BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

Reklámok

Megjelent a Socrative 2.0

A méltán népszerű Socrative kissé lassan állt át az 1.0 változatról a 2.0-ra. A verzióváltást már tavaly bejelentették, de legalább fél esztendő után vált csak valóra (közben fel is vásárolta őket a MasteryConnect).

Az új változat letisztultabb és sokkal hangsúlyosabban jelenik meg ugyanaz a funkcionalitás számítógépen, tablet eszközökön és okostelefonon.

A kérdések szerkesztése látványosabb lett, immár képet is be lehet illeszteni, azonban hiányzik az Excel fájlok importálása és kvízzé alakítása. Bizonyos funkciók a belépés után azonnal, kiemelten érhetők el, így például a népszerű rakétás verseny (Space Race) és a kilépő cédula (Exit ticket) is.

A már gyakorlott Socrative felhasználók számára az átállás semmilyen nehézséggel nem jár.

Itt egy gyorstalpaló azoknak, akik még nem ismerik a Socrative lehetőségeit:

A pedagógusok, akik okostelefonon vagy tableten is használni szeretnék a Socrative-ot, azoknak a tanári és a diák appot is érdemes letölteniük. Aki már korábban használta az app-ot, annak a frissítés során automatikusan a Socrative 2.0 áll már rendelkezésére.

 

Bemondta a tévé: tablet az iskolában

A tabletek elterjedése számos tekintetben megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat, de leginkább új felhasználókat csalt az online média világába. Ahogyan korábban a laptop csábította “számítógépezésre” a passzívabb, enyhén technofób embereket, úgy a tabletek is hasonló vonzerőt jelentettek. A tablet felhasználóktól, informatikai hozzáértőktől nem ritkán hangzik el, hogy az iskolákban a helye ezeknek az eszközöknek. A pedagógusokat is meg lehetne kérdezni persze, de sajnos a tanárok túlnyomó része nem engedhet meg magának jó minőségű tablet-eszközt, így véleményt sem sűrűn nyilvánítanak. Ennél érdekesebb, hogy az innovatív, IKT-alkalmazó tanárokkal beszélgetve (nem reprezentatív minta persze) a tablet rendre alulmarad a laptoppal vagy kislaptoppal (régebben netbook, tanulói laptop) szemben.

Az egyik hírportálon bukkantam a Hír24 televízió riportjára, amelyben finn példát is említve arról esik szó, hogy hipp-hopp mindjárt leváltják a tabletek a tankönyveket. Érdemes megnézni a riportot.

tablet Hír24

Azt nem tudom, hogy az újságíró miként készült a riportra, mert valahogy nem vetette be az internetes keresést. Így az sem érthető, hogy miért nem talált hozzáértő nyilatkozót. A riportban megszólaltatott számítástechnika tanár (! – ilyen tantárgy már/még nincs) csak az ergonómiára és a fegyelmezésre tudott gondolni a téma kapcsán. Ha közhelyparádé és felületes alkotás is ez a riport, a téma mégis fontos és érdekes.

Milyen információról nem esett szó a riportban?

  • Ha egyetlen egy keresést lefuttattak volna a szerkesztők, rátaláltak volna az egri Eszterházy Károly Főiskola iPad projektjére. A projekt résztvevői bizonyára szívesen nyilatkoztak volna és olyan gyerekek is megszólaltak volna, akik használtak tabletet a tanórán. Erről a projektről még nem sok részletes közlemény érhető el, de a nézők megtudhatták volna, hogy egy volumenét tekintve kisebb kísérlet is mennyire bonyolult. Az eszközök beszerzésén, karbantartásán kívül tananyagra is szükség volt a kísérletben résztvevő osztály számára.
  • A témában közismert és sokakat érdeklő kérdés, hogy mik (lesznek) a törökországi tapasztalatok. A török kormány a FATIH projekt keretében 52 iskolát szerel fel interakítv táblákkal és tabletekkel. Utóbbiból állítólag 12800 darabot vásároltak a 9. osztályosok számára. Törökországban mintegy 34 ezer általános iskola van, nem csoda, hogy az Apple-t is érdekli a kormány terve, hogy 10,6 millió tablettel bővítsék a FATIH projektet. Félő persze, hogy a hatásvizsgálatokat elfedi majd a propaganda sok mosolygós arca.
  • A közelmúlt híre, hogy Los Angelesben az iPad projekt leállításán gondolkodnak, mivel a diákok egy hét után feltörték a korlátozást és szabadon böngésztek, appokat töltöttek le az eszközeikre. Itt egyébként 640.000 iPad kiosztásáról van szó 2014 végéig. Kár lenne, ha a leállítás lenne a válasz erre a problémára.

fatih

nagyon boldog török diákok a General Mobile által szállított tablettel (az eredeti oldalon írják, hogy very happy :-))

Milyen kérdés nem merült fel a riportban?

A finn oktatási rendszert a magyarral összehasonlítani, olyan, mintha egy delfint egy zsiráffal hasonlítanánk össze. Mégis van néhány téma (a teljesség igénye nélkül), ami fájóan fel sem merült a riportban, a riport szereplőiben.

  • A tabletek vezeték nélküli eszközök, az internethez wifi-n keresztül csatlakoznak. Ehhez wifi hálózatok szükségesek, sok-sok jól beállított és működtetett wifi eszközzel.
  • A tabletek az internetre csatlakozva érnek el weboldalakat és a felhőben elérhető applikációkat. A hazai iskolákban az átlagos sávszélesség néhány megabit/s. Nem személyenként, hanem iskolánként. Vannak persze kivételek.
  • A tabletek kapcsán arról is szó esik, hogy eltűnnek a papír alapú tankönyvek, de tüstént. Ennek jelei a varázsgömbben sem tűnnek fel.
  • A tabletekre elektronikus tankönyvek úgy kerülhetnének, ha valakik nagyon sok pénzért, nagyon jó minőségben készítenének tananyagokat, amelyeket (miként az appokat) folyamatosan fejlesztenek. Ez egyelőre sci-fi.
  • A tableteket alkalmazó megoldások nagy része úgy működik, hogy jelentősen korlátozzák azt, amit a diákok tehetnek az eszközzel. Ehhez meg kell vásárolni ezt az osztálytermi technológiát is.  Egy tablet szabad eszköz, a korlátozása olyan, mintha amikor a szarvasmarha lábát rögzítjük és csak egy R sugarú körben legelhet (R csökken, ahogy tekeredik a kötél).
  • A tabletekhez sok kitűnő alkalmazás érhető el, amelyeket az oktatásban is jól lehet használni. Ezek azonban pénzbe kerülnek. Nem sok pénzbe, de mégis kérdés, hogy ki veszi meg ezeket, miből van rá forrás, milyen modellben megy az online áruházból történő beszerzés.
  • A tabletek között sok különbség van technikai jellemzők, méret, gyártó tekintetében, nem biztos, hogy mindenki ugyanarra gondol, amikor tabletet emleget.

Nemrégiben egy tanár azt mondta, hogy egy pályázatból vettek tableteket és azt kérdezte, hogy mire lehetne ezeket használni. Nem jobb az ilyen kérdést a beszerzés előtt feltenni?

Munzee tanárszemmel II. – Saját munzee

munzee_logo1A Munzee egy okostelefonnal játszható, modern kincskeresés, azaz egy geolokációs játék. Azok közül is az egyik legegyszerűbb. A játék lényegéről esett egy két szó, itt a saját munzee-k telepítése kap több szerepet.

Oktatási szempontból a munzee-k telepítése több lehetőséget is rejt. A tervezés, a megfelelő helyek kiválasztása, tematikus vagy kvízmunzee-k kigondolása, a rejtés izgalmas módjainak kitalálása és maga a készítés is kellemes projektmunka része lehet. A munzee-k gondozása, ellenőrzése a felelősségvállalás, illetve a közösségi alkalmazások területén tartogat pedagógiai helyzeteket.

Miért?

Több oka is lehet annak, hogy az ember saját munzee-k telepítésébe kezd. Az egyik kézenfekvő ok az, hogy pontokat gyűjthetünk azzal is, ha valaki beolvassa a munzee-nkat (3 pont/találat). Erős motiváció az is, ha a környékünkön nincs munzee.

