Elektronikus kilépők

kilAhány tanóra, annyiféle befejezés. Az óra vége telhet összegzéssel, visszatekintéssel, értékeléssel, de van olyan ismerősöm, aki hallotta, hogy valaki látott olyan embert, aki olvasta, hogy nagyon távoli országokban néha:

  • az óra végén a tanulók egyszerűen csak elrohannak,
  • a tanár még gyorsan lead egy adag “anyagot” a csengetés ellenére is,
  • a tanulók és a tanár is örül, hogy vége az órának,
  • a tanár nagyon gyorsan házi feladatot ad,
  • kellemesen befejeződik az óra minden további nélkül.

A “kilépőkártya” mint módszer nem gyakran jelenik meg a hazai tanórákon, ha pedig igen, akkor inkább papíron. A tanóra záró akkordjaként azonban egy olyan eszközről van szó, ami kiválóan segíthet abban, hogy az óra alatt felépült “szerkezetek” nem omoljanak össze (azonnal). A kártya segít összefoglalni, rákérdezhet a legérdekesebb vagy a legnehezebb témára és kérdéseket tartalmazhat, amit a diák tesz fel a tanárának.

Az infokommunikációs technológia a kilépőkártya (angolul exit ticket vagy exit slip) lehetőségeit nagymértékben kitágítja és sokszor a “kártyaságát” is eltűnteti (de ez nem baj).

A digitálisan támogatott kilépőkártyák vagy elektronikus kilépők számára vannak már céleszközök is, amelyek online módon, kifejezetten azt biztosítják, hogy visszajelzést gyűjtenek a tanulóktól. Ilyen az ExitTicket vagy a Socrative ezen funkciója. Alapvetően a kilpőkártyás visszajelzés szinkrón módon történik, de nincs akadálya, hogy időben egy kicsit kitoljuk. Ahogyan papíron is nagyon sok megoldás létezik (érdemes itt megnézni), úgy elektronikusan is nagy a bőség.

socrative

A visszajelzésekhez használhatunk elektronikus űrlapokat (pl. Google űrlapokat), kvízt, online szavazó-felületet (pl. PollEverywhere), de sok iskolában szunnyadnak tanulói válaszadó rendszerek is (pl. ilyen vagy akár ilyen).

Igazán izgalmas lehetőséget rejtenek a vizuálisabb megvalósítások. Ezekhez is, mint a fentebb említett megoldásoknál is megfelelő lehet a laptopon kívül egy táblagép vagy okostelefon is. A Linoit és a Padlet is egy virtuális felületet biztosít számunkra, amelyre az első eszköz esetében színes cetliket és fotókat helyezhetünk el, míg a másodiknál bármilyen linket, fájl vagy akár webkamerával készített fotót is. Akár fotó vagy grafika formájában is érkezhet a kilépő tanuló visszajelzése, így a Pinterest is szóba jöhet egy közösen használt tábla formájában.

 

exitticket

Amennyiben használunk virtuális osztálytermet (ilyen pl. a Sulinet Közösség, az Edmodo vagy a Neo LMS), az elektronikus kilépő is ott kaphat helyet különböző formákban. Az elektronikus üzeneket emailen is küldhetik persze a diákok, de több tanár is eredményesen alkalmazza a Twittert is (akár papíron is :-)).

Az eszközök sokszínűsége azért is fontos, mert a kilépőkártya esetleg rutinszerűvé válhat vagy a tanulók nem veszik elég komolyan. Fontos, hogy érezzék: ez egy olyan történet, amelyben ők a főszereplők, nem pedig a tanár. A kilépőkártya a formatív értékelés eszköze, az pedig a tanuló fejlődésének nyomon követésére és értékelésére jött létre az Univerzumban.

