BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

Sighter, a látványvadász

sighterlogoA geolokációs játékok egyik híres erénye már a geocaching 2000-es indulása óta, hogy olyan helyekre is eljut az ember, illetve olyan helyeket is észrevesz a környezetében, amelyekről addig azt sem tudta, hogy léteznek. A városi “kincsvadászatban” előnyt jelent, ha mobiltelefonnal lehet ügyködni és gyorsan lehet találatokat gyűjteni. A Munzee éppen emiatt lett népszerű. (Kár, hogy sokszor az értelmetlen helyekre, igénytelenül elhelyezett kódtömegek éppen a geolokáció értékét nem mutatják meg.)

sighter5A Sighter egy olyan geolokációs játék, amelyben nem kódokat vagy elrejtett dobozkákat kell megkeresni, hanem magát a látványt, amit egy-egy épület vagy szobor vagy utcarészlet vagy éppen egy kirakat mutat magából egy bizonyos szögből. A Sighter egy magyar startup vállalkozás terméke, de nemzetközileg is ismert, amit a fórum bejegyzések is tanúsítanak. A “kincseket” tehát a mobilunk kamerájával keressük és a Sighter applikáción keresztül gyűjtjük be (mobilinternet használatával).

A játékhoz le kell tölteni a magyar nyelven is használható Sighter alkalmazást Androidra vagy iOS-re (Windows Phone-ra sajnos nincs), majd a regisztrációt követően játszhatunk is. Érdekesség, hogy az alkalmazás Androidon kissé másképp, több funkcióval működik.

sighter2A Sighter játékban ún. sight-okat keresünk, amelyeket távolság, témakor és térkép alapján is nyomon követhetünk a telefonon.  Az app kijelzi a távolságot és a javasolt irányt is. Ha közeledünk, akkor a langyos-meleg-forró szavak segítenek eligazodni. Amikor megtaláljuk a valóságban is a telefonon megjelenő látványt, akkor a megfelelő ikonra kattintva begyűjthetjük a találatot (ezt egy nagy pipa jelzi). A sight-ok rendelkeznek egy publikus mezővel, amit a megtalálás előtt is láthatunk és egy titkos mezővel, ami a megtalálás után tárul fel számunkra.

sighter6Pedagógiai alkalmazás szempontjából a Sighter több lehetőséget is tartogat:

  • adott témakörhöz kapcsolódó sight-ok gyűjtése (erre jó példa a 2014. október 23-ra készült sorozat az ’56-os forradalom tiszteletére)
  • sight-ok készítése érdekes leírásokkal
  • tematikus útvonalak (ún. trail-ek) készítése
  • rejtvényekkel összekapcsolt játék, ha a titkos mezőbe feladványokat helyezünk el

Androidon elérhető a Kanapé Sighter, amelynek segítségével beltéren is játszhatunk. Ez a menüpont lényegében egy tesztsort mutat meg, ahol egy képről kell megtippelni, hogy hol készült.

sighter4Annak ellenére, hogy a játék inkább szűkebb körben ismert, a budapesti sight-ok száma több ezres nagyságrendű.

A Sighter applikációval meghívhatjuk a játékba ismerőseinket, barátainkat vagy éppen diákjainkat, majd akár követhetjük is tevékenységeiket.

A geolokációs játékok között a Sighter az egyik legegyszerűbben játszható, korosztálytól függetlenül űzhető tevékenység.

Sétarajzok

track5A mobiltelefonokon, túra GPS eszközökön vagy éppen a táblagépeken működő geolokációs alkalmazások figyelemmel követik a földrajzi helyzetet és a legtöbb esetben rögzítik is a pozíciót. A geolokációs adatokból a sportoláshoz használt applikációk kiszámítják az átlagsebességet, az “elégetett” energiát, szintkülönbséget stb. A legtöbb esetben az útvonalat egy térképen is ábrázolják ezek az alkalmazások.

