BETT trendek 2018

A BETT kiállítás évtizedek óta meghatározó seregszemléje az oktatástechnológiának és ennek kapcsán bepillantást enged abba, ahogyan az oktatás történik vagy inkább történhet. A 2000-es évek elején a BETT Show egy hatalmas piachoz, színes vásárhoz hasonlított, amelyen a brit iskolaigazgatók szoftvereket, tananyagokat és hardvereszközöket szereztek be. Mára a BETT a kontinens meghatározó szakmai seregszemléje, kiállítás és egyben nemzetközi, professzionális tájékozódási pont lett.

A BETT Show évről évre jó „lakmuszpapírnak” bizonyul. Néhány éve egyenes adásban láthattuk a PC-k, majd az interaktív táblák alkonyát, az új technológiák berobbanását. A 2018-as kiállítás kissé nyugalmasabb volt, nagy technológiai újdonságról nem nagyon lehet beszámolni, azonban ez annak is a jele, hogy számos megoldás elkezdte megtalálni a helyét a pedagógiai gyakorlatban, bizonyosak jövője még bizonytalan. A két éve jelenlevő startup kiállítói réteg olyan innovációs pezsgést ad a BETT-nek, amely nem hangos, de a szakemberek számára kincsesbánya.

A technológiát sokan sajnos még mindig célként kezelik az oktatásban és azt hiszik, hogy ha megjelenik egy interaktív panel (korábban interaktív tábla), esetleg tabletek vagy a diákok olykor online teszteket, kvízeket használnak, akkor már a 21. század napsugarai lengik be a tantermet. Sokszor azonban ez ugyanolyan rossz pedagógiát jelent, mint korábban, csak sokkal drágábban unatkoznak a passzívan hagyott tanulók. A BETT Show-n járva a standok között igazán sok korszerű pedagógiai megközelítéssel lehet találkozni és a tanulóközpontú, a készségfejlesztésre figyelő szakemberek számára a cégek sok támogatást kínálnak. Persze ennek ára is van, hiszen ez nem egy nonprofit bolhapiac.

2018-ban az eddigi kételkedők is láthatták, hogy a táblagépek rövid tündöklésének vége és a tanulói mobileszközök közé újra visszatértek a valóban hordozható, gyors, sokoldalú és néha nem is drága laptopok. Van, aki az m-learning végét látja ebben, de itt talán nem erről van szó. A mobileszközök köre nem csupán a mobiltelefonra vagy a tabletekre terjed ki, sőt folyamatosan változó világ ez. Korábban még az iPod is része volt ennek az eszközcsapatnak, ma pedig a miniszámítógépek és okos mérőeszközök is pályára lépnek. A lényeg, hogy a tudás ott és úgy érhető el, ahogyan az szükséges. Az Egyesült Királyságban (és más országokban is) a mobiltelefonok tanórai alkalmazásai nem kapnak jelentős szerepet. Ez azonban azért van, mert rendelkezésre állnak a megfelelő technológiák és nem feltétlenül kényszerülnek a tanárok, tanulók arra, hogy a privát technológiai „agyközpontjukat”, a mobiltelefont vessék be munkájukhoz.

A BYOD (hozd a saját eszközöd) megközelítés továbbra is él, de más eszközt hoznak majd be a holnap tanulói, valószínűleg egy vékony, nagytudású és elérhető árú laptopot. A BETT-n több ilyen típusú új eszközt is meg lehetett tekinteni, de visszatért a már-már elfeledett Classmate PC is.

Néhány éve az Egyesült Királyságban felismerték, hogy az informatika oktatás nem lehet olyan már, mint amilyen (ott) volt és a „wordexcel-szakos” tanárok nem sokat mondanak azoknak a tanulóknak, akik a 4. ipari forradalomban lesznek munkavállalók. A programozás visszatért az iskolába, a köztudatba és ma már a pedagógia világában is egyre többen ismerik fel, hogy a kódolás horizontális lehetőség, kiszabadult a számítógéptermekből. A BETT-en a kódolás sztárjai a BBC micro:bit és Arduino lapkák, valamint Raspberry Pi számítógépek főszereplésével felépített kisebb-nagyobb projektek, jó gyakorlatok, tananyagok és eszközkészletek. Egyre több ilyennel lehetett találkozni a kiállítás legüdébb részén, a STEAM Village-ben (a STEAM a korábbi STEM kiegészítése az A=Arts vagyis művészet betűvel). Nem újdonság, de idén már BETT Awards díjat is kapott a pi-top, modulokból összerakható laptop.

A programozás és az alkotás világát az iskolai tevékenységekbe is beszűrődő maker(space)-koncepció képviseli. Ez egy ideje nagyon izgalmas lehetőségeket rejt a 21. századi(nak nevezett) készségek fejlesztésében. A „maker” típusú megközelítésben a Microsoft által bemutatott Hacking STEM projektek, a startupok és innovatív emberek (voltak diák kiállítók is!) voltak a legérdekesebbek. A LEGO idén nem jelentkezett önálló standdal, egy kisebb újdonsággal jelentkezett, ez pedig egy Maker foglalkozásvázlat-csomag.

A tavalyi év sztárjai egyebek mellett a virtuális valóságot alkalmazó tartalmak és a VR-szemüvegek oktatási alkalmazásai voltak. Ezek a standok nem tűntek el, most is jelen voltak ezek a megoldások a BETT-en. Ezek között is a Unity stand volt az egyik legérdekesebb, akik magát azt a fejlesztési technológiát képviselték, amely az AR, VR alkalmazások létrehozását teszi lehetővé. Ezen kívül voltak kiterjesztett valóságot használó papír tankönyvek vagy éppen élethű I. világháborús lövészárok is. Mindezek ellenére nem dőlt el, hogy a VR életben marad-e, az oktatásban életképes lesz-e. Ez a tartalmakon is múlik, de a technológia is drága, a speciális szemüvegek erős számítógépeket igényelnek, mégpedig vezetékes kapcsolattal. A virtuális valóság már többször fellángolt, eltűnt, majd új technológiai formában bukkant fel (emlékezzünk csak a VRML-re két évtizeddel ezelőttről).

A BETT kiállítás leglátványosabb elemei a robotok, amelyek most már zavarba ejtően nagy kínálatban vannak jelen. Ez azt is jelenti, hogy sok a hasonló tudású, sok a klón és nem mindig lehet tudni, hogy melyek azok, amelyek egy év múlva is életben lesznek. Érdemes szót ejteni a legkisebbeknek készített, sokszor kocka-szerű robotokról, amelyek a méhecskék utódai és pályákon, szőnyegeken mozognak. Ezek közül a Cubetto kapott díjat idén. A játékos robotok között  a Makeblock drónnal is jelentkezett, míg a Shape Robotics egy mini ipari jellegű, funkcionális robottal, a Fable-lel, amely a bejáratoknál zászlólengetve köszöntötte a látogatókat. A kisebb humanoid robotok között már egyáltalán nem nagy a tolongás és hasonló a helyzet a nagyobbakkal, amelyek között továbbra is meggyőzően a legintelligensebb a Pepper robot, amelynek egyetlen hazai képviselője a székesfehérvári Alba Innovárban van. Újdonság volt a Sanbot, kissé bumfordi, vetíteni is képes humanoid robot és a nyúlszerű szamár, a MiRo.

A 2018-as BETT kiállítás magyar szempontból legnagyobb szenzációja, hogy idén először Magyarország önálló standdal szerepelt és mindjárt egy impozáns, nagyméretű, sok céget bemutató „szigettel”. A magyar standon olyan cégek is előadással jelentkeztek, amelyeknek önálló standja volt a kiállításon, de több hazai innováció mutatkozott be ministanddal. A Play! Learn! Succeed! jelmondatú magyar standon megismerhették a látogatók a Digitális Oktatási Stratégiát vagy éppen a Makerspace.hu-t és az első magyar digitális élményközpontot az Alba Innovárt, amelynek létrehozói sokat tanultak a korábbi évek BETT kiállításain, ám ma már a tapasztalataikat is meg tudják osztani.

Reklámok

BETT 2017 – impressziók

p1110330Az oktatástechnológia, az informatikai eszközök oktatási alkalmazásai és bizonyos mértékig a digitális pedagógia minden januárban Londonban mutatja meg magát a nemzetközi BETT kiállításon. A 2017-es BETT is számos érdekes és néhány elgondolkodtató újdonságot hozott.

A BETT olyan “információs dzsungelsziget”, amelyről nem lehet röviden beszélni. Már írtam a kiállításról egy áttekintő cikket, most pedig íme egy néhány perces videó az ott szerzett impresszióimról:

 

logó

GépMálna

logóPontosan 4 évvel ezelőtt indult útjára a “málnaszámítógép”, vagyis a Raspberry Pi. 2012. február 29. óta már hét változatban jelent meg ez az aprócska számítógép, amelynek fő küldetése a programozás tanulásának segítése.

A mai okostelefonok a nem is olyan régmúlt számítógépeit is túllépték teljesítményben. Az apró méretű eszközök, szenzorok a nagyközönség számára is elérhetők. A Raspberry Pi és más hasonló kezdeményezések révén a barkácskedvűek sok érdekes projektet tudnak velük véghez vinni, ha nem idegenkednek egy kis programozástól. A legfontosabb azonban, hogy a diákok, érdeklődők a lehető legközelebb kerülnek az elektronikához és a programozáshoz, a „csináldmagad mozgalom” sokadik fellángolásaként.

A Raspberry Pi-n többféle operációs rendszer is futhat, például a Debian alapokra épülő Raspbian vagy akár a Windows 10 speciális változata.

Raspberry Pi

A Raspeberry Pi B+ modellje – by Lucasbosch – CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34179985

A BETT kiállításon járva jól látszik, hogy a programozás nem önmagáért való szórakozás, hanem számos tantárgyhoz és egyszersmind a valós világ kontextusához illeszkedő tudásról van szó. Ez nem kis szó akkor, amikor a tanulók rendszeresen kérdezik: “Ezt miért tanuljuk? Mi köze ennek a valóságos élethez, az iskolán kívüli világhoz?

Naturbytes

Természetfigyelő miniállomás Raspberry Pi alapokon

A Raspberry Pi miniszámítógép projektjei között orvosi, meteorológiai, kémiai alkalmazások mellett a 2016-os BETT-en az űrkutatás kapta a főszerepet, ugyanis ez az eszköz a brit Tim Peake asztronauta jóvoltából a Nemzetközi Űrállomásra is eljutott és jelenleg is ott van. Az Astro Pi küldetésben a speciálisan kialakított Raspberry Pi eszközzel az űrhajósok érdekes kísérleteket végeznek, amelyek a tanulók által nyomon követhetők a projekt honlapján.

A Raspberry Pi-hez kapcsolódó újdonság volt 2016-ban a PI-TOP, amely egy elemekből összerakható, a miniszámítógépre építő, speciális Linuxot futtató, a felhasználó által összerakható „csináld magad” laptop (van desktop társa is). Az eszközön vidáman lehet szörfözni, Scratchben programozni vagy akár a Minecraft Pi változatát futtatni.

PI-TOP - laptop Raspberry PI-ből

PI-TOP – laptop Raspberry PI-ből

A Raspberry Pi-t alkalmazó tanárok számára számos ingyenes tananyag, továbbképzés áll rendelkezésre a https://www.raspberrypi.org/ oldalon.

A “csináldmagad” miniszámítógépek világának a varázsa abban rejlik, hogy igen széles a belőlük építhető megoldások, kapcsolódó projektek tárháza, a meteorológiai állomástól a mini webszerveren keresztül a lakások okos vezérléséig. Ez már a dolgok internetének korszaka (Internet of Things), amely az oktatást is elérte.

Boldog születésnapot Raspberry Pi!

Update: A szülinapra megjelent a Raspberry Pi 3 Mobel B, rajta beépített wifi és Bluetooth.

BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

Szülői kapcsolat

A brit kormány valószínűleg nem most jött rá, hogy az iskolai tér és a tanulási tér nem esik teljesen egybe. Ráadásul idén nagy lépést tett abba az irányba, hogy a diákok tanulási hálózatába a szülőket is beleszője. 2010 őszére a középiskolák mindegyike hozzáférést biztosít az iskolai tanulásmenedzsment rendszerhez a szülőknek, akik megtekinthetik az értékeléseket, az érdemjegyeket és a hiányzásokat is. Minden szülő könnyen bekapcsolódhat? Nos, nem.

Gordon Brown miniszterelnök

Gordon Brown miniszterelnök

2010 nagy bejelentését a Learning and Technology World Forum nemzetközi konferenciára tartogatták. A szakmai találkozón, melyen a 100 országból érkező több száz résztvevő mellett 75 oktatási miniszter is részt vett, Gordon Brown miniszterelnök jelentette be a brit kormány legújabb kezdeményezését az oktatás színvonalának emelése érdekében. A Home Access program lényege, hogy a brit kormány mintegy 300 millió angol fontot költ arra, hogy a nehéz szociális helyzetben levő családoknak pályázati úton noteszgépeket és internet előfizetést adjon. A megpályázható lehetőség fő célja a szülök jobb bekapcsolása az iskola életébe és a családban levő gyermekek tanulás folyamatába.

A program elindítása előtt próba projekt során mintegy 12 000 családba jutott noteszgép és internet előfizetés. Ennek mellékes, de fontos eredménye az is, hogy a szülök esélyei (pl. munkavállalás, IKT ismeretek) is jelentősen javulhatnak. A gyerekek egyfajta tanár szerepbe kerülhetnek a családban, amely érdekes helyzetet teremt és visszahat a tanulásra is. Hasonló szolgáltatás már számos magyarországi iskolában működik, még számosabb intézményben ez tudományos fantasztikum.

A technológia fejlődésével a Karinthy-féle “magyarárom a bizonyítványom” kissé át fog alakulni kommentezem, címkézem a bizonyítványomra.

Vernon Coaker oktatási miniszter a Home Access programról a BETT 2010 megnyitóján

AR – kiterjesztett apróság

A 2010-es BETT kiállítás egyik érdekessége volt, hogy az eddig a reklámokban, üdítős palackok címkéjén látható fekete-fehér mintázatok besurrantak a tankönyvekbe. A papír boldog pillanatai ezek és a kiadóké, akik titkon reménykednek és éjszakánként arról álmodnak, hogy mégsem érnek ide az e-könyvek, hanem befordulnak a sarkon.

Az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóság, melynek lényege, hogy egy mintázatot egy képbeviteli eszköz útján felismertetünk, majd egy hozzá társított tartalom (kép, modell stb.) jelenik meg a képernyőn. A kiterjesztett valóság célja a fapados 2D-hez egy izgalmas 3D-t kapcsolni. A mobiltelefóniában a megoldás már korábban megjelent. Például az Upcode oldaláról bárki letölthet megfelelő olvasót, amely ezt a kódtípust olvashatóvá teszi. Alkalmas arra, hogy a felhasználó egy mintázat beolvasásával névjegyinformációkhoz, webcímekhez, videókhoz, játékokhoz stb. jusson.

Mit tartogat ez a tanuló számára? A megoldás elsősorban mobileszközökkel működik jól, így amikor a vonaton, buszon egy tankönyvet olvasunk és további infomációkra, vagy a papíron nem megmutatható animációra vagyunk kívácsiak, akkor lefotózzuk a mintázatot és a telefonunk/PDA-nk/PSP-nk megmutatja a jó kis háromdét.

