Két évtized a BETT Show-n

Jövő héten kezdődik a 2020-as BETT Show. A 2020-as BETT-látogatás számomra a 20. alkalom, és ez az egybefüggő sorozat lehetőséget teremt egy kicsit a visszatekintésre.

A BETT Show (eredeti nevén British Educational Training and Technology Show) a leghíresebb oktatástechnológiai kiállítás a világon, amely 1985-ben indult útjára. A kiállítást az Egyesült Királyságban, Londonban rendezik meg minden év januárjában. Eleinte a Barbican Centre, 1993-tól az Olympia Exhibition Centre, 2013-tól az ExCeL London ad helyet ennek a nagy tömeget vonzó nemzetközi eseménynek, amely mind a mai napig az oktatástechnológia és a digitális eszközöket alkalmazó pedagógia “lakmuszpapírja”.

Az élővilág evolúciójáról kénytelenek vagyunk a tudomány eszközeivel tájékozódni, de az oktatástechnológia világában az elmúlt évtizedek BETT kiállításait átnézve is képet kaphatunk arról, mi és hogyan alakult. Ez annál is inkább hasznos, mert az emberek hajlamosak nem jól emlékezni attól függően, hogy aktuálisan mit szeretnének kihagsúlyozni. Az első két látogatás alkalmával nem készítettem fényképeket, mert még csak analóg fényképezőgépem volt (Chinon CM-4s :-)), de ezt követően igyekeztem sokat dokumentálni, persze a teljesség igénye nélkül és az érdeklődésemnek megfelelő témákban.

BETT 2008

BETT 2008

A BETT látogatások első nagy élménye az volt, hogy milyen sok embernek fontos az oktatás és hogy van, ahol a pedagógusok nagy számban igen érdeklődőek és nyitottak az új technológiák és módszerek iránt. Bár az utóbbi időben megcsappant a BETT-re látogató tanárok száma, ez az érzés azért nem tűnt el.

A BETT Show elmúlt két évtizede képet adott arról, hogy hogyan indultak útjukra az interaktív táblák, a szavazórendszerek, a Flash-technológiára épülő tartalmak és hogy tűntek el vagy alakultak át. Az egyik 2011-es blogposztomban például örvendeztem egy fejlett szavazórendszernek arra utalva, hogy mobiltelefonja és wifije nem mindenkinek van. Mostanában mindenkinek van mobilja és majdnem iskolában van wifi is (bár nem mindenhol használják oktatási célra a tanulók), így a szavazórendszerek mára el is tűntek. 2015-ben az eltűnő interaktív táblák okán zajló átrendeződésről, a távol-keleti eszközök megjelenéséről, a 3D nyomtatás és a kódolás egyre erőteljesebb megjelenését láthattuk.

A 2016-os BETT Show sztárja kétségkívül a BBC micro:bit volt, amely mára világszerte méltán ismert és használt eszköz lett. Erről egy kis videóban is beszámoltam.

A robotika, a kódolás nagy aránya és a sok startup megjelenése jellemzte a 2017-es BETT Show kínálatát, amelyről cikket is írtam és készült egy kis videó is.

A 2018-as BETT Show-n sokat beszéltünk a mindig ígéret szintjén levő VR-ről, a tabletek alkonyáról, valamint lelkesedtünk a makerspace koncepció terjedése és a sok STEAM alkalmazás láttán. Ekkor volt alkalmam előadást is tartani a kiállításon a magyar standon az Alba Innovár képviseletében.

BETT 2008 előadás

BETT 2018 – előadás a magyar standon

17 év BETT Show fényképeit Wakelet-gyűjteményekben is megnézheti bárki, akit érdekelnek a korabeli netbook-ok, PDA-k vagy a különböző robotok, a fejlődő és az eltűnő technológiák.

BETT 2005, Olympia

BETT 2005, Olympia

2016 óta BETT-túrákon igyekszem kollégáimmal együtt egy kis áttekintést adni a kilátogató hazai pedagógusoknak, így lesz ez 2020-ban is.

