Alkossunk fogalomtérképet!

A tanulás során a fogalmak közötti összefüggések bővülnek, változnak. Ha jó úton járunk, akkor egyre pontosabbak lesznek és egyre gyarapodnak is a fogalmakkal együtt. Agyunk egy igazi fogalomtérkép készítő mester, a konstruktivista pedagógia így tanítja.

Aki úgy látja, hogy hamis eredmény a gépiesen felmondott lecke vagy túl szeretne lépni a kattintott tesztkorszakon, akkor jó, ha színesíti a tanulást. Minél többféleképpen dolgoznak a diákok a tananyaggal, annál nagyobb esélye a hatékonyabb tanulásnak és egyben lehetőség a motiváció megmentésére. Egy jó lehetőség a fogalomtérképek készítése.

A fogalomtérképek amolyan infografikák, amelyek vizuálisan jelenítik meg a fogalmakat, az azok közötti kapcsolatokat, esetleg további információkat is. A vizuális megjelenítés hasonló akkor is, ha nem kifejezetten fogalmaket, hanem gondolatokat, elképzeléseket szeretnénk megmutatni.

Tenisz fogalomtérkép (forrás:
http://mindmapping.bg/mindmaps/examples/handmade/#!prettyPhoto
)

A fogalomtérkép-készítés ezer útja

A fogalomtérképek készítésében nem a technológia az érdekes, hanem a gondolkodásmód elsajátítása és ennek a vizuális megjelenítésnek a megtanítása a diákoknak. Miként a jegyzetelést, ezt is meg lehet tanulni.

Technikailag rengeteg megoldás létezik:

  • analóg módon, pl. papíron ceruzával, zsírkrétával vagy cetlikkel
  • szövegszerkesztőben rajzeszközökkel
  • rajzolóprogrammal (inkább vektorgrafikussal), mint az Inkscape
  • prezentációkészítőben (pl. Powerpoint)
  • online grafikai alkalmazásokkal mint pl. az Easel.ly vagy a Piktochart
  • diagramszerkesztőkkel mint pl. a Diagrams.net (régebben Draw.io)
  • céleszközök használatával, amelyekből sokféle van, de valójában mégsem.

Amit a céleszközökről tudni érdemes

A céleszközök nagy része online használható, kisebb részük még mindig asztali alkalmazásként funkcionál. Miközben valóban sok eszköz létezik, igazán mégsem dúskálunk a lehetőségekben, mert ingyenes megoldást alig találunk. Az ismertebb alkalmazások 3-5 fogalomtérképet engednek készíteni, de más korlátozás is van, így például az elkészült mű nem tehető priváttá vagy bizonyos funkciókat nem használhatunk (tárhely, méretkorlát, history, ábrák, ikonok stb.).

Természetes dolog, hogy egy szolgáltatásért fizetség jár. Nincs semmi baj, ha a fogalomtérkép-alkalmazásokért fizetni kell, de tekintettel arra, hogy a pedagógusok nem engedhetnek meg maguknak túl sok ilyen előfizetést (még van legalább 10-15 jó alkalmazás), fontos szempont a választásban az ingyenesség. Oktatási szempontból az is lényeges, hogy lehet-e közösen szerkeszteni a fogalomtérképet vagy nem.

Akinek az említett korlátozások nem okoznak gondot, próbáljon ki néhányat ezek közül: Mindmeister, Bubbl.us, Mindomo, Coggle. Igen, van még sok.

Gyorsan és egyszerűen

Az ingyenes megoldások közül a legegyszerűbb a nevében is szimpla Mindmaps, amellyel azonnal készíthetünk egy friss, ropogós fogalomtérképet, de csak akkor, ha van a fejünkben a témáról valami.

mindmapapp1a
Fogalomtérkép a Mindmaps-ben

Az alkalmazás egy központi téma köré tudja szervezni a fogalmakat, egy piros pontot mozgatva tudunk alágakat létrehozni és az ágak színét is módosíthatjuk. A munka után a felhőbe (Dropbox, Box és Onedrive) vagy a saját gépünkre menthetjük el fogalomtérképet, de képként is menthető vagy nyomtatható az eredmény. Ha később is dolgozni szeretnénk a fogalomtérképen, akkor feltétlenül mentsük el! Ekkor egy .json kiterjesztésű fájl keletkezik és azt kell majd legközelebb beolvasni.

Mentési lehetőségek

A jó párosítás: MindMup + Drive

Aki már régi motoros a fogalomtérképek alkotásában (valószínűleg nem is olvassa ezt a cikket), már talált magának jó megoldást. Aki most keresgél, nincs sok ideje, annak ajánlok egy kellemeset.

Az alkalmazás a MindMup, amely online külön is elérhető a https://www.mindmup.com/ címen, de érdemes kombinálni a használatot a Google Drive szolgáltatással. Chrome böngésző alá telepíthető a MindMup 2 for Google Drive bővítmény. A Drive-ba belépve a képernyő jobb oldalán a + jelre kattintunk és a keresőbe beírjuk, hogy “mindmup”, ezután egy gombnyomás a telepítés. (Firefox alatt nem elérhető ez a bővítmény.) A bővítmény ezután elérhető az alkalmazások között (9 pont a jobb felső sarokban).

