BETT 2017 – impressziók

p1110330Az oktatástechnológia, az informatikai eszközök oktatási alkalmazásai és bizonyos mértékig a digitális pedagógia minden januárban Londonban mutatja meg magát a nemzetközi BETT kiállításon. A 2017-es BETT is számos érdekes és néhány elgondolkodtató újdonságot hozott.

A BETT olyan “információs dzsungelsziget”, amelyről nem lehet röviden beszélni. Már írtam a kiállításról egy áttekintő cikket, most pedig íme egy néhány perces videó az ott szerzett impresszióimról:

 

Reklámok
logó

GépMálna

logóPontosan 4 évvel ezelőtt indult útjára a “málnaszámítógép”, vagyis a Raspberry Pi. 2012. február 29. óta már hét változatban jelent meg ez az aprócska számítógép, amelynek fő küldetése a programozás tanulásának segítése.

A mai okostelefonok a nem is olyan régmúlt számítógépeit is túllépték teljesítményben. Az apró méretű eszközök, szenzorok a nagyközönség számára is elérhetők. A Raspberry Pi és más hasonló kezdeményezések révén a barkácskedvűek sok érdekes projektet tudnak velük véghez vinni, ha nem idegenkednek egy kis programozástól. A legfontosabb azonban, hogy a diákok, érdeklődők a lehető legközelebb kerülnek az elektronikához és a programozáshoz, a „csináldmagad mozgalom” sokadik fellángolásaként.

A Raspberry Pi-n többféle operációs rendszer is futhat, például a Debian alapokra épülő Raspbian vagy akár a Windows 10 speciális változata.

Raspberry Pi

A Raspeberry Pi B+ modellje – by Lucasbosch – CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34179985

A BETT kiállításon járva jól látszik, hogy a programozás nem önmagáért való szórakozás, hanem számos tantárgyhoz és egyszersmind a valós világ kontextusához illeszkedő tudásról van szó. Ez nem kis szó akkor, amikor a tanulók rendszeresen kérdezik: “Ezt miért tanuljuk? Mi köze ennek a valóságos élethez, az iskolán kívüli világhoz?

Naturbytes

Természetfigyelő miniállomás Raspberry Pi alapokon

A Raspberry Pi miniszámítógép projektjei között orvosi, meteorológiai, kémiai alkalmazások mellett a 2016-os BETT-en az űrkutatás kapta a főszerepet, ugyanis ez az eszköz a brit Tim Peake asztronauta jóvoltából a Nemzetközi Űrállomásra is eljutott és jelenleg is ott van. Az Astro Pi küldetésben a speciálisan kialakított Raspberry Pi eszközzel az űrhajósok érdekes kísérleteket végeznek, amelyek a tanulók által nyomon követhetők a projekt honlapján.

A Raspberry Pi-hez kapcsolódó újdonság volt 2016-ban a PI-TOP, amely egy elemekből összerakható, a miniszámítógépre építő, speciális Linuxot futtató, a felhasználó által összerakható „csináld magad” laptop (van desktop társa is). Az eszközön vidáman lehet szörfözni, Scratchben programozni vagy akár a Minecraft Pi változatát futtatni.

PI-TOP - laptop Raspberry PI-ből

PI-TOP – laptop Raspberry PI-ből

A Raspberry Pi-t alkalmazó tanárok számára számos ingyenes tananyag, továbbképzés áll rendelkezésre a https://www.raspberrypi.org/ oldalon.

A “csináldmagad” miniszámítógépek világának a varázsa abban rejlik, hogy igen széles a belőlük építhető megoldások, kapcsolódó projektek tárháza, a meteorológiai állomástól a mini webszerveren keresztül a lakások okos vezérléséig. Ez már a dolgok internetének korszaka (Internet of Things), amely az oktatást is elérte.

Boldog születésnapot Raspberry Pi!

Update: A szülinapra megjelent a Raspberry Pi 3 Mobel B, rajta beépített wifi és Bluetooth.

BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

BETT – egy kiállítás képei

A BETT kiállítás minden év januárjában tanárok és oktatási szakemberek tízezreit vonzza Londonba. Nem könnyű leírni, hogy milyen ez a rendezvény. El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol pedagógusnak lenni jó, ahol tanárok ezrei érdeklődnek, kérdeznek és beszélgetnek? El tudunk képzelni egy helyet, ahol módszerek, eszközök, technológia együtt navigál a tanulói eredményesség, a személyre szabott tanulás/tanítás, a 21. századi készségek világába? El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol a világ számos országából érkezők a folyamatos pedagógiai megújulásról és az oktatás fontosságáról hallgatnak előadásokat a bolygó nagy koponyáitól?

bett

A BETT ilyen. Egyfajta elérhetetlen világ, ahova jó lenne, ha legalább egyszer mindenki eljuthatna, aki nyitott szemet és fület tud szerezni egy pár napra. Hogy a BETT kiállításon olyan eszközöket látunk, amilyenekhez nem juthatunk hozzá? Olyan pedagógia elemeit látjuk, amilyet mi soha nem próbálunk ki? Biztos?