A geocaching játékban már az okostelefonok elterjedése előtti időkben is felbukkantak olyan feladatok, hogy a bejárt nyomvonallal (tracklog) valamilyen alakzatot kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a terepen az eszközünkkel a kezünkben rögzítjük a az érintett pontokat, ebből kialakul egy alakzat. Ez lehet egy szám, egy ház, egy csigavonal és bármi, amit a fantázia, az ügyesség és a terep megenged. Az alábbi “rajz” egy bögrét formáz, ha jól elforgatjuk jobbra a fejünket és úgy nézzük 🙂

track1

A fenti nyomvonal-rajz túra GPS-szel készült, de a sportoláshoz tervezett applikációkkal is lehet ilyen nyomvonalakat rögzíteni. Ilyen applikáció például a Runkeeper vagy az Endomondo, hogy az ismertebbek közül említsünk meg kettőt. Ezek egyike vagy akár mindkettő elérhető az Androidos, iOS-es és Windows Phone-os eszközökön és már az ingyenes változat is alkalmas “rajzolásra”. A telepítésen kívül szükséges egy regisztráció is, amely azért is fontos, mert a az alkalmazás webes felületét is el tudjuk érni és eredményeinket meg tudjuk osztani a közösségi hálón is.

A nyomvonal-rajzokat célszerű előre megtervezni térkép segítségével, de spontán is kitalálhatunk alakzatokat, mivel a képernyőn követhetjük a mozgásunkat. Ahhoz, hogy a folyamatot minden elemében követhessük a terepen, élő internet kapcsolat szükséges. Ha offline módban vagyunk, akkor is rögzíti a helyzetet az applikáció, sőt a Runkeeper esetében még fotókat is készíthetünk az út különböző pontjain, aztán amikor csatlakozunk az internetre, akkor feltölthetjük az adatokat.

Az alábbi képen a Runkeeper által rögzített nyomvonal látszik. Milyen alakzat ez? 🙂

Runkeeper

Az alakzatok bejárásakor fontos tudni, hogy a GPS érzékenysége méteres nagyságrendű, tehát több tízméteres kitérések eredményeznek majd látható formákat és az egyenes vonal, nem mindig egyenes. A fenti nyomvonal például kb. 500 méter hosszúságú.

Endomondo

A fenti képen ugyanaz a a nyomvonal látható, de ezúttal az Endomondo alkalmazással készült változatban. (Az alakzat egy korona szeretne lenni :-))

A kész sétarajzokat célszerű másokkal is megosztani. A webes felületeken  való megosztás látható az alábbi videón:

Ha a sétarajz készítéséhez túra GPS-t használunk, akkor számíthatunk arra, hogy pontosabb alakzatok születnek, mert a GPS-vevők ezekben az eszközökben sokszor érzékenyebbek, pontosabbak. A Garmin márkájú túra GPS menüjében a Tracks vagy Track Manager vagy Nyomvonal kezelő menüpontot kell keresni, ahol el lehet menteni a bejárt útvonalat (például így). Az útvonal ekkor a készülék memóriájában tárolódik. Vannak olyan típusok, ahol beállítható, hogy mettől meddig vegye fel a nyomvonalat az eszköz.

track5

Ha a GPS-eszközben már megvan a nyomvonal, akkor a készülék gyártója által biztosított kezelőszoftverrel a számítógépünkön is meg tudjuk jeleníteni. A Garmin típusú készülék esetében ez a szoftver a Garmin Basecamp, amely ingyenesen elérhető itt. Ha Garmin készülékünk van, akkor célszerű a my.garmin.com oldalra is regisztrálni.