MindMup 2 bővítmény a Google Drive-hoz

A MindMup segítségével szintén gyorsan lehet építkezni (tipp: a Tab megnyomásával könnyen készíthetünk leágazást, gyermek-elemet – ez sok ilyen alkalmazásban működik így). Színezhetjük a dobozokat, beilleszthetünk képeket, ikonokat. A dobozok elhelyezése automatikus, de manuálisan is állítható. A Mindmaps-hez képest lehet fogalmak között átívelő kapcsolatokat is jelezni és azonos szintű dobozokat is használni a központi fogalom mellett.

mindmup1
Fogalomtérkép készítése MindMup segítségével

Érdekes és hasznos funkciók:

  • jegyzetek hozzáadása az elemekhez
  • egy mozdulattal változható nézetek (View/Map theme)
  • automatikus számozás az áttekinthetőségért, hivatkozásokhoz
  • ágak, szinte elrejtése és felfedése a fogalomtérképhez kapcsolódó magyarázatokhoz és előadáshoz
  • ikonok beillesztése
  • mentés és megosztás Google Drive-on keresztül

A kész fogalomtérképek automatikusan a Drive-ba kerülnek, ahol mappákba szervezhetjük őket és megoszthatjuk diákokkal, munkatársakkal akár szerkesztésre is. (Ezért érdemes kombinálni a MindMup-ot a Drive szolgáltatással.) A közös szerkesztés nem szinkrón módon működik. Amikor valaki változtat a fogalomtérképen, kapunk egy értesítést és egy gombnyomással átvezetődnek a változtatások.

mindmup2

A MindMup ingyenes változatában akárhány, de legfeljebb 100 kB méretű fogalomtérképeket lehet készíteni és az ő felhőjükben félévig lehet azokat tárolni. Évi 25 dollárba kerül a nagyobb csomag, amely már többet kínál. Mindenki arra az eszközre esküszik, amelyet ismer, használ már régóta. Bizonyára van jobb eszköz, de ha ingyenességet szeretnénk és kerülni a számbeli és egyéb korlátokat, akkor ez lehet egy megoldás.

Módszertani javaslatok

A fogalomtérképeket a távtanítás során is jó lehet használni a tanári magyarázat vagy a tananyaghoz készített segédlet részeként. A tanulók is készíthetnek ilyen fogalomtérképeket, amelyeket aztán össze lehet hasonlítani, bővíteni, korrigálni. Párban vagy csoportban is mehet az alkotás. Az önálló tanulás és alkotás nagyon értékes, nem baj, ha a diákok nem mindig a tanár “online szemei” előtt dolgoznak.

A Pinteresten érdekes fogalomtérképeket lehet találni az irodalmi témáktól a környezetvédelemig, ezek jók lehetnek inspirációnak. Ha valaki jó fogalomtérképet készít, akkor ismeri a fogalmakat és az összefüggéseket, ez pedig nem olyan rossz pedagógiai cél.

Socrative – kvízek és ötletbörzék

A Socrative nem tegnap lett népszerű eszköze a tanároknak, hiszen 2011-ben alapították és azóta több ráncfelvarráson esett át.  Az eszköz ingyenes változata is jó társ a távtanításban is így 2020-ban a COVID-19 idején.

2e40740cc158247fedfe10f922cb22b0

Mire jó a Socrative?

  • kvízek készítése (egyszeres választás, igaz-hamis, rövid szöveges válasz)
  • kvízek lejátszása szinkrón és aszinkron módon klasszikusan és játékosan
  • ötletbörzék alkalmazása szavazással
  • kilépőcetlik használata a foglalkozások végén

Ebben a videóban lépésről lépésre lehet megismerni a Socrative-ot, követhető tempóban:

A Socrative tartalmak készítéséhez számítógép/laptop szükséges, de a lejátszásához ezen kívül tablet és mobiltelefon is alkalmas. Utóbbiak esetén a tanárnak a Socrative Teacher, míg a diáknak a Socrative Student letöltése ajánlott (ezek hiányában böngészőből is lehet dolgozni).

A tartalomkészítés mellett a Socrative-ban meg lehet osztani egymással a kvízeket, szabad az út a tanárok közötti együttműködés felé. Az igazán szép cél az, hogy a diákok nem csak résztvevőként, hanem kvízkészítőként is elkezdik használni ezt a régi, jó eszközt.

Digitális Témahét útiterv 2020

A Digitális Témahét 2020-ban ötödik évéhez ér. Ilyenkor azok az iskolák, ahol a digitális pedagógia alkalmazása nem a jövő, hanem sokkal inkább a múlt vagy a jelen, kisebb-nagyobb projekteket szerveznek. Természetesen a tanév során bármikor kerül sor projektekre, regisztrálni ugyanúgy érdemes.

Ma már rangnak számít fent lenni a Digitális Témahét térképén. Az öt év alatt határon túlra is eljutott a Digitális Témahét és kirajzolódtak a hagyományosan aktív és inaktív térségek. Az elmúlt években mindig készítettem egy útitervet (roadmap), amely az ajánlott állomásokat és ezekhez néhány bevált alkalmazást tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az alkalmazások világa változik, évente készül egy új roadmap. Íme a 2020-as.

A roadmap nagyobb méretben elérhető itt.

Aki többet szeretne tudni a Digitális Témahétről, egy jó közösség várja a Digitális Témahét Tanári Fórumban a Facebookon, illetve ajánljuk a Digitális Témahét Youtube-csatornát, ahol elérhetők a korábbi webináriumok, előadások.

 

A Kahoot-jelenség

A Kahoot! egy online alkalmazás, amelynek segítségével többek között kvízeket lehet készíteni, megosztani és játékosan lejátszani iskolában és iskolán kívül. A 2013-ban fejlesztett norvég oktatási célú alkalmazás méltán népszerű és kiváló eszköz. Ebben a posztban ezt egy percig sem szeretném megkérdőjelezni.

Alacsony küszöb

Amikor tanárkollégákat igyekszünk rávezetni arra, hogy a korszerű technológia segíti, nem pedig akadályozza a tanítást, akkor gyakran mutatjuk meg a Kahootot. Én néha egy másik mézesmadzagot szoktam használni (a Socrative-ot), de a lényegen mit sem változtat. Az alkalmazás működése könnyen megérthető, könnyen megtanulható és a tanárok nagyon szeretik a teszteket. Mondhatjuk, hogy alacsony a belépési küszöb, sokan elkezdik használni a Kahootot és első pillanatban ennek örülünk, hiszen megjelenik a technológia az oktatásban. Ez akár jó jel is lehet. De nem biztos, hogy az.

Csapda

A Kahoot most már nagyon ismert, annyira elterjedt, hogy a korai alkalmazók (early adapters) – a DigCompEdu szóhasználatában úttörők – már régen új vizeken járnak és bemutatókon, konferenciákon újdonságként mutogatni már kellemetlen. A továbbképzéseken természetesen helye van a módszereknek és a hozzá tartozó jó eszközöknek is.

A Kahoot!-jelenség valójában egy csapdahelyzet, mivel sokan gondolják azt, hogy

  • ezzel ők bevezették a technológiát (régiesen IKT) az oktatásba (de ezzel csak megkarcolták a bejárati ajtót),
  • ettől a diákok motiváltak lesznek, mert ezt mobilon is lehet játszani (valójában csak egy ideig lesznek azok),
  • ezzel megújul a korábbi, dohos módszertan (nem újul meg).

Bármilyen jó is egy ilyen eszköz, nem elegendő a megújuláshoz. Ráadásul mint mindent, ezt is lehet rosszul használni és félek, hogy sok esetben nem is tesz hozzá sokat a tanárközpontú órákhoz. Például nem szerencsés, ha a tanár elsősorban szummatív értékelésre vagy az órai versengés kiélezésére használja, mert nagyon sok egyéni visszajelzés marad el, az egy tanulóra jutó figyelem elenyésző. Nagyon óvatosan kell bánni a kvízek közben tett megjegyzésekkel, a diákok kiemelésével (jó vagy rossz értelemben) is.

Szakmai cikkek, kiadványok és „celebtanárok” is gyakran arról beszélnek, hogy ilyen-olyan applikációkat kell használni az oktatásban, köztük a jó Kahootot is. Gyakran hallani, hogy a gyerekeket nehéz motiválni, ezért a mobiltelefonos tanórák bizonyára érdeklik majd őket. Akkora közhely, mint egy kék bálna, de még mindig hangoztatni kell: a technológia nem cél, hanem eszköz. Ha a tananyag nem jó, ha a tanár nem felkészült, ha a módszertani eszköztár szegényes, ha az óra nem tanulócentrikus, ha a tanulók nagyrészt passzívak, akkor jöhet bármilyen app vagy tablet – az eredményre maximum az mondható, hogy kicsi is, savanyú is, de a miénk…

A Kahoot! kvíznek nevezi a legismertebb részét. Ezeket a kvízeket lehet játékosan is használni, akár formatív visszajelzésre is, de lehet (szummatív) tesztekként is használni (de még milyen sokszor), amit a tanárok igencsak szeretnek, de nagyon sok pedagógiai lehetőséget kell a kényelemért cserébe beáldozni.

Játszatni engedd

A legjobb dolgokat is meg lehet unni, ha nem elég változatosak és nem valamilyen előre tervezett pedagógiai célt szolgálnak. Ha pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, ha fontosnak tartjuk a formatív értékelést, akkor a Kahoot! és társai üde színfoltok, de érdemes kipróbálni azt, hogy a tanulók (is) használják ezeket, készítsenek tartalmat, játékokat egymásnak. Mindez rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy az egyéni munkájukat a tanár önértékelő eszközökkel, leírással, társ-értékeléssel támogassa.

Ha azt mondjuk, hogy mi órán szoktunk kahootozni, az ma már olyasmi, hogy mi órán szoktunk golyóstollat is használni. Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem jó. Ha lehet, akkor már legyen inkább jó.