A 2020-as BETT Show-ról fényképes, videós formában is jelentkezem majd az instagramon, akit érdekel, kövesse a @k.o.m.p.o.s.z.t felhasználót.

instakomposzt

 

BETT trendek 2018

A BETT kiállítás évtizedek óta meghatározó seregszemléje az oktatástechnológiának és ennek kapcsán bepillantást enged abba, ahogyan az oktatás történik vagy inkább történhet. A 2000-es évek elején a BETT Show egy hatalmas piachoz, színes vásárhoz hasonlított, amelyen a brit iskolaigazgatók szoftvereket, tananyagokat és hardvereszközöket szereztek be. Mára a BETT a kontinens meghatározó szakmai seregszemléje, kiállítás és egyben nemzetközi, professzionális tájékozódási pont lett.

A BETT Show évről évre jó „lakmuszpapírnak” bizonyul. Néhány éve egyenes adásban láthattuk a PC-k, majd az interaktív táblák alkonyát, az új technológiák berobbanását. A 2018-as kiállítás kissé nyugalmasabb volt, nagy technológiai újdonságról nem nagyon lehet beszámolni, azonban ez annak is a jele, hogy számos megoldás elkezdte megtalálni a helyét a pedagógiai gyakorlatban, bizonyosak jövője még bizonytalan. A két éve jelenlevő startup kiállítói réteg olyan innovációs pezsgést ad a BETT-nek, amely nem hangos, de a szakemberek számára kincsesbánya.

A technológiát sokan sajnos még mindig célként kezelik az oktatásban és azt hiszik, hogy ha megjelenik egy interaktív panel (korábban interaktív tábla), esetleg tabletek vagy a diákok olykor online teszteket, kvízeket használnak, akkor már a 21. század napsugarai lengik be a tantermet. Sokszor azonban ez ugyanolyan rossz pedagógiát jelent, mint korábban, csak sokkal drágábban unatkoznak a passzívan hagyott tanulók. A BETT Show-n járva a standok között igazán sok korszerű pedagógiai megközelítéssel lehet találkozni és a tanulóközpontú, a készségfejlesztésre figyelő szakemberek számára a cégek sok támogatást kínálnak. Persze ennek ára is van, hiszen ez nem egy nonprofit bolhapiac.

2018-ban az eddigi kételkedők is láthatták, hogy a táblagépek rövid tündöklésének vége és a tanulói mobileszközök közé újra visszatértek a valóban hordozható, gyors, sokoldalú és néha nem is drága laptopok. Van, aki az m-learning végét látja ebben, de itt talán nem erről van szó. A mobileszközök köre nem csupán a mobiltelefonra vagy a tabletekre terjed ki, sőt folyamatosan változó világ ez. Korábban még az iPod is része volt ennek az eszközcsapatnak, ma pedig a miniszámítógépek és okos mérőeszközök is pályára lépnek. A lényeg, hogy a tudás ott és úgy érhető el, ahogyan az szükséges. Az Egyesült Királyságban (és más országokban is) a mobiltelefonok tanórai alkalmazásai nem kapnak jelentős szerepet. Ez azonban azért van, mert rendelkezésre állnak a megfelelő technológiák és nem feltétlenül kényszerülnek a tanárok, tanulók arra, hogy a privát technológiai „agyközpontjukat”, a mobiltelefont vessék be munkájukhoz.

A BYOD (hozd a saját eszközöd) megközelítés továbbra is él, de más eszközt hoznak majd be a holnap tanulói, valószínűleg egy vékony, nagytudású és elérhető árú laptopot. A BETT-n több ilyen típusú új eszközt is meg lehetett tekinteni, de visszatért a már-már elfeledett Classmate PC is.

Néhány éve az Egyesült Királyságban felismerték, hogy az informatika oktatás nem lehet olyan már, mint amilyen (ott) volt és a „wordexcel-szakos” tanárok nem sokat mondanak azoknak a tanulóknak, akik a 4. ipari forradalomban lesznek munkavállalók. A programozás visszatért az iskolába, a köztudatba és ma már a pedagógia világában is egyre többen ismerik fel, hogy a kódolás horizontális lehetőség, kiszabadult a számítógéptermekből. A BETT-en a kódolás sztárjai a BBC micro:bit és Arduino lapkák, valamint Raspberry Pi számítógépek főszereplésével felépített kisebb-nagyobb projektek, jó gyakorlatok, tananyagok és eszközkészletek. Egyre több ilyennel lehetett találkozni a kiállítás legüdébb részén, a STEAM Village-ben (a STEAM a korábbi STEM kiegészítése az A=Arts vagyis művészet betűvel). Nem újdonság, de idén már BETT Awards díjat is kapott a pi-top, modulokból összerakható laptop.

A programozás és az alkotás világát az iskolai tevékenységekbe is beszűrődő maker(space)-koncepció képviseli. Ez egy ideje nagyon izgalmas lehetőségeket rejt a 21. századi(nak nevezett) készségek fejlesztésében. A „maker” típusú megközelítésben a Microsoft által bemutatott Hacking STEM projektek, a startupok és innovatív emberek (voltak diák kiállítók is!) voltak a legérdekesebbek. A LEGO idén nem jelentkezett önálló standdal, egy kisebb újdonsággal jelentkezett, ez pedig egy Maker foglalkozásvázlat-csomag.

A tavalyi év sztárjai egyebek mellett a virtuális valóságot alkalmazó tartalmak és a VR-szemüvegek oktatási alkalmazásai voltak. Ezek a standok nem tűntek el, most is jelen voltak ezek a megoldások a BETT-en. Ezek között is a Unity stand volt az egyik legérdekesebb, akik magát azt a fejlesztési technológiát képviselték, amely az AR, VR alkalmazások létrehozását teszi lehetővé. Ezen kívül voltak kiterjesztett valóságot használó papír tankönyvek vagy éppen élethű I. világháborús lövészárok is. Mindezek ellenére nem dőlt el, hogy a VR életben marad-e, az oktatásban életképes lesz-e. Ez a tartalmakon is múlik, de a technológia is drága, a speciális szemüvegek erős számítógépeket igényelnek, mégpedig vezetékes kapcsolattal. A virtuális valóság már többször fellángolt, eltűnt, majd új technológiai formában bukkant fel (emlékezzünk csak a VRML-re két évtizeddel ezelőttről).

A BETT kiállítás leglátványosabb elemei a robotok, amelyek most már zavarba ejtően nagy kínálatban vannak jelen. Ez azt is jelenti, hogy sok a hasonló tudású, sok a klón és nem mindig lehet tudni, hogy melyek azok, amelyek egy év múlva is életben lesznek. Érdemes szót ejteni a legkisebbeknek készített, sokszor kocka-szerű robotokról, amelyek a méhecskék utódai és pályákon, szőnyegeken mozognak. Ezek közül a Cubetto kapott díjat idén. A játékos robotok között  a Makeblock drónnal is jelentkezett, míg a Shape Robotics egy mini ipari jellegű, funkcionális robottal, a Fable-lel, amely a bejáratoknál zászlólengetve köszöntötte a látogatókat. A kisebb humanoid robotok között már egyáltalán nem nagy a tolongás és hasonló a helyzet a nagyobbakkal, amelyek között továbbra is meggyőzően a legintelligensebb a Pepper robot, amelynek egyetlen hazai képviselője a székesfehérvári Alba Innovárban van. Újdonság volt a Sanbot, kissé bumfordi, vetíteni is képes humanoid robot és a nyúlszerű szamár, a MiRo.

A 2018-as BETT kiállítás magyar szempontból legnagyobb szenzációja, hogy idén először Magyarország önálló standdal szerepelt és mindjárt egy impozáns, nagyméretű, sok céget bemutató „szigettel”. A magyar standon olyan cégek is előadással jelentkeztek, amelyeknek önálló standja volt a kiállításon, de több hazai innováció mutatkozott be ministanddal. A Play! Learn! Succeed! jelmondatú magyar standon megismerhették a látogatók a Digitális Oktatási Stratégiát vagy éppen a Makerspace.hu-t és az első magyar digitális élményközpontot az Alba Innovárt, amelynek létrehozói sokat tanultak a korábbi évek BETT kiállításain, ám ma már a tapasztalataikat is meg tudják osztani.

BETT 2017 – impressziók

p1110330Az oktatástechnológia, az informatikai eszközök oktatási alkalmazásai és bizonyos mértékig a digitális pedagógia minden januárban Londonban mutatja meg magát a nemzetközi BETT kiállításon. A 2017-es BETT is számos érdekes és néhány elgondolkodtató újdonságot hozott.

A BETT olyan “információs dzsungelsziget”, amelyről nem lehet röviden beszélni. Már írtam a kiállításról egy áttekintő cikket, most pedig íme egy néhány perces videó az ott szerzett impresszióimról:

 

logó

GépMálna

logóPontosan 4 évvel ezelőtt indult útjára a “málnaszámítógép”, vagyis a Raspberry Pi. 2012. február 29. óta már hét változatban jelent meg ez az aprócska számítógép, amelynek fő küldetése a programozás tanulásának segítése.

A mai okostelefonok a nem is olyan régmúlt számítógépeit is túllépték teljesítményben. Az apró méretű eszközök, szenzorok a nagyközönség számára is elérhetők. A Raspberry Pi és más hasonló kezdeményezések révén a barkácskedvűek sok érdekes projektet tudnak velük véghez vinni, ha nem idegenkednek egy kis programozástól. A legfontosabb azonban, hogy a diákok, érdeklődők a lehető legközelebb kerülnek az elektronikához és a programozáshoz, a „csináldmagad mozgalom” sokadik fellángolásaként.

A Raspberry Pi-n többféle operációs rendszer is futhat, például a Debian alapokra épülő Raspbian vagy akár a Windows 10 speciális változata.

Raspberry Pi

A Raspeberry Pi B+ modellje – by Lucasbosch – CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34179985

A BETT kiállításon járva jól látszik, hogy a programozás nem önmagáért való szórakozás, hanem számos tantárgyhoz és egyszersmind a valós világ kontextusához illeszkedő tudásról van szó. Ez nem kis szó akkor, amikor a tanulók rendszeresen kérdezik: “Ezt miért tanuljuk? Mi köze ennek a valóságos élethez, az iskolán kívüli világhoz?

Naturbytes

Természetfigyelő miniállomás Raspberry Pi alapokon

A Raspberry Pi miniszámítógép projektjei között orvosi, meteorológiai, kémiai alkalmazások mellett a 2016-os BETT-en az űrkutatás kapta a főszerepet, ugyanis ez az eszköz a brit Tim Peake asztronauta jóvoltából a Nemzetközi Űrállomásra is eljutott és jelenleg is ott van. Az Astro Pi küldetésben a speciálisan kialakított Raspberry Pi eszközzel az űrhajósok érdekes kísérleteket végeznek, amelyek a tanulók által nyomon követhetők a projekt honlapján.

A Raspberry Pi-hez kapcsolódó újdonság volt 2016-ban a PI-TOP, amely egy elemekből összerakható, a miniszámítógépre építő, speciális Linuxot futtató, a felhasználó által összerakható „csináld magad” laptop (van desktop társa is). Az eszközön vidáman lehet szörfözni, Scratchben programozni vagy akár a Minecraft Pi változatát futtatni.

PI-TOP - laptop Raspberry PI-ből

PI-TOP – laptop Raspberry PI-ből

A Raspberry Pi-t alkalmazó tanárok számára számos ingyenes tananyag, továbbképzés áll rendelkezésre a https://www.raspberrypi.org/ oldalon.

A “csináldmagad” miniszámítógépek világának a varázsa abban rejlik, hogy igen széles a belőlük építhető megoldások, kapcsolódó projektek tárháza, a meteorológiai állomástól a mini webszerveren keresztül a lakások okos vezérléséig. Ez már a dolgok internetének korszaka (Internet of Things), amely az oktatást is elérte.

Boldog születésnapot Raspberry Pi!

Update: A szülinapra megjelent a Raspberry Pi 3 Mobel B, rajta beépített wifi és Bluetooth.

BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

BETT – egy kiállítás képei

A BETT kiállítás minden év januárjában tanárok és oktatási szakemberek tízezreit vonzza Londonba. Nem könnyű leírni, hogy milyen ez a rendezvény. El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol pedagógusnak lenni jó, ahol tanárok ezrei érdeklődnek, kérdeznek és beszélgetnek? El tudunk képzelni egy helyet, ahol módszerek, eszközök, technológia együtt navigál a tanulói eredményesség, a személyre szabott tanulás/tanítás, a 21. századi készségek világába? El tudunk képzelni egy olyan helyet, ahol a világ számos országából érkezők a folyamatos pedagógiai megújulásról és az oktatás fontosságáról hallgatnak előadásokat a bolygó nagy koponyáitól?

bett

A BETT ilyen. Egyfajta elérhetetlen világ, ahova jó lenne, ha legalább egyszer mindenki eljuthatna, aki nyitott szemet és fület tud szerezni egy pár napra. Hogy a BETT kiállításon olyan eszközöket látunk, amilyenekhez nem juthatunk hozzá? Olyan pedagógia elemeit látjuk, amilyet mi soha nem próbálunk ki? Biztos?

Sokszor előfordul, hogy felbukkan egy pályázat és eszeveszetten tevődik fel a kérdés, hogy mire is van szükség az iskolában. És sokszor nem tudjuk, hogy mink nincs, hogy mire lenne szükségünk. Mire az interaktív táblát elég sokan megismerték (és használják lelkesen vetítővászonnak), az élvonal már új megoldások felé halad. Többen úgy szereznek be táblagépeket, hogy nem is tudják, hogy mihez kezdhetnének velük.

A 2015-ös BETT-en láthattuk, hogy hogyan keresnek új lehetőségeket azok a cégek, amelyek korábban interaktív tábláikról voltak híresek, hogyan tűnnek el márkák, és hogyan töltik be az űrt a távol-keletiek.

A 3D nyomtatók egyre kisebbek, a projektorok egyre jobbak, vannak 4K felbontású interaktív felületek, egyre kisebbek és integráltabbak a szenzoros mérőeszközök. A kódoláshoz miniszámítógépek, hatalmas szőnyegeken mozgatható robotok és sok jó gyakorlat érhető el. A gyerekek jóval a nyugdíj előtt megismerkednek a programozással.

A mobiltechnológia alapértelmezés. A tantermi munkára szabott tabletek és az ezekhez készített szolgáltatások egyre elterjedtebbek. Az animációkat nem csupán nézik a gyerekek, hanem sokkal inkább készítik. A 3D modellek már túl vannak a szemüveges nézelődésen, a térbeli tanuláshoz kézzel mozgatható szerkezetek is tartoznak, de nem lógnak a pedagógiai levegőben, hanem tananyag és óravázlatok is tartoznak hozzájuk.

A 2015-ös BETT egy időben zajlott az Education World Forum-mal, amelyen a világ oktatási miniszterei találkoztak. A BETT egyik megnyitó beszédét  a brit miniszter, Nicky Morgan tartotta, de jelen volt az árnyékkormány oktatási államtitkára is, Tristram Hunt. A kiállításra a korábbiakhoz képest is izgalmasabb előadók és előadások jöttek el Bob Geldoftól, a Wikipédia alapító Jimmy Wales-en át Sir Ken Robinsonig.

