Párizsban járt az OER

Az OER (Open Educational Resources, magyarul Szabad/Nyílt Oktatási Tartalmak) megnevezést az UNESCO 2002-ben vezette be, akkor elsősorban a felsőoktatási tartalmakra fókuszálva, de a fogalom valójában a nyílt forráskódú vagy szabad szoftverek mintájára jött létre. Tíz évvel később, 2012 júniusában került sor az UNESCO OER világkongresszusra, amelyen Magyarország részéről a Sulinet, mint a hazai OER képviselői vettek részt, köztük jómagam. 🙂


Többféle definíció is létezik arra, hogy egy tartalom mikor tekinthető OER-nak. Ezek azonosak abban, hogy ingyenesen elérhető oktatásra és tanulásra használható tartalomra vonatkoznak. Az eltérés abban mutatkozik, hogy milyen mértékű felhasználást tesznek lehetővé a felhasználó számára, de az újrafelhasználás és a megosztás mindegyikben szerepel. Az ideális helyzetet az ún. 4R keretrendszer írná le, azaz reuse (újrafelhasználhatóság), revise (újratervezés, módosítás), remix (új anyagok készítése meglevőkből), redistribute (további megosztás, terjesztés).

OER típusú tartalom egy egyszerű feladatgyűjtemény vagy tankönyv is lehet, de az információs technológia sokat tehet hozzá a másolás, terjesztés tekintetében. Ezen felül érdemes a szabad oktatási tartalmakat elkülöníteni az oktatáshoz (open education), valamint a kutatási információkhoz való szabad hozzáféréstől (open access). Természetesen mindkettő kapcsolódhat az OER-hoz is, ahogyan a távoktatás és az e-learning is, amelyek szintén más kategóriát képviselnek. Az UNESCO és a Commonwealth of Learning 2011-ben megjelentetett egy kiadványt, amely pontosítja a fogalmat és példákon keresztül mutatja be, hogy mit tekinthetünk OER-nak, azaz szabad oktatási tartalomnak. A kiadvány letölthető és Creative Commons licenc alatt terjeszthető is.

A nyílt oktatási tartalmak sajátossága, hogy terjesztésük valamely szabad szerzői jogi licenc révén történik. Ez a leggyakrabban a Creative Commons, amelynek széleskörű alkalmazása már nem újdonság Brazíliától Indonézián át, Lengyelországon keresztül Ghánáig. Sajnos nem minden ország nem tartozik ebbe a sorba. 😦
A Creative Commons (CC) licenc nem csupán az ingyenességet biztosítja az OER tekintetében, hanem a felhasználást is meghatározza. A szerző ugyanis megkövetelheti azt, hogy származékos műveket ne lehessen készíteni (pl. az Így add tovább! licenc esetében). Ekkor például az egyik R elveszik, mégpedig a remix. Vannak akik úgy érzik, hogy valójában nagyon kevés tartalom felel meg az OER ingyenességi, felhasználhatósági és újrafelhasználhatósági kritériumnak. Egy kétkedő gondolatai meghallgatók angol nyelven ebben a videóban.

Az UNESCO több szakértője is hangsúlyozta előadásában a nyílt hozzáférésű tananyagok készítésekor a költségek az 1/5-ébe kerültek a hagyományos megoldáshoz képest (teszem hozzá: ez bizonyára nem mindenhol igaz). A világ kormányai sokat tehetnek a szabad oktatási tartalmak létrehozásáért és elterjedéséért. A szándék, miszerint erősíteni kell az OER használatát és az attitűdöt a nemzeti stratégiákban, fejlesztések során, már a világkongresszust megelőző, előkészítő konferenciákon is megfogalmazódott. Ezen a 6 „előkonferencián” kiemelte figyelmet kaptak az országokon belüli szövetségek, együttműködések, az összehangolt fejlesztések és a nyílt szerzői jogi megoldások használata.
Ilyen szerzői jogi megoldás a Creative Commons is, amely egyszerűen teszi lehetővé azt, hogy a szerző meghatározza azokat a módokat, amelyeken művét szabadon felhasználhatják. A Creative Commons szervezet álláspontja szerint, melyet a helyszínen levő  Cable Green (a szervezet globális tanulásért felelős igazgatója) is megerősített: az államis forrásokból, közpénzből finanszírozott oktatási tartalmaknak szabadon hozzáférhetőknek kellene lenniük. Ezt egyébként a kongresszus által elfogadott Párizsi Nyilatkozat is tartalmazza.

Az egyik kiemelkedő szakmai előadást Lawrence Lessig tartotta, aki a Creative Commons megalkotójaként vált világszerte ismertté. Izgalmas előadásában rámutatott számos, a hagyományos szerzői joggal nem kezelhető helyzetre, illetve olyan esetekre, amikor a szerzői jog nem védelmező, hanem inkább a hozzáférést akadályozó tényező. A Creative Commons által nyújtott lehetőségek tulajdonképpen kitűnően illeszkednek a szabad oktatási tartalmakhoz, ahogyan Lessig számos példában erre is rámutatott.

A párizsi kongresszus egyik kiemeltje Lengyelország volt, amely részletesen, több előadásban is bemutatta az eredményeit az OER területén. Bemutatásra került a „Digital Poland” stratégia fontosabb elemeit, amelynek elemei az infrastrukturális beruházások, tartalomfejlesztés, az oktatás-képzés és a népszerűsítés. A történet teljesen hasonló a Sulinetéhez, de a lengyeleknél több projekt kapcsolódott össze és az infrastruktúra volt az első lépés. A legnagyobb különbség azonban, hogy Lengyelországban egy ún. koalíció dolgozik e területen, eleinte négy, jelenleg 17 tagszervezettel. A szervezet egyik feladat például, hogy ajánlásokat készítenek az e-tankönyvek létrehozásához.
Érdekesség, hogy külön program létezik a külföldön élő lengyel tanároknak (Polska szkola), mivel nagyon sok lengyel él szerte a nagyvilágban.
Elismerésre méltó, hogy Lengyelország minden állami fejlesztésű tartalmat Creative Commons licenc alatt tesz közzé , a portáljaik pedig akadálymentesek a WCAG szabványnak megfelelve. A lengyel törvényhozás hamarosan törvényt fogad el arról, hogy a közpénzből készített tartalmak mindenki számára legyenek ingyenesen elérhetők.

A 2012-es UNESCO OER Világkongresszus egyik legfontosabb mozzanata, hogy a mintegy 400 résztvevő elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet hat regionális/kontinentális találkozón dolgoztak ki, hat hónap alatt. A nyilatkozat tíz pontban összefoglalt ajánlásokat fogalmaz meg a világ kormányai számára a szabad oktatási tartalmakkal kapcsolatban.

Linkek és további olvasnivalók ebben a delicious halomban találhatók:  http://www.delicious.com/stacks/view/K3GsA4

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s