A munzee célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan helyre, amit érdemes megnézni, ezért az öncélú, érdektelen helyekre elhelyezett munzee-k nem tartoznak a minőségi kategóriába és csak a pontgyűjtők körében lesznek népszerűek. A kihelyezett munzee-knak élettartama van, ugyanis a geocaching játékkal ellentétben itt a kihelyezők csak ritka esetben gondozzák és ellenőrzik a kihelyezett kódokat. Ennek oka elsősorban az, hogy a játék 2013-2014-ben kapott egy erős mennyiségi jelleget a klánháborúkban a Munzee központ által adott feladatok jellege miatt. Ennek nyomait láthatjuk Budapesten vagy Debrecenben is.

Hogyan?

A munzee készítése nem kerül pénzbe, egyszerűen létrehozhatjuk saját QR-kódunkat a profilmenüben (jobb oldalt felül) található Create menüpont alatt. Egyszerre akár 25 kód is elkészíttethető és indulhat a nyomtatás. Persze, aki igényes kivitelű munzee-t szeretne, vehet is pár dollárért a webshopban, de maga a munzee készítése is érdekes és tartalmas élmény.

munzee1

Egy munzee elkészítése mindennel együtt kb. 10 perc. Persze, akinek a keze villámgyors, a nyomtatója sebes, az ollója szélvész, az biztos javíthat a részidőkön 🙂

A Create gomb megnyomása után megadjuk:

  • a munzee nevét – Rövid, érdekes nevet adjunk, pl. nem annyira jó “Az én első munzee-m”, de jó a “Petőfi-szobor”. Gondoljunk a külföldiekre is, ha lehet, számukra is érthető névre is eshet a választás. A semmitmondó, számozott nevű munzee-k a “mennyiségi” munzee-zás tipikus képviselői.
  • a munzee leírását – Itt ismertetjük a munzee környezetét, amiért egyáltalán oda invitáltuk a játékosokat. Ez a leírás legyen rövid (max. 2 mondat), mert telefonon fogják főleg elolvasni és lehetőség szerint angol nyelven is írjuk oda. A leírás végén adhatjuk meg a tippet (angolul: hint), amely segít rábukkanni a kódra. Pl. telefonfülke, sárga a kéken, oszlop, ülj le a padra stb.
  • a darabszámot, amennyi kódot ki szeretnénk nyomtatni

A név és a leírás is később módosítható. Elképzelhető az is, hogy még nem tudjuk, hova kerül egy-egy kód, ezért ideiglenesen számozott nevet hagyhatunk, pl. M1, M2 stb.

munzee2

A Create gomb megnyomása után a munzee bekerül az adatbázisba és megjelenik a felhasználó profiloldalán az Undeployed nevű fül alatt. A nyomtatás előtt érdemes áttenni a kódot szövegszerkesztőbe, ahol méretezhetjük is a munzee-t. Sokféle mérettel lehet találkozni, de az oksotelefonok optikájának különbözősége miatt szerencsésebb legalább 2-3 cm oldalhosszúságú QR-kódot nyomtatni. A legtöbb munzee a jellegzetes zöld kerettel kerül ki, de a rejtekhelytől függően elehet, hogy csak a QR-kóddal találkozunk. Ezt a nyomtatás után az ollóval mindjárt el is dönthetjük. A kinyomtatott kód mellett megjelenhet a munzee sorszáma és egy link a munzee.com-ra is.

Fontos, hogy a munzee legyen vízhatlan, mert a szabadban ki lesz téve természeti hatásoknak. A laminálás az elegánsabb megoldás, de egy szélesebb cellux is megfelel. Számítsunk rá, hogy a kivitelezés a munzee élettartamát döntően befolyásolja.

Hova?

MYSTERYAmint a zsebünkben lapul a vízhatlan, készre gyártott munzee, elindulhatunk kihelyezni azt arra a helyre, amit már jó előre, alaposan kinéztünk magunknak vagy egy hosszabb túra során a helyszínen kiszemelünk.

Mielőtt kihelyezünk egy munzee-t, fontoljunk meg néhány szempontot:

  • Olyan helyre tegyünk munzee-t, ahol még nincs és ha van a közelben, akkor annak a témája térjen el a mienktől! A szabályok szerint a saját munzee-k közötti távolság legalább 150 láb (45,72 m), más felhasználók kódjaihoz képest 50 láb (15,24 m) kell legyen. Létezik olyan kalkulátor, ami megmondja két munzee távolságát egymástól.
  • Ha hosszú életű munzee-ban gondolkodunk, akkor ne helyezzük munzee-t oda, ahol ritkán járunk és nem biztosítható a rendszeres ellenőrzés és szükség esetén a pótlás! (Pl. ne helyezzünk ki munzee-t Cegléden, ha Pécsett lakunk! :-))
  • A helyszín legyen biztonságos (pl. közlekedési szempontból), tiszta (senki sem szeret bűzben, piszokban mászkálni stb.) és veszélytelenül megközelíthető. Sokszor vannak munzee-k padok alatt, de ezek megtalálásához vagy feltűnősködni kell vagy óvatosan tapogatjuk végig akár több pad alsó felét és a kezünk és a telefonunk is piszkos lesz. (Jó szolgálatot tesz ilyenkor egy tükör vagy a telefon előlapi kamerája.)
  • Gondoljunk arra is, hogy a munzee-zók mennyire lesznek kitéve a mugliknak (akik nem ismerik, nem játsszák ezt a játékot). Ha ragaszkodunk a helyszínhez, akkor a rejtek legyen olyan, hogy minél muglimentesebben lehessen beolvasni a kódot. Pl. a mágneses vagy tépőzáras rögzítésnél el tudnak kissé vonulni a keresők.
  • Ne helyezzünk munzee-t játszótérre, magánterületre vagy olyan helyre, amelynek a megközelítéséhez belépőt kell fizetni! Kivételt képezhet, ha a hely gazdája kifejezetten megengedi a kihelyezést (pl. egy templom kertjében, múzeum területén stb.).

Miként?

A rejtekhelyen rögzítenünk kell a munzee-t. A rögzítés lehet ragasztás (pl. erősragasztóval, kétoldalas ragasztóval), mágneses, tépőzáras vagy semmilyen. Utóbbi esetben a laminált cetli be van tűzve valahova, pl. egy közlekedési tábla rögzítése mögé, kerítésbe stb. A ragasztott megoldás óriási előnye, hogy nehéz elvinni, letépni és nincs gond, ha nem ugyanoda teszik vissza vagy ha beejtik a vízbe és más elérhetetlen helyre.

Munzee a PhotoPeach-en (fotók és kvíz)

 http://photopeach.com/album/16hk4kr

Miután a munzee-t rögzítettük, a telefonunkkal hivatalosan is ki kell helyeznünk. Ehhez a Deploy (Élesít) menüpontot választjuk, szkenneljük a kódot és elvileg készen is vagyunk. De van egy nagyon fontos teendőnk még! A helyszínen a telefonon vagy otthon a weboldalon állítsuk be kézzel a pontos helyet a térképen. A telefon GPS-vevője nem olyan pontos és a fizikai pontosság is méteres nagyságrendű, ezért szükséges lehet a korrekció!

A munzee-nk igen gyorsan, de néhány óra múlva biztosan felkerül a hivatalos térképre.

Mégis?

kicsimunzeeA Munzee játék nem bonyolult, de éppen ebben rejlik pár hátránya.

Sokakat elkedvetlenít, ha a keresett munzee-k nem találja, itt ugyanis gyakoribb az eltűns, mint a geocachingben. Ennek oka sajnos az, hogy a munzee-k kihelyezői nem tudnak több száz vagy akár több ezer munzee-t karbantartani. A kényelmesség miatt sok kereső nem jelzi a problémát (nincs meg a munzee, rossz a koordináta stb.), így a munzee zöld marad, holott 2 hibajelzés után sárga, felkiáltójeles munzee-vá változna. Ahol a közösség erős, a munzee-k minősége is javulhat.

A munzee-zás városi sport. Természeti környezetben a telefonunk nincs mindig biztonságban, ha lemerül, a fákon nincs konnektor (tudom, van napelem és pótakku) és ami kifejezetten zavaró, ha nincs megfelelő mobilnet. Ha a mobilnet nem elég gyors (pl. a János-hegy környékén Budapesten), akkor lassan töltődnek be a munzee adatok, lassan kapcsolódik az applikáció a központ szerverre.

A Munzee weboldala sajnos nem olyan stabil, néha előfordul, hogy nem elérhető. Ezt az üzemeltetők a világszerte növekvő érdeklődéssel indokolják.

Nem esett még szó a klánokról, a duplapontos hétvégékről és a geocaching-munzee összehasonlításról. De száz kódnak is egy a vége.

(A bejegyzés 2015. júniusában frissült.)

Munzee tanárszemmel I. – Kincsvadászat

munzee logoA mobiltelefonnal sok gond van az iskolában. Nemcsak most, már eddig is gond volt. Évek óta fel-felbukkannak olyan javaslatok, hogy a mobiltelefonokat valahogyan tanulásra is lehet használni, pl. digitális történetmesélésre (ha van kamera és tud hangot rögzíteni). A pedagógus számára nem egyszerű helyzet egy alapvetően korszerű eszköz kizárása a tanítási folyamatból. Egyrészt azt látja sok tanár, hogy a mobiltelefon elsősorban egy “kapu” a facebookhoz, másrészt sem a tankönyv, sem a tanterv nem nyújt segítő végtagot a mobiltelefónia oktatási kihasználására. Az eszköz, pontosabban az okostelefon egyre több diák kezében jelen van és a tanárok kezében sem ritka már az ilyesmi. Ez a bejegyzés egy játékot mutat be, amely okostelefonokkal zajlik, mégis van gazdagon oktatási tartalma.

Munzee

Amióta a GPS technológia vívmányai mindennaposak, nagyon népszerűek azok az alkalmazások, amelyek a földrajzi helyhez kapcsolnak valami érdekességet. A kincskeresés számára a GPS technológia adja a nélkülözhetetlen hátteret. Ezen a téren a geocaching a legizgalmasabb és a legtartalmasabb játék. Azonban van egy egyszerűbb, városiasabb és okostelefonokkal is játszható kincskereső játék is, a Munzee.

A Munzee (ejtése manzi) elnevezés a német die Münze (érme) szóból származik. A 2011-ben indult játék lényege, hogy a világ különböző pontjain elhelyezett QR-kódokat kell az okostelefonnal (a beépített GPS-vevő segítségével) megtalálni, majd a kódot egy, a mobilon futó alkalmazással leolvasva pontokat gyűjteni. A QR-kód hasonlít a vonalkódhoz, de kétdimenziós, négyzet alakú.

Tanítás és Munzee

Nem elég, hogy mobiltelefont ajánlok a tanításhoz, még játék is. Nos, az nagyon nem árt, ha élő kontextusba kerül a tananyag valamely témája és kiugrik a papírlapok kétdimenziós világából. A Munzee kapcsolódási pontjai az oktatáshoz felsorolhatatlanok, de néhányat említve talán kiderül, hogy miért. A tájékozódás a térben, a térképek ismerete tantárgyakon átívelő, fontos ügy. Az elrejtett kódok keresése közben jól fejleszthető mindez. A kódok általában valamilyen módon érdekes helyszínek közelében vannak, így a tájékozódás időben, térben is megtörténhet. A kód elrejtőjének célja lehet, hogy felhívja a figyelmet történelmi vagy irodalmi helyszínekre, tudománytörténeti vagy építészeti érdekességekre, esetleg természeti szépségekre. A földrajz, történelem, irodalom, természettudományok mellett kapcsolódhatnak a kódkereséshez matematikai számítások vagy idegennyelvi túraismertetők is, de a testmozgás is szerepet kaphat.

Mi szükséges hozzá?

A munzee-záshoz szükségünk van egy GPS-vevővel felszerelt okostelefonra (jó, ha jó a kamerája) és olyan előfizetésre, amely mobil adatforgalmat is tartalmaz. A keresés közben a telefon a GPS jelek alapján tájékozódik, de adatforgalmat is lebonyolít a központi szerverrel. Emiatt nem teljesen ingyenes a játék.

Ha megvan az eszköz, akkor telepítenünk kell a Munzee applikációt a telefonra. Az alkalmazás elérhető iOS, Android és Windows Phone platformra is (http://www.munzee.com/download), mégpedig ingyenesen.

Ezután már csak regisztrálni kell a telefonon (Sign up to play) vagy a www.munzee.com oldalon.

A játék lényege

A munzee-kat inkább városi környezetben érdemes keresni, néha geoládák közelében. Első lépésként érdemes megnézni a honlapon a térképet (http://www.munzee.com/map), hogy a minket érdeklő helyeken vannak-e elrejtett munzee-k. Ha beállítjuk a saját kiinduló helyünket, pl. a lakhelyünket (Settings), akkor a térkép mindig a lakhelyünk környezetével indul, de a keresőbe bármilyen település beírható. A Munzee a jól ismert Google térképet használja, csak úgy, mint a geocaching.com.

munzee map

A térképen zöld színnel jelölt munzee-k hagyományosak, azaz egy QR-kódot kell keresnünk. A szürke, V-betűsek virtuálisak. Ezek megtalálása úgy érvényesíthető, ha az adott pont környezetében vagyunk. Minden megtalálás 5 pontot ér és bizonyos pontszámok elérése után egy szinttel feljebb jutunk. A térkép pirossal jelzi a megtalált munzee-kat és kék, kérdőjeles szimbólummal az ún. mystery munzee-kat. Utóbbiak érdekessége, hogy a megtaláláskor véletlenszerűen 5 és 50 pont közötti értékkel jutalmazza a kincskeresőt. Ezen kívül még nagyon sokféle munzee van, amelyek különböző pontértéket képviselnek.

Érdemes előre készülni és már otthon megnézni a honlapon levő térképet, ha munzee-kban gazdag területre megyünk vagy csak a rejtekhely közelében szeretnénk a telefonra támaszkodni.

Mi történik a terepen?

Munzee-Label-150x150A GPS-vevőt mindenképp be kell kapcsolni a telefonon ahhoz, hogy tájékozódhassunk. Amint elindítjuk a Munzee applikációt, a belépés után rögtön megnézhetjük (Hunt), hogy milyen távolságra vannak a legközelebbi, levadászható munzee-k. Ezeket aztán megközelíthetjük az emlékezetünk (otthon megnéztük a térképet), urambocsá kinyomtatott térkép vagy a telefonon megjelenített térkép segítségével (Find this munzee). A távolságot mindig láthatjuk a listában (Hunt list), de érdemes az elején metrikus rendszerre áttérni, különben lábban kapjuk meg az adatot (jele: ft).

A vadászatot célszerű lehetőleg minél kevésbé feltűnően űzni, mert a mugliknak (mugli aki nem munzee-zik) nem szabad meglátniuk, mit csinálunk. Rosszakarók el is tüntethetik vagy megrongálhatják a munzee-t azaz a kódot.

Ha megtaláltuk a QR-kódot, akkor a Capture / Beolvas gomb megnyomásával leolvasó módba áll a telefon és akkor oda kell tartani a kamerát a munzee-hoz. Kis rezgés vagy sípolás jelzi, ha sikerült az azonosítás és egy felirat gratulál is nekünk. Ekkor írhatunk bejegyzést a munzee oldalára vagy visszalépve, folytatjuk a keresést újabb munzee-k után. A kapott pontszám hosszabb-rövidebb idő alatt jóváíródik, amint a szerverrel sikerült a telefonnak kapcsolatba lépnie. A folyamat videón látható pl. itt, de érdemes a Youtube-on nézelődni.

Praktikák

A munzee-k egy része jól látható vagy elérhető helyen van, de előfordulhat, hogy be kell nyúlni érte (pl. esőcsatorna mögé, szobor alá) vagy éppen le kell hajolni (pl. egy pad alá). Ilyenkor a kezünk tisztasága sérülhet, ami a telefonnak nem sok jót ígér. Egy tisztítókendő hasznos lehet.

Előfordul, hogy nem találjuk a munzee-t, mert eltűnt, ellopták vagy netalán az előző kincskereső rossz helyre tette vissza. Az ilyen munzee-kat a térképen sárga felkiáltójellel jelölik. Miként a geocachingben is, itt is előfordul, hogy találat nélkül folytatjuk az utat.