Reklámok

BETT – egy kiállítás képei

A BETT kiállítás minden év januárjában tanárok és oktatási szakemberek tízezreit vonzza Londonba. Nem könnyű leírni, hogy milyen ez a rendezvény. El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol pedagógusnak lenni jó, ahol tanárok ezrei érdeklődnek, kérdeznek és beszélgetnek? El tudunk képzelni egy helyet, ahol módszerek, eszközök, technológia együtt navigál a tanulói eredményesség, a személyre szabott tanulás/tanítás, a 21. századi készségek világába? El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol a világ számos országából érkezők a folyamatos pedagógiai megújulásról és az oktatás fontosságáról hallgatnak előadásokat a bolygó nagy koponyáitól?

bett

A BETT ilyen. Egyfajta elérhetetlen világ, ahova jó lenne, ha legalább egyszer mindenki eljuthatna, aki nyitott szemet és fület tud szerezni egy pár napra. Hogy a BETT kiállításon olyan eszközöket látunk, amilyenekhez nem juthatunk hozzá? Olyan pedagógia elemeit látjuk, amilyet mi soha nem próbálunk ki? Biztos?

Sokszor előfordul, hogy felbukkan egy pályázat és eszeveszetten tevődik fel a kérdés, hogy mire is van szükség az iskolában. És sokszor nem tudjuk, hogy mink nincs, hogy mire lenne szükségünk. Mire az interaktív táblát elég sokan megismerték (és használják lelkesen vetítővászonnak), az élvonal már új megoldások felé halad. Többen úgy szereznek be táblagépeket, hogy nem is tudják, hogy mihez kezdhetnének velük.

A 2015-ös BETT-en láthattuk, hogy hogyan keresnek új lehetőségeket azok a cégek, amelyek korábban interaktív tábláikról voltak híresek, hogyan tűnnek el márkák, és hogyan töltik be az űrt a távol-keletiek.

A 3D nyomtatók egyre kisebbek, a projektorok egyre jobbak, vannak 4K felbontású interaktív felületek, egyre kisebbek és integráltabbak a szenzoros mérőeszközök. A kódoláshoz miniszámítógépek, hatalmas szőnyegeken mozgatható robotok és sok jó gyakorlat érhető el. A gyerekek jóval a nyugdíj előtt megismerkednek a programozással.

A mobiltechnológia alapértelmezés. A tantermi munkára szabott tabletek és az ezekhez készített szolgáltatások egyre elterjedtebbek. Az animációkat nem csupán nézik a gyerekek, hanem sokkal inkább készítik. A 3D modellek már túl vannak a szemüveges nézelődésen, a térbeli tanuláshoz kézzel mozgatható szerkezetek is tartoznak, de nem lógnak a pedagógiai levegőben, hanem tananyag és óravázlatok is tartoznak hozzájuk.

A 2015-ös BETT egy időben zajlott az Education World Forum-mal, amelyen a világ oktatási miniszterei találkoztak. A BETT egyik megnyitó beszédét  a brit miniszter, Nicky Morgan tartotta, de jelen volt az árnyékkormány oktatási államtitkára is, Tristram Hunt. A kiállításra a korábbiakhoz képest is izgalmasabb előadók és előadások jöttek el Bob Geldoftól, a Wikipédia alapító Jimmy Wales-en át Sir Ken Robinsonig.

Esett szó problémákról, a tanítás során jelentkező nehézségekről? Természetesen! Minden előadás, minden beszélgetés az oktatás rendkívüli fontossága mellett éppen a kihívásokról szólt, és arról, hogy nagy változásokra van szükség, mert a világ változik, és benne sok minden, és bolygóméretű probléma (lesz), ha az oktatás nem moccan.

Twitter falak

A Twitter akkor a legérdekesebb, ha a gyorsan repkedő bejegyzéseket (tweet) valahogyan csoportosítjuk egy személy (egy azonosító) vagy egy témakör szerint és így csak azt olvassuk, ami igazán érdekelhet. A témakört a twitterezők #-jellel (hashtag) adják meg, például a #scientix jelzi, hogy a Scientix projekthez, matematikai, természettudományos témához kapcsolódik a bejegyzés.

A Twitteren zajló kommunikációt úgynevezett falakon is meg lehet mutatni, mégpedig látványos formában. Több ilyen, bejegyzéseket, témaköröket vizualizáló alkalmazás létezik, többségük fizetős, de vannak ingyenes lehetőségek is.

A Twitter fal jól használható például egy tanórán, ha születtek vagy éppen születnek bejegyzések egy adott témában saját, lehetőleg egyedi hashtag-gel ellátva. Látványos a Twitter fal konferenciákon, rendezvényeken is, főleg, ha vannak a résztvevők között twitterezők.

A TweetBeam egy olyan falat kínál, ahol a felhasználók profilképei látszanak és onnan nyílnak ki felváltva a bejegyzések. Az oldalon megadjuk a # után a témakört és ha létezik az adott címke, akkor megtelik a képernyő a legfrissebb bejegyzésekkel. A képen látható példában a #scientix hashtag van beállítva. A TweetBeam csak magáncélra ingyenes sajnos.

tweetbeam

A Visible Tweets egyenként jeleníti meg a bejegyzéseket oly módon, hogy háromféle animációs lehetőség közül választhatunk. Ez a megoldás is látványos, az animációk a tartalom hangsúlyozásában segítenek, kiemelik a kulcsszavakat. Az ingyenes változat csak néhány keresést enged meg egymás után és a bejegyzések kb. 5 percenként frissülnek.

Az ingyenes Twitter falak között érdemes megemlíteni a Twitterfall nevű alkalmazást, amely nagyon sok tartalmi beállítási lehetőséget kínál. Nem csupán hashtag alapján kereshetünk, hanem például földrajzi hely szerint és van lehetőség szűrni is a találatokat. A bejegyzések itt egymás alatt jelennek meg. A példában az eTwinning Magyarország (@eTwinningHu) oldaláról projektötleteket láthatunk a #etwotlet hashtag kiválasztásával.

twitterfall

A Twitter Fontana az ingyenes alkalmazások közül a leglátványosabb. Sokféle szín és animáció állítható be, majd teljes képernyő üzemmódban kivetíthetjük az eredményt. A használathoz szükségünk van Twitter azonosítóra is, azzal be kell jelentkezni a munka megkezdésekor.

Sulinet kitűzők használata

sulinetA Sulinet Közösség szolgáltatásai új funkcióval bővültek. A Sulinet Kitűző alkalmazás az online jutalmazást biztosítja a csoporton belül. A csoport adminisztrátora (pl. a tanár) könnyedén hozhat létre saját kitűzőket és hozzárendelheti a tagokhoz (pl. tanulókhoz).

Kitűzőnek bármilyen képet felhasználhatunk, ami kisebb méretben is kifejező. Ha nagyon gyorsan szeretnénk kitűzőt készíteni, akkor a https://www.imagefu.com címen találunk egy egyszerű, de pillanatok alatt eredményt adó online alkalmazást.

skituzkitűző készítése ImageFu-val

Az alábbi videó a Sulinet kitűzők használatát mutatja be:

Megjelent a Socrative 2.0

A méltán népszerű Socrative kissé lassan állt át az 1.0 változatról a 2.0-ra. A verzióváltást már tavaly bejelentették, de legalább fél esztendő után vált csak valóra (közben fel is vásárolta őket a MasteryConnect).

Az új változat letisztultabb és sokkal hangsúlyosabban jelenik meg ugyanaz a funkcionalitás számítógépen, tablet eszközökön és okostelefonon.

A kérdések szerkesztése látványosabb lett, immár képet is be lehet illeszteni, azonban hiányzik az Excel fájlok importálása és kvízzé alakítása. Bizonyos funkciók a belépés után azonnal, kiemelten érhetők el, így például a népszerű rakétás verseny (Space Race) és a kilépő cédula (Exit ticket) is.

A már gyakorlott Socrative felhasználók számára az átállás semmilyen nehézséggel nem jár.

Itt egy gyorstalpaló azoknak, akik még nem ismerik a Socrative lehetőségeit:

A pedagógusok, akik okostelefonon vagy tableten is használni szeretnék a Socrative-ot, azoknak a tanári és a diák appot is érdemes letölteniük. Aki már korábban használta az app-ot, annak a frissítés során automatikusan a Socrative 2.0 áll már rendelkezésére.

 

Bemondta a tévé: tablet az iskolában

A tabletek elterjedése számos tekintetben megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat, de leginkább új felhasználókat csalt az online média világába. Ahogyan korábban a laptop csábította “számítógépezésre” a passzívabb, enyhén technofób embereket, úgy a tabletek is hasonló vonzerőt jelentettek. A tablet felhasználóktól, informatikai hozzáértőktől nem ritkán hangzik el, hogy az iskolákban a helye ezeknek az eszközöknek. A pedagógusokat is meg lehetne kérdezni persze, de sajnos a tanárok túlnyomó része nem engedhet meg magának jó minőségű tablet-eszközt, így véleményt sem sűrűn nyilvánítanak. Ennél érdekesebb, hogy az innovatív, IKT-alkalmazó tanárokkal beszélgetve (nem reprezentatív minta persze) a tablet rendre alulmarad a laptoppal vagy kislaptoppal (régebben netbook, tanulói laptop) szemben.

Az egyik hírportálon bukkantam a Hír24 televízió riportjára, amelyben finn példát is említve arról esik szó, hogy hipp-hopp mindjárt leváltják a tabletek a tankönyveket. Érdemes megnézni a riportot.

tablet Hír24

Azt nem tudom, hogy az újságíró miként készült a riportra, mert valahogy nem vetette be az internetes keresést. Így az sem érthető, hogy miért nem talált hozzáértő nyilatkozót. A riportban megszólaltatott számítástechnika tanár (! – ilyen tantárgy már/még nincs) csak az ergonómiára és a fegyelmezésre tudott gondolni a téma kapcsán. Ha közhelyparádé és felületes alkotás is ez a riport, a téma mégis fontos és érdekes.

Milyen információról nem esett szó a riportban?

  • Ha egyetlen egy keresést lefuttattak volna a szerkesztők, rátaláltak volna az egri Eszterházy Károly Főiskola iPad projektjére. A projekt résztvevői bizonyára szívesen nyilatkoztak volna és olyan gyerekek is megszólaltak volna, akik használtak tabletet a tanórán. Erről a projektről még nem sok részletes közlemény érhető el, de a nézők megtudhatták volna, hogy egy volumenét tekintve kisebb kísérlet is mennyire bonyolult. Az eszközök beszerzésén, karbantartásán kívül tananyagra is szükség volt a kísérletben résztvevő osztály számára.
  • A témában közismert és sokakat érdeklő kérdés, hogy mik (lesznek) a törökországi tapasztalatok. A török kormány a FATIH projekt keretében 52 iskolát szerel fel interakítv táblákkal és tabletekkel. Utóbbiból állítólag 12800 darabot vásároltak a 9. osztályosok számára. Törökországban mintegy 34 ezer általános iskola van, nem csoda, hogy az Apple-t is érdekli a kormány terve, hogy 10,6 millió tablettel bővítsék a FATIH projektet. Félő persze, hogy a hatásvizsgálatokat elfedi majd a propaganda sok mosolygós arca.
  • A közelmúlt híre, hogy Los Angelesben az iPad projekt leállításán gondolkodnak, mivel a diákok egy hét után feltörték a korlátozást és szabadon böngésztek, appokat töltöttek le az eszközeikre. Itt egyébként 640.000 iPad kiosztásáról van szó 2014 végéig. Kár lenne, ha a leállítás lenne a válasz erre a problémára.

fatih

nagyon boldog török diákok a General Mobile által szállított tablettel (az eredeti oldalon írják, hogy very happy :-))

Milyen kérdés nem merült fel a riportban?

A finn oktatási rendszert a magyarral összehasonlítani, olyan, mintha egy delfint egy zsiráffal hasonlítanánk össze. Mégis van néhány téma (a teljesség igénye nélkül), ami fájóan fel sem merült a riportban, a riport szereplőiben.