A Basecamp szoftverben a belső tárhelyen sorban láthatók a nyomvonalak és ezek mindegyike megjeleníthető az éppen aktuális térképen. Ha be vagyunk jelentkezve a MyGarmin felületre, akkor a felhőbe is elmenthetjük az adott nyomvonalat (jobb gomb – menü / küldés).

track6

Módszertani szempontból az alakzatrajzolást célszerű összekapcsolni egy adott településrész vagy természeti környezet bemutatásával. A tanulók fotókat és leírásokat is készíthetnek a túra során, miközben a térkép tanulmányozásáról sem feledkeznek meg.

track4A “sétarajzok” tehát kiegészítik a mozgás sportértékét valamilyen hozzáadott tartalommal és tevékenységgel. Az útvonalon szerzett adatokat az applikációk összegyűjtik és megjelenítik, így azokkal a későbbiekben saját számításokat vagy statisztikákat is készíthetünk.

Elektronikus kilépők

kilAhány tanóra, annyiféle befejezés. Az óra vége telhet összegzéssel, visszatekintéssel, értékeléssel, de van olyan ismerősöm, aki hallotta, hogy valaki látott olyan embert, aki olvasta, hogy nagyon távoli országokban néha:

  • az óra végén a tanulók egyszerűen csak elrohannak,
  • a tanár még gyorsan lead egy adag “anyagot” a csengetés ellenére is,
  • a tanulók és a tanár is örül, hogy vége az órának,
  • a tanár nagyon gyorsan házi feladatot ad,
  • kellemesen befejeződik az óra minden további nélkül.

A “kilépőkártya” mint módszer nem gyakran jelenik meg a hazai tanórákon, ha pedig igen, akkor inkább papíron. A tanóra záró akkordjaként azonban egy olyan eszközről van szó, ami kiválóan segíthet abban, hogy az óra alatt felépült “szerkezetek” nem omoljanak össze (azonnal). A kártya segít összefoglalni, rákérdezhet a legérdekesebb vagy a legnehezebb témára és kérdéseket tartalmazhat, amit a diák tesz fel a tanárának.

Az infokommunikációs technológia a kilépőkártya (angolul exit ticket vagy exit slip) lehetőségeit nagymértékben kitágítja és sokszor a “kártyaságát” is eltűnteti (de ez nem baj).

A digitálisan támogatott kilépőkártyák vagy elektronikus kilépők számára vannak már céleszközök is, amelyek online módon, kifejezetten azt biztosítják, hogy visszajelzést gyűjtenek a tanulóktól. Ilyen az ExitTicket vagy a Socrative ezen funkciója. Alapvetően a kilpőkártyás visszajelzés szinkrón módon történik, de nincs akadálya, hogy időben egy kicsit kitoljuk. Ahogyan papíron is nagyon sok megoldás létezik (érdemes itt megnézni), úgy elektronikusan is nagy a bőség.

socrative

A visszajelzésekhez használhatunk elektronikus űrlapokat (pl. Google űrlapokat), kvízt, online szavazó-felületet (pl. PollEverywhere), de sok iskolában szunnyadnak tanulói válaszadó rendszerek is (pl. ilyen vagy akár ilyen).

Igazán izgalmas lehetőséget rejtenek a vizuálisabb megvalósítások. Ezekhez is, mint a fentebb említett megoldásoknál is megfelelő lehet a laptopon kívül egy táblagép vagy okostelefon is. A Linoit és a Padlet is egy virtuális felületet biztosít számunkra, amelyre az első eszköz esetében színes cetliket és fotókat helyezhetünk el, míg a másodiknál bármilyen linket, fájl vagy akár webkamerával készített fotót is. Akár fotó vagy grafika formájában is érkezhet a kilépő tanuló visszajelzése, így a Pinterest is szóba jöhet egy közösen használt tábla formájában.

 

exitticket

Amennyiben használunk virtuális osztálytermet (ilyen pl. a Sulinet Közösség, az Edmodo vagy a Neo LMS), az elektronikus kilépő is ott kaphat helyet különböző formákban. Az elektronikus üzeneket emailen is küldhetik persze a diákok, de több tanár is eredményesen alkalmazza a Twittert is (akár papíron is :-)).