Esett szó problémákról, a tanítás során jelentkező nehézségekről? Természetesen! Minden előadás, minden beszélgetés az oktatás rendkívüli fontossága mellett éppen a kihívásokról szólt, és arról, hogy nagy változásokra van szükség, mert a világ változik, és benne sok minden, és bolygóméretű probléma (lesz), ha az oktatás nem moccan.

BETT morzsák II.

A 2011-es az első BETT a brit kormányváltás óta. A kiállításon már nincs ott a Department for Education and Skills és a BECTA sem. Az IKT-s száguldás mondhatni nem létezik már, de az elmúlt évek fejlesztései még mozgásban tartják az Egyesült Királyság iskolát a forrásmegvonások fékezése közepette. Ennek fényében jó lenne tudni, hogy a BETT látogatói között nőtt-e a külföldiek részaránya. Fogadnék az igenre egy palack cseresznyés light kólában.

Színek

Az indiai illetőségű Designmate (eureka.in) évek óta jelen van puritán, szinte szóróanyagmentes standjával és érdekes színvilágú animációival. A színek erősek, felejthetetlenül markánsak. A konkurenciánál visszafogottabb a színvilág. A szemüveggel nézhető 3D-s mechanizmusok, sejten belüli folyamatok, fizikai jelenségek látványosak és furcsa, de szinte beleégnek az „áramköreinkbe”.

Korábban csak a 2Simple (http://www.2simple.com/) mutatott be ecset segítségével történő alkotást az interaktív táblán. Most ez több helyen is láthat, így a SMART standjánál is. Nem biztos, hogy meg tudnám védeni ezt a technikát egy vizuális kultúrát tanító ellenében, de tény, hogy így többen kipróbálhatják az ecsetet tét nélkül.

SMART

A SMART nem tétlenkedett az utóbbi időben sem. A világ felének interaktív tábla szállítója számos újítással jelentkezett a BETT-en. A tavaly bemutatott mixed reality és a 3D-s megjelenítés beépült a táblaszoftverbe. Kellemes megoldás, hogy a külső programmal készült modellek magában a Notebook szoftverben is forgathatók, de a látvány és az interakció a szokásos VRML-hez képest szerényebb. A kémiában, fizikában kevésbé vonzó a SMART megoldása, mert a vizualizációban, a modellezésben már előbbre tart a világ. Azonban általános célokra, épületek, állatok, tárgyak bemutatására jól használható ez a lehetőség. Az objektumok tengelyek mentén forgathatók, de ha a dokumentumkamerát is behívjuk a játékba, akkor a kockán levő jelek segítségével kicsit ügyesebben lehet a tárgyakat forgatni. Tanulság: jó objektumokkal jobban látszik ennek az előnye, jó, hogy nem molekulákat mutattak idén.

Örömteli az új szavazóeszköz, a SMART Response XE megjelenése, amely már képletek beírását is lehetővé teszi a matematika, a fizika és a kémia szerelmesei számára és azon diákok számára is, akiknek iskolai kötelességből kell az ujjaikat ilyesmire használni.

Évek óta várt fény bukkant fel az alagút végén. A SMART VE egy olyan szoftver, amely okostelefont alakít szavazóegységgé. Na, végre! – mondják sokan. Épp itt volt az ideje, hiszen sok mobileszközünk van, amelyek nem buták, sőt okosabbak az egyszerű szavazóegységeknél. A mobiltelefonos tanulói válaszadás alkalmazása azért felvet kérdéseket, így például azt, hogy van-e/lesz-e mindenkinek okostelefonja, hogy miként oldható meg az internetes kapcsolat használata kedvező anyagi feltételekkel (hogy a lefedettséget ne említsük), hogyan lehet elérni, hogy csak erre használják az órán a telefont stb.