  • A tabletek vezeték nélküli eszközök, az internethez wifi-n keresztül csatlakoznak. Ehhez wifi hálózatok szükségesek, sok-sok jól beállított és működtetett wifi eszközzel.
  • A tabletek az internetre csatlakozva érnek el weboldalakat és a felhőben elérhető applikációkat. A hazai iskolákban az átlagos sávszélesség néhány megabit/s. Nem személyenként, hanem iskolánként. Vannak persze kivételek.
  • A tabletek kapcsán arról is szó esik, hogy eltűnnek a papír alapú tankönyvek, de tüstént. Ennek jelei a varázsgömbben sem tűnnek fel.
  • A tabletekre elektronikus tankönyvek úgy kerülhetnének, ha valakik nagyon sok pénzért, nagyon jó minőségben készítenének tananyagokat, amelyeket (miként az appokat) folyamatosan fejlesztenek. Ez egyelőre sci-fi.
  • A tableteket alkalmazó megoldások nagy része úgy működik, hogy jelentősen korlátozzák azt, amit a diákok tehetnek az eszközzel. Ehhez meg kell vásárolni ezt az osztálytermi technológiát is.  Egy tablet szabad eszköz, a korlátozása olyan, mintha amikor a szarvasmarha lábát rögzítjük és csak egy R sugarú körben legelhet (R csökken, ahogy tekeredik a kötél).
  • A tabletekhez sok kitűnő alkalmazás érhető el, amelyeket az oktatásban is jól lehet használni. Ezek azonban pénzbe kerülnek. Nem sok pénzbe, de mégis kérdés, hogy ki veszi meg ezeket, miből van rá forrás, milyen modellben megy az online áruházból történő beszerzés.
  • A tabletek között sok különbség van technikai jellemzők, méret, gyártó tekintetében, nem biztos, hogy mindenki ugyanarra gondol, amikor tabletet emleget.

Nemrégiben egy tanár azt mondta, hogy egy pályázatból vettek tableteket és azt kérdezte, hogy mire lehetne ezeket használni. Nem jobb az ilyen kérdést a beszerzés előtt feltenni?

Munzee tanárszemmel II. – Saját munzee

munzee_logo1A Munzee egy okostelefonnal játszható, modern kincskeresés, azaz egy geolokációs játék. Azok közül is az egyik legegyszerűbb. A játék lényegéről esett egy két szó, itt a saját munzee-k telepítése kap több szerepet.

Oktatási szempontból a munzee-k telepítése több lehetőséget is rejt. A tervezés, a megfelelő helyek kiválasztása, tematikus vagy kvízmunzee-k kigondolása, a rejtés izgalmas módjainak kitalálása és maga a készítés is kellemes projektmunka része lehet. A munzee-k gondozása, ellenőrzése a felelősségvállalás, illetve a közösségi alkalmazások területén tartogat pedagógiai helyzeteket.

Miért?

Több oka is lehet annak, hogy az ember saját munzee-k telepítésébe kezd. Az egyik kézenfekvő ok az, hogy pontokat gyűjthetünk azzal is, ha valaki beolvassa a munzee-nkat (3 pont/találat). Erős motiváció az is, ha a környékünkön nincs munzee.

A munzee célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan helyre, amit érdemes megnézni, ezért az öncélú, érdektelen helyekre elhelyezett munzee-k nem tartoznak a minőségi kategóriába és csak a pontgyűjtők körében lesznek népszerűek. A kihelyezett munzee-knak élettartama van, ugyanis a geocaching játékkal ellentétben itt a kihelyezők csak ritka esetben gondozzák és ellenőrzik a kihelyezett kódokat. Ennek oka elsősorban az, hogy a játék 2013-2014-ben kapott egy erős mennyiségi jelleget a klánháborúkban a Munzee központ által adott feladatok jellege miatt. Ennek nyomait láthatjuk Budapesten vagy Debrecenben is.

Hogyan?