Az eszközök sokszínűsége azért is fontos, mert a kilépőkártya esetleg rutinszerűvé válhat vagy a tanulók nem veszik elég komolyan. Fontos, hogy érezzék: ez egy olyan történet, amelyben ők a főszereplők, nem pedig a tanár. A kilépőkártya a formatív értékelés eszköze, az pedig a tanuló fejlődésének nyomon követésére és értékelésére jött létre az Univerzumban.

BETT – egy kiállítás képei

A BETT kiállítás minden év januárjában tanárok és oktatási szakemberek tízezreit vonzza Londonba. Nem könnyű leírni, hogy milyen ez a rendezvény. El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol pedagógusnak lenni jó, ahol tanárok ezrei érdeklődnek, kérdeznek és beszélgetnek? El tudunk képzelni egy helyet, ahol módszerek, eszközök, technológia együtt navigál a tanulói eredményesség, a személyre szabott tanulás/tanítás, a 21. századi készségek világába? El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol a világ számos országából érkezők a folyamatos pedagógiai megújulásról és az oktatás fontosságáról hallgatnak előadásokat a bolygó nagy koponyáitól?

bett

A BETT ilyen. Egyfajta elérhetetlen világ, ahova jó lenne, ha legalább egyszer mindenki eljuthatna, aki nyitott szemet és fület tud szerezni egy pár napra. Hogy a BETT kiállításon olyan eszközöket látunk, amilyenekhez nem juthatunk hozzá? Olyan pedagógia elemeit látjuk, amilyet mi soha nem próbálunk ki? Biztos?

Sokszor előfordul, hogy felbukkan egy pályázat és eszeveszetten tevődik fel a kérdés, hogy mire is van szükség az iskolában. És sokszor nem tudjuk, hogy mink nincs, hogy mire lenne szükségünk. Mire az interaktív táblát elég sokan megismerték (és használják lelkesen vetítővászonnak), az élvonal már új megoldások felé halad. Többen úgy szereznek be táblagépeket, hogy nem is tudják, hogy mihez kezdhetnének velük.

A 2015-ös BETT-en láthattuk, hogy hogyan keresnek új lehetőségeket azok a cégek, amelyek korábban interaktív tábláikról voltak híresek, hogyan tűnnek el márkák, és hogyan töltik be az űrt a távol-keletiek.

A 3D nyomtatók egyre kisebbek, a projektorok egyre jobbak, vannak 4K felbontású interaktív felületek, egyre kisebbek és integráltabbak a szenzoros mérőeszközök. A kódoláshoz miniszámítógépek, hatalmas szőnyegeken mozgatható robotok és sok jó gyakorlat érhető el. A gyerekek jóval a nyugdíj előtt megismerkednek a programozással.

A mobiltechnológia alapértelmezés. A tantermi munkára szabott tabletek és az ezekhez készített szolgáltatások egyre elterjedtebbek. Az animációkat nem csupán nézik a gyerekek, hanem sokkal inkább készítik. A 3D modellek már túl vannak a szemüveges nézelődésen, a térbeli tanuláshoz kézzel mozgatható szerkezetek is tartoznak, de nem lógnak a pedagógiai levegőben, hanem tananyag és óravázlatok is tartoznak hozzájuk.

A 2015-ös BETT egy időben zajlott az Education World Forum-mal, amelyen a világ oktatási miniszterei találkoztak. A BETT egyik megnyitó beszédét  a brit miniszter, Nicky Morgan tartotta, de jelen volt az árnyékkormány oktatási államtitkára is, Tristram Hunt. A kiállításra a korábbiakhoz képest is izgalmasabb előadók és előadások jöttek el Bob Geldoftól, a Wikipédia alapító Jimmy Wales-en át Sir Ken Robinsonig.

