Fogalomtérképek az SDT-ben

A Sulinet Digitális Tudásbázis számos vonatkozásban más, mint a hasonló tartalomkezelők. Az egyik “másság” a fogalmak kezelésében érhető tetten. Az SDT-ben is vannak fogalomtérképek, mégpedig sok ezer darab.

A rendszerben levő leckék (foglalkozások) mindegyikéhez tartoznak fogalmak. A tartalomfejlesztőknek ki kell választaniuk olyan fogalmakat, amelyekre a készülő tananyag épít és olyanokat, amelyeket éppen ez a tartalom fog bevezetni. Ezeket a fogalmakat egy fogalomlistában hozzák létre egyenkét úgy, hogy definíciókat is készítenek hozzá egyszerű szöveg formájában.

Gyakori kérdés, hogy hány fogalom kerüljön egy ilyen listára? Persze több megoldás van. Ha túl sok fogalom van, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyire érthető, átlátható, befogadható és beépíthető ennyi fogalom a diák számára. Ha túl kevés fogalom van, akkor felmerül a kérdés, hogy ér-e annyit a tananyag, hogy önálló foglalkozás (tanórányi) legyen.

SDT fogalomgráf

A fogalmakat a tananyag készítője kapcsolja össze és egy fogalomtérkép lesz belőle, melyet az SDT fogalomgráfnak nevez. A gráf éleire a kapcsolat típusa kerül, mégpedig az él iránya alapján. Például: a szabadesés —> gyorsulás között a “tulajdonság” a jellemző. (Mije a gyorsulás a szabadesésnek?) Fogalomtérképészeti szempontból itt olyan kérdések merülnek fel a tartalomfejlesztőkben, mint:

  • Mennyi kapcsolatot érdemes felvenni a fogalmak között? Ez annak tudatában fontos, hogy minden mindenhez kapcsolódik, így hamar kuszasággá tehető a gráf.
  • Lehet-e olyan fogalom, amely semmilyen másikhoz nem kapcsolódik? (Furcsa olyan foglalkozást elképzelni, ahol ilyen volna.)
  • Mit írjunk a kapcsolatokat jelképező nyilakra? Szabadon választott szövegeket? Egy gazdag készletből mazsolázzunk? Ragozunk? (Az SDT jelenlegi szakértői, mint én is, azt tanácsoljuk, hogy jobb egy készletből mazsolázni, ugyanis a már létező kapcsolattípusok könnyen előszedhetők a szerkesztés során.)

Nagyszerű lenne, ha a tanulók maguk készíthetnének ilyen fogalomgráfokat, mert nagyszerű foglalatosság. A tanároknak is jó agytorna, jó önellenőrzési, öndiagnosztikai lehetőség.

Az SDT egy másik szolgáltatása még inkább kisbaba. A fogalomkereső segítségével két vagy több fogalom beírásával a kapcsolatokat és a hozzájuk tartozó tartalmakat kereshetjük meg. Ez egyelőre kezdeti stádiumban van, nagyban függ a fogalmak közötti kapcsolatoktól, a már meglevő fogalomgráfok minőségétől.

SDT fogalomkereső

SDT fogalomkereső

SDT típusú tananyagot már most is bárki készíthet, bár nem egyszerű a tananyagszerkesztő eszköz használata. Ezzel az eszközzel lehet jelenleg is fogalmi térképeket készíteni.

További információ az SDT fogalmaival kapcsolatban itt található.

Reklámok

Ki kopog?

A konnektivizmus bekopog a tanári szoba ajtaján. Váratlan vendég? Hívatlan? Mi kell ahhoz, hogy ne fogja menekülőre?

Házi feladatként egy fogalomtérképet rajzoltam (WiseMapping segítségével), amely a konnektivizmus tanári feltételeit ábrázolja.

Amennyiben az osztályterembe is beengedjük a konnektivizmust, akkor tanárként tudatosan terveznünk kell az iskolán kívüli tanulással. A diákok nemcsak időben tanulnak sokáig (élethosszig), hanem térben is, azaz nem csupán az iskolákban. Ez a tanár megnyúlását is jelentheti, mert ez bizony azzal is jár, hogy a tanítási időn túl is kommunikálunk a nebulókkal és nemcsak a közösségi szájtokon. (Nem tudom, ki hogy van vele, de engem idegesít, ha azt látom, hogy az iwiw üzenőfalán szól egy tanár a diákjának, hogy hozza be ezt vagy azt, vagy, hogy dolgozat lesz.) A diák akkor is tanuló, ha otthon van és a tanár sem változik kéményseprővé. Így a tanulókkal kialakított kapcsolati hálónkat linkekkel, e-mailekkel, blogbejegyzésekkel, kommentekkel stb. tápláljuk akkor is, ha már kicsngettek.

Ez a tanár részéről azt jelenti, hogy nem úszhat úgy, hogy a medence partján ül, azaz magának is aktív webkettes életet kell élnie. Ez nem tehető kötelezővé. A webkettőhöz vezető úton két nagyon fontos kapun kell áthaladni. Az egyik kapun elvárják tőlünk, hogy e-felnőttek legyünk, azaz a technológiát képesek legyünk céljainknak megfelelően használni. Sok tanár ijesztőnek tartja, hogy létezik egy netes nyilvánosság is. Találkoztam olyan igazgatóval, aki szerint a hivatali e-mail címe nem publikus információ. Sorolhatnánk. A másik kapun még ennél is nehezebb átjutni. A webkettő egy olyan attitűdöt kíván, mely a felhasználó részéről önzetlen részvételt kíván a nagy közösség életében. Ha egy tanár nem szívesen osztja meg óravázlatát, tanmenetét a kollégáival, nem szívesen beszélget és ötletel szakmai kérdésekben, akkor ennél a kapunál átengedik, de bekötött szemmel halad tovább.

Egy kusza és állandóan változó világban működik a konnektivista tanulás/tanítás. Ez nagyon fárasztó és egyben élvezetes is. Ahogyan piacon sincs síri csend és nem is várja el senki, a hálózati tanulás, illetve a tanulási hálózat sem egy csendes, egyirányú utca. A diákok és lássuk be, hogy mi, tanárok is szeretünk egyszerre több dologgal foglalkozni. A többszálúság még a tanórán sem eretnekség, sőt. Igaz, hogy a papírcentrikus, lineáris és sokszor elavult, de biztonságot árasztó munkafüzetektől el kell szakadni.

A korszerű módszertani elemek, a diákok aktivitására, a kooperációra építő eszközök valószínűleg túlméretesek. Abból gondolom, hogy nálunk csak kevés tanterem ajtaján férnek be. Nagyon sok (mostanában annál is több) pedagógussal találkozom és bizony nagyon nehéz katalizálni a pedagógiai változást.

A fogalomtérkép rajzolásával a WiseMapping szoftvert is ki akartam próbálni. Nem lett kedvencem, mert csak túl egyszerű rajzok készíthetők és a beágyazással is gond volt (ezért is van itt képként).

kipróbálás

A tanár, mint csomópont

A hálózat azóta van, amióta emberek. A kapcsolatok és információk hálózata azonban azóta igazán izgalmas, hogy a technológia leigazolta és pályára küldte Internet nevű játékosát.

A konnektivizmus kapcsán, Duchon Jenő hasznos írásában a (tanulási) hálózatok csomópontjait több típusra osztja. Vannak statikus, dinamikus, önmagukat frissítő csomópontok és érzelemkeltő elemek is.

A tanulásban a tanár szerepe nagyon összetett és folyamatosan változik. Ez a változás persze nem egyenletes, így vannak tudós, színész, edző, apa stb. típusú tanárok. (A jelenlegi tanárképzést tekintve úgy írnám, hogy még vannak.)

A tanulási hálózat vagy a hálózati tanulás szempontjából azonban a tanár maga is egy csomópont. A tanár csomópontként befolyásolhatja a tanulók tanulási kapcsolatait, az információk áramlását és a „tanulói tudáshálók” bonyolultságát.

Statikus

A statikus csomópontként működő tanár tulajdonképpen az élő tankönyv. Lehet, hogy magánemberként webkettes típus, de del.icio.us azonosítóját nem viszi be az osztályterembe. Konstruktivista szempontból tudása önmagában stabil vagy csak tankönyvek tartják össze. A tanulási hálózatban a diákok számára ő egy olyan pályaudvar, ahova régi, megbízhatóan működő szerelvények futnak be, de induló vonatok nincsenek. Pedagógiai-módszertani szempontból esélyesek akár diákközpontú megoldások is, de erre kisebb az esély. Konnektivista szempontból a tanulók számára zsákutca.

Dinamikus

A dinamikus tanár-csomópont nyitott az újdonságokra, a diákok felé sok impulzust küld. Olyan pályaudvar, ahova a régi, megbízhatóan működő szerelvények mellett korszerűek is befutnak. A szerelvények között persze vannak hibásak, eltévedt fuvarok és szuper szállítmányok is. Ez a tanár valószínűleg nem riad vissza a számítógép használatától és attól sem, hogy a diákoknak a tudásösvényeket ajánljon a hálózati továbbhaladás elősegítése céljából. A pályaudvarról szerelvények nem, de egy-két buszjárat elindul. Konnektivista „együtthatója” közepes.

Önfrissítő

Az önfrissítő csomópont típusú tanár pedagógiai szempontból kísérletező, megújuló, az önképzésben aktív ember, maga is aktív tagja sok hálózatnak. Emiatt könnyen lehet, hogy digitális bevándorló státusza ellenére igazi közlekedési gócpont a diákok tanulási hálózatában. Folyamatosan változó, frissülő tudásimpulzusokat küld és segíti a „pályaudvar” kimenő forgalmát is. De ez egyáltalán nem biztos. Az is lehet, hogy önfrissítése nem terjed ki pedagógiai területre és csak magánemberként önfrissítő csomópont. Konnektivista szempontból akár olyan is lehet, mint a „dobogó szív”.

Bizonyára nincsenek tiszta típusok és a csomóponti jellemző garantáltan nem mutatja meg, hogy ki jó tanár és ki nem. De talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: egyre több jó tanár a harmadik típusba tartozik.

Ez a pár gondolat csak megkarcolt néhány kérdést, másféle csomópontok is lehetnek. Szívesen veszem a kommenteket, hogy ezerfelé ágazzon ez az alapvetően kevéssé elágazó bejegyzés.