BETT morzsák II.

A 2011-es az első BETT a brit kormányváltás óta. A kiállításon már nincs ott a Department for Education and Skills és a BECTA sem. Az IKT-s száguldás mondhatni nem létezik már, de az elmúlt évek fejlesztései még mozgásban tartják az Egyesült Királyság iskolát a forrásmegvonások fékezése közepette. Ennek fényében jó lenne tudni, hogy a BETT látogatói között nőtt-e a külföldiek részaránya. Fogadnék az igenre egy palack cseresznyés light kólában.

Színek

Az indiai illetőségű Designmate (eureka.in) évek óta jelen van puritán, szinte szóróanyagmentes standjával és érdekes színvilágú animációival. A színek erősek, felejthetetlenül markánsak. A konkurenciánál visszafogottabb a színvilág. A szemüveggel nézhető 3D-s mechanizmusok, sejten belüli folyamatok, fizikai jelenségek látványosak és furcsa, de szinte beleégnek az „áramköreinkbe”.

Korábban csak a 2Simple (http://www.2simple.com/) mutatott be ecset segítségével történő alkotást az interaktív táblán. Most ez több helyen is láthat, így a SMART standjánál is. Nem biztos, hogy meg tudnám védeni ezt a technikát egy vizuális kultúrát tanító ellenében, de tény, hogy így többen kipróbálhatják az ecsetet tét nélkül.

SMART

A SMART nem tétlenkedett az utóbbi időben sem. A világ felének interaktív tábla szállítója számos újítással jelentkezett a BETT-en. A tavaly bemutatott mixed reality és a 3D-s megjelenítés beépült a táblaszoftverbe. Kellemes megoldás, hogy a külső programmal készült modellek magában a Notebook szoftverben is forgathatók, de a látvány és az interakció a szokásos VRML-hez képest szerényebb. A kémiában, fizikában kevésbé vonzó a SMART megoldása, mert a vizualizációban, a modellezésben már előbbre tart a világ. Azonban általános célokra, épületek, állatok, tárgyak bemutatására jól használható ez a lehetőség. Az objektumok tengelyek mentén forgathatók, de ha a dokumentumkamerát is behívjuk a játékba, akkor a kockán levő jelek segítségével kicsit ügyesebben lehet a tárgyakat forgatni. Tanulság: jó objektumokkal jobban látszik ennek az előnye, jó, hogy nem molekulákat mutattak idén.

Örömteli az új szavazóeszköz, a SMART Response XE megjelenése, amely már képletek beírását is lehetővé teszi a matematika, a fizika és a kémia szerelmesei számára és azon diákok számára is, akiknek iskolai kötelességből kell az ujjaikat ilyesmire használni.

Évek óta várt fény bukkant fel az alagút végén. A SMART VE egy olyan szoftver, amely okostelefont alakít szavazóegységgé. Na, végre! – mondják sokan. Épp itt volt az ideje, hiszen sok mobileszközünk van, amelyek nem buták, sőt okosabbak az egyszerű szavazóegységeknél. A mobiltelefonos tanulói válaszadás alkalmazása azért felvet kérdéseket, így például azt, hogy van-e/lesz-e mindenkinek okostelefonja, hogy miként oldható meg az internetes kapcsolat használata kedvező anyagi feltételekkel (hogy a lefedettséget ne említsük), hogyan lehet elérni, hogy csak erre használják az órán a telefont stb.

Reklámok

BETT morzsák I.

Az ember úgy jár a BETT-re, mint a konyhatündér jellegű háziasszonyok a piacra. Minden megnézünk, hogy tudjuk, mi minden van, ha egyszer főzünk valami érdekeset. A BETT megint nagyobb lett és mélyebb is. Lassú, munkás, de nagyon kellemes ismerkedni a részletekkel, a kiállítókkal.

A sok érdekesség közül most csak két szép „gyümölcsöt” emelnék ki.

