A facebook elég webkettes, de az emberek nem.
Nemrégiben olvashattunk arról, hogy a facebook a magyar netezők körében is átvette a vezető helyet az iwiwtől. Sokan nem kedveltük az iwiwet már egy jó ideje, mert nem használta ki, ami a webkettőnek nevezett internetezésbe beleférne. Ha ez a hír öröm, akkor szerintem korai.
Oktatási berkekben évek óta foglalkozunk azzal, hogy megmutassuk a pedagógusoknak a webkettő adta lehetőségeket. A képzéseken persze csak a technológia és a módszertan jelenik meg. Van, amit a képzéseken nem lehet megtanulni, csak egy kicsit “megfertőződni”, “elcsábulni”. Amikor felmerül, hogy a tanárok egy része az ötleteit, anyagait, óravázlatait nem osztja meg a kollégáival bólogatáscunami indul a képzéseken.
A magyar felhasználók többsége abszolút webegyes, akik közzétételre használják az iwiwet is és a facebookot is, amennyiben fotókról, linkekről és terjeszthető net-csecsebecsékről van szó és kiélik azt, amin egy évtizede túl vannak azok, akik weblapokat, honlapot tudtak szerkeszteni.
Egyre több tanár lép be a facebookra, de a fentieken túl ízig-vérig webegyesen működik ott, ha ugyan rendszeresen belép. A webkettes online jelenlét értelmét veszti, ha kéthetente benézünk a facebookra. A megosztás előfordul, de a kommentelés már ritka vagy pedig az üzenetküldés helyettesítője.
Felmerülhet az, hogy a webkettő sokféleképpen értelmezhető és ha már belépünk egy közösségi oldalra és ismerősöket (barátokat – jaj, dehogy) jelölünk, az már a Web 2.0. Szerintem a webkettő az, amikor a tartalom létrehozása és megosztása rendszeres tevékenység.
Ezzel szemben mit látunk?
- rengeteg új felhasználó van, akik nem ismerik és nem értik a közösségi média működését – ha elég sokan vannak, akkor maga a hely meg is változik ennek következtében (ez történt a wiw-vel is, akkor még i nélkül)
- minimális azon felhasználók száma (különösen igaz ez kedvenceinkre, a tanárokra), akik létrehoznak valamit és azt megosztják, és kíváncsiak a visszajelzésekre
- a lájkolás nem komment, az igazi komment már érdemi tartalom – ritka
- kevés az aktív magyar felhasználó (még a facebook-os játékok sem működnek jól – ez nem tragédia) – nincs kritikus tömeg
- a tanár-diák kapcsolat szempontjából a facebook olyan tulajdonságait használjuk, amelyeket az e-mail és a chat is tud (hogy még milyen gondok vannak ezzel, arról itt kapartuk meg a felszínt)
- érdekes lenne látni, hogy oktatási célból hányan használják a csoportokat, az eseményeket a facebook-on – saját, nem reprezentatív tapasztalatom szerint kevesen
A facebook nem megkerülhető ma. Nincs mese. Pedagógusként nehéz helyzet, hogy “barát”-ként jelölnek be tanítványok vagy éppen kerülnek el. Egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, sajnos inkább csak messze tőlünk. A tanárok számára a dupla profil az egyik lehetőség, ahogy itt is ajánlják.
C2 on Prezi – a Sulinetwork 2010 konferencia egyik szekciójában felmerült gondolatok
A facebook-on kívül vannak sokkal érdekesebb, webkettes lehetőségek is. De még ott tartunk, hogy egy tematikus, testreszabott wiki létrehozása szuper innovatívnak számít Magyarországon.
Remélem, katalizáltam a kommentelést 🙂
photo: Some rights reserved by vincos