Sokszor előfordul, hogy felbukkan egy pályázat és eszeveszetten tevődik fel a kérdés, hogy mire is van szükség az iskolában. És sokszor nem tudjuk, hogy mink nincs, hogy mire lenne szükségünk. Mire az interaktív táblát elég sokan megismerték (és használják lelkesen vetítővászonnak), az élvonal már új megoldások felé halad. Többen úgy szereznek be táblagépeket, hogy nem is tudják, hogy mihez kezdhetnének velük.

A 2015-ös BETT-en láthattuk, hogy hogyan keresnek új lehetőségeket azok a cégek, amelyek korábban interaktív tábláikról voltak híresek, hogyan tűnnek el márkák, és hogyan töltik be az űrt a távol-keletiek.

A 3D nyomtatók egyre kisebbek, a projektorok egyre jobbak, vannak 4K felbontású interaktív felületek, egyre kisebbek és integráltabbak a szenzoros mérőeszközök. A kódoláshoz miniszámítógépek, hatalmas szőnyegeken mozgatható robotok és sok jó gyakorlat érhető el. A gyerekek jóval a nyugdíj előtt megismerkednek a programozással.

A mobiltechnológia alapértelmezés. A tantermi munkára szabott tabletek és az ezekhez készített szolgáltatások egyre elterjedtebbek. Az animációkat nem csupán nézik a gyerekek, hanem sokkal inkább készítik. A 3D modellek már túl vannak a szemüveges nézelődésen, a térbeli tanuláshoz kézzel mozgatható szerkezetek is tartoznak, de nem lógnak a pedagógiai levegőben, hanem tananyag és óravázlatok is tartoznak hozzájuk.

A 2015-ös BETT egy időben zajlott az Education World Forum-mal, amelyen a világ oktatási miniszterei találkoztak. A BETT egyik megnyitó beszédét  a brit miniszter, Nicky Morgan tartotta, de jelen volt az árnyékkormány oktatási államtitkára is, Tristram Hunt. A kiállításra a korábbiakhoz képest is izgalmasabb előadók és előadások jöttek el Bob Geldoftól, a Wikipédia alapító Jimmy Wales-en át Sir Ken Robinsonig.

Esett szó problémákról, a tanítás során jelentkező nehézségekről? Természetesen! Minden előadás, minden beszélgetés az oktatás rendkívüli fontossága mellett éppen a kihívásokról szólt, és arról, hogy nagy változásokra van szükség, mert a világ változik, és benne sok minden, és bolygóméretű probléma (lesz), ha az oktatás nem moccan.

BETT morzsák II.

A 2011-es az első BETT a brit kormányváltás óta. A kiállításon már nincs ott a Department for Education and Skills és a BECTA sem. Az IKT-s száguldás mondhatni nem létezik már, de az elmúlt évek fejlesztései még mozgásban tartják az Egyesült Királyság iskolát a forrásmegvonások fékezése közepette. Ennek fényében jó lenne tudni, hogy a BETT látogatói között nőtt-e a külföldiek részaránya. Fogadnék az igenre egy palack cseresznyés light kólában.

Színek

Az indiai illetőségű Designmate (eureka.in) évek óta jelen van puritán, szinte szóróanyagmentes standjával és érdekes színvilágú animációival. A színek erősek, felejthetetlenül markánsak. A konkurenciánál visszafogottabb a színvilág. A szemüveggel nézhető 3D-s mechanizmusok, sejten belüli folyamatok, fizikai jelenségek látványosak és furcsa, de szinte beleégnek az „áramköreinkbe”.

Korábban csak a 2Simple (http://www.2simple.com/) mutatott be ecset segítségével történő alkotást az interaktív táblán. Most ez több helyen is láthat, így a SMART standjánál is. Nem biztos, hogy meg tudnám védeni ezt a technikát egy vizuális kultúrát tanító ellenében, de tény, hogy így többen kipróbálhatják az ecsetet tét nélkül.