NOBO

Sok, nagyon sok érdekes adat, tartalom van már kéznél. Az áttekintésük már-már művészet. Kevés információ esetén a hagyományos böngészgetés elegendő, de ha ezrével hemzsegnek a képek, szöveget, videók stb., akkor a „felhős” Webkettőországból leszállnak a címkék, címkefelhőt alkotnak és segítenek. A NOBO nevű szoftver ennél is továbblép és egy kellemes, übertrendi, interaktív táblán és iPad-en egyaránt jól kezelhető eszközzel teszi látványossá az információk közötti kapcsolatokat. A BETT-en bemutatott változatban filmekkel kapcsolatos adatok között lehetett böngészni oly módon, hogy a szerkesztők által felvitt adatok mentén nagy gondolati távolságokat is be lehetett járni egy többdimenziós időskála mentén. Az eszköz adja magát, hogy pl. a tudománytörténet személyei, eseményei, történései vizuálisan böngészhetők legyenek. Itt magának a tartalomépítésnek is van pedagógiai hozadéka, nem csak a böngészés lesz érdekes a tanulók számára. A Nobo további szolgáltatása, hogy a találatokból újságszerű terméket is készíthetünk és urambocsá’ ki is nyomtathatjuk.

A szoftver külön érdekessége, hogy magyar fejlesztők munkája.

Mutasd a füzeted!

A jegyzetelés tudománya olyan, az iskolában nem tanított tantárgy, amely még a sötét varázslatok kivédésénél is fontosabb. A tanár nem igazán tudja, hogy mit jegyzetelnek a diákok, pedig sok eb van ott elásva. De nem is várható el a tanártól, hogy óra után vagy éppen közben nézze 30 gyerek füzetét. Mondjuk beszkennelhetné az iskolában, rátenné a pendrájvjára és hazavinné, otthon nézegetné… Horror.

Egy tStudy nevű koreai (angol nyelvű honlap nélküli) cég  Symphony néven olyan szoftvert készített, amely a diákok kezében levő különleges golyóstoll (ez látszik a képen és az általam rajzolt elefánt :-)) és egy wifi access point segítségével egyszerre 30 tanuló füzetének tartalmát képes követni. Mindezt élőben teszi és későbbi hasznosításra digitalizálni is tudja a füzetbeli jegyzeteket. Az sem kutya, hogy a diákok lerajzolt ötleteit, megoldásaikat pillanatok alatt meg lehet osztani a csoportban, de legalább ilyen jó, hogy a tanár segíteni tud a jegyzeteket látva, sőt a saját munkájának papírlenyomatait is láthatja.

AR – kiterjesztett apróság

A 2010-es BETT kiállítás egyik érdekessége volt, hogy az eddig a reklámokban, üdítős palackok címkéjén látható fekete-fehér mintázatok besurrantak a tankönyvekbe. A papír boldog pillanatai ezek és a kiadóké, akik titkon reménykednek és éjszakánként arról álmodnak, hogy mégsem érnek ide az e-könyvek, hanem befordulnak a sarkon.

Az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóság, melynek lényege, hogy egy mintázatot egy képbeviteli eszköz útján felismertetünk, majd egy hozzá társított tartalom (kép, modell stb.) jelenik meg a képernyőn. A kiterjesztett valóság célja a fapados 2D-hez egy izgalmas 3D-t kapcsolni. A mobiltelefóniában a megoldás már korábban megjelent. Például az Upcode oldaláról bárki letölthet megfelelő olvasót, amely ezt a kódtípust olvashatóvá teszi. Alkalmas arra, hogy a felhasználó egy mintázat beolvasásával névjegyinformációkhoz, webcímekhez, videókhoz, játékokhoz stb. jusson.

Mit tartogat ez a tanuló számára? A megoldás elsősorban mobileszközökkel működik jól, így amikor a vonaton, buszon egy tankönyvet olvasunk és további infomációkra, vagy a papíron nem megmutatható animációra vagyunk kívácsiak, akkor lefotózzuk a mintázatot és a telefonunk/PDA-nk/PSP-nk megmutatja a jó kis háromdét.

AR használata PSP-n

a PSP-vel beolvasott forgó mintázat a képernyőn forgó kígyóként jelenik meg

A Playstation nem idén mutatkozott be az oktatási tartalmak virágzó rétjén. Számos példa létezik erre az oktatójátékoktól a sminkelés lépéseinek felvételéig. A kirejesztett valósághoz azonban az okos diákok mellett okos mobiltelefonok vagy hasonló eszközök szükségesek. Ennek anyagi oldalára nem lehet nem gondolni, hiszen a költséges eszközök mellett mobil adatátvitelt garantáló előfizetésre is szükség van. E helyen picit érintjük a sci-fi világát, ha a hazai lehetőségekre gondolunk.

Az osztályterem egy másik, szintén ritka, de igen hasznos kellékére épített a SMART. A BETT kiállításon bemutatott egyik megoldás (mixed reality) szerint a fekete-fehér mintázat egy kocka oldalaira kerül és a képernyőn megjelenő modell forgatását a tanár valódi mozdulatokkal végzi (itt egy videó erről). A cég többek között aminosavak molekuláit mutatta be és egy kis habot is elhelyezett a süteményen azzal, hogy a kockát megrázva másik modellre válthatunk. Persze felmerül a kérdés, hogy a kémiatanár mindezt az egérrel már több mint egy évtizede meg tudja oldani (pl. a VRML segítségével), de ma is vannak szép megoldások (pl. a JMOL).

a kocka mintázata mozgatható aminosav modellként látszik

a kocka mintázata mozgatható aminosav-modellként látszik

Az aminosavak molekuláinak ilyen típusú bemutatása érdekes, de kémiatanárként választhatunk jobbat. A papírból kinövő lehetőségek terén azonban egy mamut formájában kecsegtetőbbet is lehetett látni. A papír alapú tartalomba (pl. tankönyv, munkafüzet) illesztett mintázat olyan 3D formákhoz vezetheti el a tanulót, amelyre a papír sajnos nem lehet képes. Technikailag ebben az esetben is VRML típusú állományokról van szó. Az AR akár arra is képes, hogy papírkönyveket teljesen háromdimenzióssá tegyen, ahogy ebben a videóban is látható.

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

A kiterjesztett valóság (AR) az Egyesült Királyság kormányának egyik fontos célja érdekében is csatasorba állt, igaz, a lenyűgözés igénye (és eredménye) nélkül. A BETT 2010 megnyitóján Vernon Coaker oktatási miniszter kiemelte a természettudományos oktatás fontosságát és bejelentette, hogy készült egy Scimorph nevű digitális tartalom a diákok ilyen érdeklődésének ébren tartására.

A Scimorph központi figurája egy kis lény, mely ugyancsak egy 3D modell, melyet például webkamerával beolvasott mintázattal lehet képernyőre vinni. Maga a keretjáték, a természettudományos tartalom, melyben ez a hangsúlyozottan ingyenes Scimorph bóklászik, meglehetősen enyhe. Kedves dolog a készítők részéről, de a természettudományos oktatásért hangyányival többet fognak tenni más próbálkozások.

Scimorph

Scimorph

A 3,5 colos floppy lemezt ma már megmosolyogjuk (pedig van iskola, ahol hasznáják! – :-() és több gigabájtos adathordozóinkhoz lassan nagyítóra lesz szükségünk. Hogy az AR evolúciós zsákutca lesz-e, nemsokára kiderül, mert jelenleg inkább prototípusok hemzsegnek körülöttünk. A közoktatásban, főleg a kompetenciafejlesztés ösvényein haladó hazai pedagógusok életében a kiterjesztett valóság érdekes, de inkább dekorcsempeként megjelenő kiterjesztett apróság.