A munzee készítése nem kerül pénzbe, egyszerűen létrehozhatjuk saját QR-kódunkat a profilmenüben (jobb oldalt felül) található Create menüpont alatt. Egyszerre akár 25 kód is elkészíttethető és indulhat a nyomtatás. Persze, aki igényes kivitelű munzee-t szeretne, vehet is pár dollárért a webshopban, de maga a munzee készítése is érdekes és tartalmas élmény.

munzee1

Egy munzee elkészítése mindennel együtt kb. 10 perc. Persze, akinek a keze villámgyors, a nyomtatója sebes, az ollója szélvész, az biztos javíthat a részidőkön 🙂

A Create gomb megnyomása után megadjuk:

  • a munzee nevét – Rövid, érdekes nevet adjunk, pl. nem annyira jó “Az én első munzee-m”, de jó a “Petőfi-szobor”. Gondoljunk a külföldiekre is, ha lehet, számukra is érthető névre is eshet a választás. A semmitmondó, számozott nevű munzee-k a “mennyiségi” munzee-zás tipikus képviselői.
  • a munzee leírását – Itt ismertetjük a munzee környezetét, amiért egyáltalán oda invitáltuk a játékosokat. Ez a leírás legyen rövid (max. 2 mondat), mert telefonon fogják főleg elolvasni és lehetőség szerint angol nyelven is írjuk oda. A leírás végén adhatjuk meg a tippet (angolul: hint), amely segít rábukkanni a kódra. Pl. telefonfülke, sárga a kéken, oszlop, ülj le a padra stb.
  • a darabszámot, amennyi kódot ki szeretnénk nyomtatni

A név és a leírás is később módosítható. Elképzelhető az is, hogy még nem tudjuk, hova kerül egy-egy kód, ezért ideiglenesen számozott nevet hagyhatunk, pl. M1, M2 stb.

munzee2

A Create gomb megnyomása után a munzee bekerül az adatbázisba és megjelenik a felhasználó profiloldalán az Undeployed nevű fül alatt. A nyomtatás előtt érdemes áttenni a kódot szövegszerkesztőbe, ahol méretezhetjük is a munzee-t. Sokféle mérettel lehet találkozni, de az oksotelefonok optikájának különbözősége miatt szerencsésebb legalább 2-3 cm oldalhosszúságú QR-kódot nyomtatni. A legtöbb munzee a jellegzetes zöld kerettel kerül ki, de a rejtekhelytől függően elehet, hogy csak a QR-kóddal találkozunk. Ezt a nyomtatás után az ollóval mindjárt el is dönthetjük. A kinyomtatott kód mellett megjelenhet a munzee sorszáma és egy link a munzee.com-ra is.

Fontos, hogy a munzee legyen vízhatlan, mert a szabadban ki lesz téve természeti hatásoknak. A laminálás az elegánsabb megoldás, de egy szélesebb cellux is megfelel. Számítsunk rá, hogy a kivitelezés a munzee élettartamát döntően befolyásolja.

Hova?

MYSTERYAmint a zsebünkben lapul a vízhatlan, készre gyártott munzee, elindulhatunk kihelyezni azt arra a helyre, amit már jó előre, alaposan kinéztünk magunknak vagy egy hosszabb túra során a helyszínen kiszemelünk.

Mielőtt kihelyezünk egy munzee-t, fontoljunk meg néhány szempontot:

  • Olyan helyre tegyünk munzee-t, ahol még nincs és ha van a közelben, akkor annak a témája térjen el a mienktől! A szabályok szerint a saját munzee-k közötti távolság legalább 150 láb (45,72 m), más felhasználók kódjaihoz képest 50 láb (15,24 m) kell legyen. Létezik olyan kalkulátor, ami megmondja két munzee távolságát egymástól.
  • Ha hosszú életű munzee-ban gondolkodunk, akkor ne helyezzük munzee-t oda, ahol ritkán járunk és nem biztosítható a rendszeres ellenőrzés és szükség esetén a pótlás! (Pl. ne helyezzünk ki munzee-t Cegléden, ha Pécsett lakunk! :-))
  • A helyszín legyen biztonságos (pl. közlekedési szempontból), tiszta (senki sem szeret bűzben, piszokban mászkálni stb.) és veszélytelenül megközelíthető. Sokszor vannak munzee-k padok alatt, de ezek megtalálásához vagy feltűnősködni kell vagy óvatosan tapogatjuk végig akár több pad alsó felét és a kezünk és a telefonunk is piszkos lesz. (Jó szolgálatot tesz ilyenkor egy tükör vagy a telefon előlapi kamerája.)
  • Gondoljunk arra is, hogy a munzee-zók mennyire lesznek kitéve a mugliknak (akik nem ismerik, nem játsszák ezt a játékot). Ha ragaszkodunk a helyszínhez, akkor a rejtek legyen olyan, hogy minél muglimentesebben lehessen beolvasni a kódot. Pl. a mágneses vagy tépőzáras rögzítésnél el tudnak kissé vonulni a keresők.
  • Ne helyezzünk munzee-t játszótérre, magánterületre vagy olyan helyre, amelynek a megközelítéséhez belépőt kell fizetni! Kivételt képezhet, ha a hely gazdája kifejezetten megengedi a kihelyezést (pl. egy templom kertjében, múzeum területén stb.).

Miként?

A rejtekhelyen rögzítenünk kell a munzee-t. A rögzítés lehet ragasztás (pl. erősragasztóval, kétoldalas ragasztóval), mágneses, tépőzáras vagy semmilyen. Utóbbi esetben a laminált cetli be van tűzve valahova, pl. egy közlekedési tábla rögzítése mögé, kerítésbe stb. A ragasztott megoldás óriási előnye, hogy nehéz elvinni, letépni és nincs gond, ha nem ugyanoda teszik vissza vagy ha beejtik a vízbe és más elérhetetlen helyre.

Munzee a PhotoPeach-en (fotók és kvíz)

 http://photopeach.com/album/16hk4kr

Miután a munzee-t rögzítettük, a telefonunkkal hivatalosan is ki kell helyeznünk. Ehhez a Deploy (Élesít) menüpontot választjuk, szkenneljük a kódot és elvileg készen is vagyunk. De van egy nagyon fontos teendőnk még! A helyszínen a telefonon vagy otthon a weboldalon állítsuk be kézzel a pontos helyet a térképen. A telefon GPS-vevője nem olyan pontos és a fizikai pontosság is méteres nagyságrendű, ezért szükséges lehet a korrekció!

A munzee-nk igen gyorsan, de néhány óra múlva biztosan felkerül a hivatalos térképre.

Mégis?

kicsimunzeeA Munzee játék nem bonyolult, de éppen ebben rejlik pár hátránya.

Sokakat elkedvetlenít, ha a keresett munzee-k nem találja, itt ugyanis gyakoribb az eltűns, mint a geocachingben. Ennek oka sajnos az, hogy a munzee-k kihelyezői nem tudnak több száz vagy akár több ezer munzee-t karbantartani. A kényelmesség miatt sok kereső nem jelzi a problémát (nincs meg a munzee, rossz a koordináta stb.), így a munzee zöld marad, holott 2 hibajelzés után sárga, felkiáltójeles munzee-vá változna. Ahol a közösség erős, a munzee-k minősége is javulhat.

A munzee-zás városi sport. Természeti környezetben a telefonunk nincs mindig biztonságban, ha lemerül, a fákon nincs konnektor (tudom, van napelem és pótakku) és ami kifejezetten zavaró, ha nincs megfelelő mobilnet. Ha a mobilnet nem elég gyors (pl. a János-hegy környékén Budapesten), akkor lassan töltődnek be a munzee adatok, lassan kapcsolódik az applikáció a központ szerverre.

A Munzee weboldala sajnos nem olyan stabil, néha előfordul, hogy nem elérhető. Ezt az üzemeltetők a világszerte növekvő érdeklődéssel indokolják.

Nem esett még szó a klánokról, a duplapontos hétvégékről és a geocaching-munzee összehasonlításról. De száz kódnak is egy a vége.

(A bejegyzés 2015. júniusában frissült.)