AR használata PSP-n

a PSP-vel beolvasott forgó mintázat a képernyőn forgó kígyóként jelenik meg

A Playstation nem idén mutatkozott be az oktatási tartalmak virágzó rétjén. Számos példa létezik erre az oktatójátékoktól a sminkelés lépéseinek felvételéig. A kirejesztett valósághoz azonban az okos diákok mellett okos mobiltelefonok vagy hasonló eszközök szükségesek. Ennek anyagi oldalára nem lehet nem gondolni, hiszen a költséges eszközök mellett mobil adatátvitelt garantáló előfizetésre is szükség van. E helyen picit érintjük a sci-fi világát, ha a hazai lehetőségekre gondolunk.

Az osztályterem egy másik, szintén ritka, de igen hasznos kellékére épített a SMART. A BETT kiállításon bemutatott egyik megoldás (mixed reality) szerint a fekete-fehér mintázat egy kocka oldalaira kerül és a képernyőn megjelenő modell forgatását a tanár valódi mozdulatokkal végzi (itt egy videó erről). A cég többek között aminosavak molekuláit mutatta be és egy kis habot is elhelyezett a süteményen azzal, hogy a kockát megrázva másik modellre válthatunk. Persze felmerül a kérdés, hogy a kémiatanár mindezt az egérrel már több mint egy évtizede meg tudja oldani (pl. a VRML segítségével), de ma is vannak szép megoldások (pl. a JMOL).

a kocka mintázata mozgatható aminosav modellként látszik

a kocka mintázata mozgatható aminosav-modellként látszik

Az aminosavak molekuláinak ilyen típusú bemutatása érdekes, de kémiatanárként választhatunk jobbat. A papírból kinövő lehetőségek terén azonban egy mamut formájában kecsegtetőbbet is lehetett látni. A papír alapú tartalomba (pl. tankönyv, munkafüzet) illesztett mintázat olyan 3D formákhoz vezetheti el a tanulót, amelyre a papír sajnos nem lehet képes. Technikailag ebben az esetben is VRML típusú állományokról van szó. Az AR akár arra is képes, hogy papírkönyveket teljesen háromdimenzióssá tegyen, ahogy ebben a videóban is látható.

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

A kiterjesztett valóság (AR) az Egyesült Királyság kormányának egyik fontos célja érdekében is csatasorba állt, igaz, a lenyűgözés igénye (és eredménye) nélkül. A BETT 2010 megnyitóján Vernon Coaker oktatási miniszter kiemelte a természettudományos oktatás fontosságát és bejelentette, hogy készült egy Scimorph nevű digitális tartalom a diákok ilyen érdeklődésének ébren tartására.

A Scimorph központi figurája egy kis lény, mely ugyancsak egy 3D modell, melyet például webkamerával beolvasott mintázattal lehet képernyőre vinni. Maga a keretjáték, a természettudományos tartalom, melyben ez a hangsúlyozottan ingyenes Scimorph bóklászik, meglehetősen enyhe. Kedves dolog a készítők részéről, de a természettudományos oktatásért hangyányival többet fognak tenni más próbálkozások.

Scimorph

Scimorph

A 3,5 colos floppy lemezt ma már megmosolyogjuk (pedig van iskola, ahol hasznáják! – :-() és több gigabájtos adathordozóinkhoz lassan nagyítóra lesz szükségünk. Hogy az AR evolúciós zsákutca lesz-e, nemsokára kiderül, mert jelenleg inkább prototípusok hemzsegnek körülöttünk. A közoktatásban, főleg a kompetenciafejlesztés ösvényein haladó hazai pedagógusok életében a kiterjesztett valóság érdekes, de inkább dekorcsempeként megjelenő kiterjesztett apróság.