A legtöbb munzee elérhető helyen van, de a leolvasáshoz a kamerának egy kis nyugalomra van szüksége, tartsuk mozdulatlanul a készüléket úgy, hogy a teljes kód látható legyen a kijelzőn.

A játéknak közösségi része is van, hiszen barátainkat is követhetjük (Friends list), versenghetünk velük és akár nagyobb közösségekhez, ún. klánokhoz is csatlakozhatunk.

A 2011-ben indult Munzee játék még nem jutott el mindenhova annak ellenére, hogy világszerte sokan játsszák ezt a virtuális kincskeresést. Ha a településünkön vagy a környezetünkben nincs munzee, akkor a megoldás nagyon kézenfekvő. Telepíthetünk saját magunk is munzee-kat! 🙂

Erről és néhány további érdekességről szól a következő bejegyzés.

(A bejegyzés 2015. júniusában frissült.)

Géptermek alkonya?

A telefonfülkék sokkal inkább technikatörténeti mementók ma már, mint használati tárgyak. Évek óta gyűjtöm is a fotóikat. Az emberek legnagyobb része nem folyamodik a baktériumtenyészeteknek otthont adó nyilvános kagylókhoz, inkább a jól ismert bacikat bújtató saját mobiltelefonjukat használják.

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy az iskolai számítógéptermek funkciója egyre inkább gyengül, de legalábbis változik. Az okosodó mobiltelefonok terjedésével az e-mail üzenetküldő funkcióját már nem csupán és nem elsősorban a(z asztali) számítógépeken futó levelezőprogramok látják el. A tanulók e-mail címe, az e-mailezés biztosítása egyre kevésbé az iskola szolgáltatása, sokkal inkább magánügy, ahogyan a telefonálás, SMS-ezés is az. Az óceán másik felén számos iskolában nem létező, sőt tiltott tevékenység az iskola rendszerének használata e-mailezésre, közösségi oldalak használatára. Ez sokszor magánügy, amit a diákok a lassan a testükhöz nőtt mobiltelefonjukkal bonyolítanak.

Az Apple iPad-ek megjelenése az oktatást is megbolygatta. Új típusú, interaktív és látványos tankönyvek, mesekönyvek jövője sejlett fel. Jómódú helyeken még iPad-ekkel felszerelt laboratóriumokat is felszereltek, ám egyre többször olvashatunk olyan véleményeket, amelyek szerint ez zsákutca. Az olyan mobileszközök, mint az iPad is, személyes tárgyak, a tulajdonosuk minden tekintetben testre szabja őket. Nem az eszközök iskolai használata zsákutca, hanem azok közös, egy gépteremhez használata.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola évek óta noteszgépeket biztosít a hallgatóinak, miközben a meglevő géptermek fejlesztésébe nem öl sok pénzt. Egerben olyan utcán indultak el, amely egyszer majd sugárúttá szélesedik. A noteszgépek személyes eszközök és sokkal közelebb engedik az info-kommunikációs technológiát a tanulókhoz és az oktatókhoz is, mint az asztali gépek. Sokkal kézenfekvőbb az informatika eszköztárát használni, ha a digitális írástudás gyakorlásáért nem kell elzarándokolni egy rácsokkal védett terembe.

Sokan gondolhatják most azt, hogy hiszen nem mindenkinek vannak ilyen mobileszközei. Jogos, de pár éve még az okostelefonok is ritkák voltak. Most meg több az okostelefon, mint az okos ember, kis túlzással nem kevés ember butább, mint a telefonja. Az iskolai rendszergazdák, informatikatanárok vágyálma a géptermi uniformitás. Minden gép egyforma, mindenütt ugyanazok a szoftverek, ugyanazok a beállítások. A személyes használatú eszközök egyrészt nagyon különbözők, virágzik a szabadság (juj!) és a sokféleség (juj!). Bizonyára új helyzetet teremt majd, ha olyan elterjedtek lesznek a laptopok/tablet eszközök, mint ma a mobiltelefonok.

Lehet, hogy az okostelefonok világában is hódító Android operációs rendszer mutatja meg az embereknek, hogy a számítógépek világában is létezik sokszínűség operációs rendszer és más szoftverek tekintetében? A személyi számítógép kora lejárni készül és a személyes eszközök benéznek az iskolába is.