SMART

A SMART nem tétlenkedett az utóbbi időben sem. A világ felének interaktív tábla szállítója számos újítással jelentkezett a BETT-en. A tavaly bemutatott mixed reality és a 3D-s megjelenítés beépült a táblaszoftverbe. Kellemes megoldás, hogy a külső programmal készült modellek magában a Notebook szoftverben is forgathatók, de a látvány és az interakció a szokásos VRML-hez képest szerényebb. A kémiában, fizikában kevésbé vonzó a SMART megoldása, mert a vizualizációban, a modellezésben már előbbre tart a világ. Azonban általános célokra, épületek, állatok, tárgyak bemutatására jól használható ez a lehetőség. Az objektumok tengelyek mentén forgathatók, de ha a dokumentumkamerát is behívjuk a játékba, akkor a kockán levő jelek segítségével kicsit ügyesebben lehet a tárgyakat forgatni. Tanulság: jó objektumokkal jobban látszik ennek az előnye, jó, hogy nem molekulákat mutattak idén.

Örömteli az új szavazóeszköz, a SMART Response XE megjelenése, amely már képletek beírását is lehetővé teszi a matematika, a fizika és a kémia szerelmesei számára és azon diákok számára is, akiknek iskolai kötelességből kell az ujjaikat ilyesmire használni.

Évek óta várt fény bukkant fel az alagút végén. A SMART VE egy olyan szoftver, amely okostelefont alakít szavazóegységgé. Na, végre! – mondják sokan. Épp itt volt az ideje, hiszen sok mobileszközünk van, amelyek nem buták, sőt okosabbak az egyszerű szavazóegységeknél. A mobiltelefonos tanulói válaszadás alkalmazása azért felvet kérdéseket, így például azt, hogy van-e/lesz-e mindenkinek okostelefonja, hogy miként oldható meg az internetes kapcsolat használata kedvező anyagi feltételekkel (hogy a lefedettséget ne említsük), hogyan lehet elérni, hogy csak erre használják az órán a telefont stb.

BETT morzsák I.

Az ember úgy jár a BETT-re, mint a konyhatündér jellegű háziasszonyok a piacra. Minden megnézünk, hogy tudjuk, mi minden van, ha egyszer főzünk valami érdekeset. A BETT megint nagyobb lett és mélyebb is. Lassú, munkás, de nagyon kellemes ismerkedni a részletekkel, a kiállítókkal.

A sok érdekesség közül most csak két szép „gyümölcsöt” emelnék ki.

NOBO

Sok, nagyon sok érdekes adat, tartalom van már kéznél. Az áttekintésük már-már művészet. Kevés információ esetén a hagyományos böngészgetés elegendő, de ha ezrével hemzsegnek a képek, szöveget, videók stb., akkor a „felhős” Webkettőországból leszállnak a címkék, címkefelhőt alkotnak és segítenek. A NOBO nevű szoftver ennél is továbblép és egy kellemes, übertrendi, interaktív táblán és iPad-en egyaránt jól kezelhető eszközzel teszi látványossá az információk közötti kapcsolatokat. A BETT-en bemutatott változatban filmekkel kapcsolatos adatok között lehetett böngészni oly módon, hogy a szerkesztők által felvitt adatok mentén nagy gondolati távolságokat is be lehetett járni egy többdimenziós időskála mentén. Az eszköz adja magát, hogy pl. a tudománytörténet személyei, eseményei, történései vizuálisan böngészhetők legyenek. Itt magának a tartalomépítésnek is van pedagógiai hozadéka, nem csak a böngészés lesz érdekes a tanulók számára. A Nobo további szolgáltatása, hogy a találatokból újságszerű terméket is készíthetünk és urambocsá’ ki is nyomtathatjuk.

A szoftver külön érdekessége, hogy magyar fejlesztők munkája.

Mutasd a füzeted!

A jegyzetelés tudománya olyan, az iskolában nem tanított tantárgy, amely még a sötét varázslatok kivédésénél is fontosabb. A tanár nem igazán tudja, hogy mit jegyzetelnek a diákok, pedig sok eb van ott elásva. De nem is várható el a tanártól, hogy óra után vagy éppen közben nézze 30 gyerek füzetét. Mondjuk beszkennelhetné az iskolában, rátenné a pendrájvjára és hazavinné, otthon nézegetné… Horror.

Egy tStudy nevű koreai (angol nyelvű honlap nélküli) cég  Symphony néven olyan szoftvert készített, amely a diákok kezében levő különleges golyóstoll (ez látszik a képen és az általam rajzolt elefánt :-)) és egy wifi access point segítségével egyszerre 30 tanuló füzetének tartalmát képes követni. Mindezt élőben teszi és későbbi hasznosításra digitalizálni is tudja a füzetbeli jegyzeteket. Az sem kutya, hogy a diákok lerajzolt ötleteit, megoldásaikat pillanatok alatt meg lehet osztani a csoportban, de legalább ilyen jó, hogy a tanár segíteni tud a jegyzeteket látva, sőt a saját munkájának papírlenyomatait is láthatja.