Esett szó problémákról, a tanítás során jelentkező nehézségekről? Természetesen! Minden előadás, minden beszélgetés az oktatás rendkívüli fontossága mellett éppen a kihívásokról szólt, és arról, hogy nagy változásokra van szükség, mert a világ változik, és benne sok minden, és bolygóméretű probléma (lesz), ha az oktatás nem moccan.

Twitter falak

A Twitter akkor a legérdekesebb, ha a gyorsan repkedő bejegyzéseket (tweet) valahogyan csoportosítjuk egy személy (egy azonosító) vagy egy témakör szerint és így csak azt olvassuk, ami igazán érdekelhet. A témakört a twitterezők #-jellel (hashtag) adják meg, például a #scientix jelzi, hogy a Scientix projekthez, matematikai, természettudományos témához kapcsolódik a bejegyzés.

A Twitteren zajló kommunikációt úgynevezett falakon is meg lehet mutatni, mégpedig látványos formában. Több ilyen, bejegyzéseket, témaköröket vizualizáló alkalmazás létezik, többségük fizetős, de vannak ingyenes lehetőségek is.

A Twitter fal jól használható például egy tanórán, ha születtek vagy éppen születnek bejegyzések egy adott témában saját, lehetőleg egyedi hashtag-gel ellátva. Látványos a Twitter fal konferenciákon, rendezvényeken is, főleg, ha vannak a résztvevők között twitterezők.

A TweetBeam egy olyan falat kínál, ahol a felhasználók profilképei látszanak és onnan nyílnak ki felváltva a bejegyzések. Az oldalon megadjuk a # után a témakört és ha létezik az adott címke, akkor megtelik a képernyő a legfrissebb bejegyzésekkel. A képen látható példában a #scientix hashtag van beállítva. A TweetBeam csak magáncélra ingyenes sajnos.

tweetbeam

A Visible Tweets egyenként jeleníti meg a bejegyzéseket oly módon, hogy háromféle animációs lehetőség közül választhatunk. Ez a megoldás is látványos, az animációk a tartalom hangsúlyozásában segítenek, kiemelik a kulcsszavakat. Az ingyenes változat csak néhány keresést enged meg egymás után és a bejegyzések kb. 5 percenként frissülnek.

Az ingyenes Twitter falak között érdemes megemlíteni a Twitterfall nevű alkalmazást, amely nagyon sok tartalmi beállítási lehetőséget kínál. Nem csupán hashtag alapján kereshetünk, hanem például földrajzi hely szerint és van lehetőség szűrni is a találatokat. A bejegyzések itt egymás alatt jelennek meg. A példában az eTwinning Magyarország (@eTwinningHu) oldaláról projektötleteket láthatunk a #etwotlet hashtag kiválasztásával.

twitterfall

A Twitter Fontana az ingyenes alkalmazások közül a leglátványosabb. Sokféle szín és animáció állítható be, majd teljes képernyő üzemmódban kivetíthetjük az eredményt. A használathoz szükségünk van Twitter azonosítóra is, azzal be kell jelentkezni a munka megkezdésekor.

Sulinet kitűzők használata

sulinetA Sulinet Közösség szolgáltatásai új funkcióval bővültek. A Sulinet Kitűző alkalmazás az online jutalmazást biztosítja a csoporton belül. A csoport adminisztrátora (pl. a tanár) könnyedén hozhat létre saját kitűzőket és hozzárendelheti a tagokhoz (pl. tanulókhoz).

Kitűzőnek bármilyen képet felhasználhatunk, ami kisebb méretben is kifejező. Ha nagyon gyorsan szeretnénk kitűzőt készíteni, akkor a https://www.imagefu.com címen találunk egy egyszerű, de pillanatok alatt eredményt adó online alkalmazást.

skituzkitűző készítése ImageFu-val

Az alábbi videó a Sulinet kitűzők használatát mutatja be: