A tanár appserege

Mutasd az okostelefonodon levő alkalmazásokat és megmondom, ki vagy! Kis túlzással ez a helyzet, hiszen a telefon vagy táblagép lényegét az appok (alkalmazások) adják. Mivel több szem többet lát, ezért megkérdeztem több szemet is arról, hogy pedagógusként milyen alkalmazásokat tartanak a telefonjukon (a táblagéppel ugyanez a helyzet). Nem is akármilyen szemeket, egyenesen sas- és sólyomszem-kategóriás embereket kérdeztem meg.

Megesik, hogy egy pedagógus új okostelefont kap és felmerül benne, hogy miként népesítse be eszközét, melyek a legfontosabb alkalmazások. Nekik, a kezdőknek készül ez a bejegyzés. A hazai pedagógustársadalomban ritkábbak az iOS-alapú készülékek, míg a Windows Phone olyan kevés applikációt kínál, hogy maga kéri, hadd vonulhasson le a pályáról. Ez nem jelenti azt, hogy ezekkel ne lehetne eredményesen dolgozni, különösen az előbbivel, de itt most az Android világában maradunk. A legnépszerűbb alkalmazásokat említem meg a teljesség igénye nélkül. Mindenkinek vannak kedvencei, amelyek majd kimaradnak, a tapasztaltak őrizzék meg nyugalmukat 🙂

Mire van szükség egy tanári okostelefonon?

Mire van szükség egy tanári okostelefonon?

Miként egy autóban is, bizonyos dolgok nélkülözhetetlenek, mások pedig opcionálisak. Az okostelefon használatához Android esetén szükségünk van a Gmail-es email címre, valamint az eszközön alapértelmezésben is megjelennek a Google alkalmazásai, azaz kereső, email applikáció, böngésző, naptár stb., valamint a Google Play alkalmazásbolt, ahonnan letölthetünk mindenfélét. Ha kényelmesen akarunk telepíteni, akkor a számítógépünkről is megtehetjük ezt a https://play.google.com/store oldalon. Keresünk, kiválasztjuk az alkalmazást, elolvasunk pár értékelést, figyeljük, hogy hányan töltötték le eddig és a Telepítés gombbal indulnak is a folyamatok. Az alábbi sorokban említett appok egy kattintással elérhetők.

Egy pedagógus sztop2ámára mindenképp ajánlott egy-két felhőalapú tárolóhely, hogy bárhol hozzáférjünk fontos dolgainkhoz és ezzel egyúttal a pendrájvtól is elbúcsúzhatunk (úgyis elveszítjük, otthon hagyjuk, szétesik, kimegy a divatból 🙂 stb.) A Google Drive a legnevesebb felhőszolgáltatás, mert már elég rég biztosít magasszintű irodai alkalmazásokat is ez a cég (pl. Google Dokumentumok). Ezen kívül ismert és népszerű a Dropbox, de sokkal inkább az a Microsoft OneDrive, amelyet mindenképp célszerű használni, ha a Windows-os a laptopunk. Több felhőszolgáltatást is használ a tanár is (aki ember), bátran telepítsünk.

top3A közösségi média is népszerű, már csak a szakmai tájékozódás okán is (pl. Twitter), de a kapcsolattartás és a tanári közösségek is elengedhetetlenek ma (pl. Facebook vagy Facebook Lite). A sok ötlet és inspiráció pedig nagyszerű gyógyír a kiégés ellen (pl. Pinterest).

top4A kommunikációs eszközök között több olyan üzenetküldő, csevegő és beszélgetést vagy videokapcsolatot is biztosító app van, amelyek éppen az email sírját ássák. A legelterjedtebbek a Viber, a Messenger (asztali változatban a Facebook része), a Skype, a Whatsapp.

A pedagógiai munkához ma már számos céleszköz létezik, amelyek jól kidolgozottak és okostelefonon/táblagépen válnak a tanár társaivá. A(z e tájon) elhanyagolt területen, az értékelésben (Hajrá formatív értékelés!) olyan emblematikus appok léteznek, mint a szuper népszerű Socrative Student, Socrative Teacher), Kahoot! és Quizlet. Ahol az iskola (remélhetőleg) használja az Office 365-öt, a OneNote kihagyhatatlan szürke eminenciás. A játékos értékeléshez használható a ClassDojo, valamint a Plickers, a szegény ember szavazórendszere. Ötletbörzéhez sokan szeretik a Lino-t, de alkalmasak a közösen használható szövegszerkesztők is. A fogalomtérképek szintén elengedhetetlenek (pl. SchematicMind vagy Mindmeister) és sok pedagógus kedveli az Órarend alkalmazásokat, vannak jó számológépek, sztori kockák (pl. Story Dice) és olyan appok, amelyek elvégeznek egy felírt számítást. Nagyon nehéz befejezni az appok sorát, ráadásul a tanított tantárgytól függően sok hasznos alkalmazás kerülhet a legszükségesebbek közé.

top5

A tanári munkát segítik azok az alkalmazások, amelyek a tartalom kezelését, szerkesztését segítik vagy éppen a szervezésben társaink. Nem hiányozhat az okostelefonról valamilyen QR-kód olvasó, egy akár többnyelvű szótár (pl. Angol szótár vagy dict.cc), de igazán népszerű a Photo Grid képszerkesztő és a Trello nevű szervező- és projektmenedzsment eszköz is.

top6A biztonságot sem szabad elhanyagolni, ezért egy kártevőkre specializálódott vírusvédelmi alkalmazást is érdemes telepíteni. Itt egy 2016 végén született összehasonlító táblázat ezekről: https://www.av-test.org/en/antivirus/mobile-devices/.

Az alkalmazások működéséről számos blog írt már (lásd lejjebb is), de kérdéseit bárki bátran felteheti a Facebookon az M-learning kávéház csoportban is. Sok hasznos forrás van a világhálón, a szakértők száma egyre nő, de érdemes egy útvonalon elindulni és hamarosan el tudjuk majd dönteni, hogy kinek a tanácsai jobbak, illetve nem kelt zavart, ha nem mindenki ugyanaz ajánlja.

Köszönöm, hogy megosztotta kedvenceit Abonyi-Tóth Andor, Benedekné Fekete HajnalkaBognár Amália, Gere Ferenc, Jánossy Zsolt, Klacsákné Tóth Ágota, Nemes-Nagy Erika, Széles Gábor, Toró Csilla, Tóth Éva, Tóth-Mózer Szilvia, Varga Krisztina!

Reklámok

Bemondta a tévé: tablet az iskolában

A tabletek elterjedése számos tekintetben megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat, de leginkább új felhasználókat csalt az online média világába. Ahogyan korábban a laptop csábította “számítógépezésre” a passzívabb, enyhén technofób embereket, úgy a tabletek is hasonló vonzerőt jelentettek. A tablet felhasználóktól, informatikai hozzáértőktől nem ritkán hangzik el, hogy az iskolákban a helye ezeknek az eszközöknek. A pedagógusokat is meg lehetne kérdezni persze, de sajnos a tanárok túlnyomó része nem engedhet meg magának jó minőségű tablet-eszközt, így véleményt sem sűrűn nyilvánítanak. Ennél érdekesebb, hogy az innovatív, IKT-alkalmazó tanárokkal beszélgetve (nem reprezentatív minta persze) a tablet rendre alulmarad a laptoppal vagy kislaptoppal (régebben netbook, tanulói laptop) szemben.

Az egyik hírportálon bukkantam a Hír24 televízió riportjára, amelyben finn példát is említve arról esik szó, hogy hipp-hopp mindjárt leváltják a tabletek a tankönyveket. Érdemes megnézni a riportot.

tablet Hír24

Azt nem tudom, hogy az újságíró miként készült a riportra, mert valahogy nem vetette be az internetes keresést. Így az sem érthető, hogy miért nem talált hozzáértő nyilatkozót. A riportban megszólaltatott számítástechnika tanár (! – ilyen tantárgy már/még nincs) csak az ergonómiára és a fegyelmezésre tudott gondolni a téma kapcsán. Ha közhelyparádé és felületes alkotás is ez a riport, a téma mégis fontos és érdekes.

Milyen információról nem esett szó a riportban?

  • Ha egyetlen egy keresést lefuttattak volna a szerkesztők, rátaláltak volna az egri Eszterházy Károly Főiskola iPad projektjére. A projekt résztvevői bizonyára szívesen nyilatkoztak volna és olyan gyerekek is megszólaltak volna, akik használtak tabletet a tanórán. Erről a projektről még nem sok részletes közlemény érhető el, de a nézők megtudhatták volna, hogy egy volumenét tekintve kisebb kísérlet is mennyire bonyolult. Az eszközök beszerzésén, karbantartásán kívül tananyagra is szükség volt a kísérletben résztvevő osztály számára.
  • A témában közismert és sokakat érdeklő kérdés, hogy mik (lesznek) a törökországi tapasztalatok. A török kormány a FATIH projekt keretében 52 iskolát szerel fel interakítv táblákkal és tabletekkel. Utóbbiból állítólag 12800 darabot vásároltak a 9. osztályosok számára. Törökországban mintegy 34 ezer általános iskola van, nem csoda, hogy az Apple-t is érdekli a kormány terve, hogy 10,6 millió tablettel bővítsék a FATIH projektet. Félő persze, hogy a hatásvizsgálatokat elfedi majd a propaganda sok mosolygós arca.
  • A közelmúlt híre, hogy Los Angelesben az iPad projekt leállításán gondolkodnak, mivel a diákok egy hét után feltörték a korlátozást és szabadon böngésztek, appokat töltöttek le az eszközeikre. Itt egyébként 640.000 iPad kiosztásáról van szó 2014 végéig. Kár lenne, ha a leállítás lenne a válasz erre a problémára.

fatih

nagyon boldog török diákok a General Mobile által szállított tablettel (az eredeti oldalon írják, hogy very happy :-))

Milyen kérdés nem merült fel a riportban?

A finn oktatási rendszert a magyarral összehasonlítani, olyan, mintha egy delfint egy zsiráffal hasonlítanánk össze. Mégis van néhány téma (a teljesség igénye nélkül), ami fájóan fel sem merült a riportban, a riport szereplőiben.

  • A tabletek vezeték nélküli eszközök, az internethez wifi-n keresztül csatlakoznak. Ehhez wifi hálózatok szükségesek, sok-sok jól beállított és működtetett wifi eszközzel.
  • A tabletek az internetre csatlakozva érnek el weboldalakat és a felhőben elérhető applikációkat. A hazai iskolákban az átlagos sávszélesség néhány megabit/s. Nem személyenként, hanem iskolánként. Vannak persze kivételek.
  • A tabletek kapcsán arról is szó esik, hogy eltűnnek a papír alapú tankönyvek, de tüstént. Ennek jelei a varázsgömbben sem tűnnek fel.
  • A tabletekre elektronikus tankönyvek úgy kerülhetnének, ha valakik nagyon sok pénzért, nagyon jó minőségben készítenének tananyagokat, amelyeket (miként az appokat) folyamatosan fejlesztenek. Ez egyelőre sci-fi.
  • A tableteket alkalmazó megoldások nagy része úgy működik, hogy jelentősen korlátozzák azt, amit a diákok tehetnek az eszközzel. Ehhez meg kell vásárolni ezt az osztálytermi technológiát is.  Egy tablet szabad eszköz, a korlátozása olyan, mintha amikor a szarvasmarha lábát rögzítjük és csak egy R sugarú körben legelhet (R csökken, ahogy tekeredik a kötél).
  • A tabletekhez sok kitűnő alkalmazás érhető el, amelyeket az oktatásban is jól lehet használni. Ezek azonban pénzbe kerülnek. Nem sok pénzbe, de mégis kérdés, hogy ki veszi meg ezeket, miből van rá forrás, milyen modellben megy az online áruházból történő beszerzés.
  • A tabletek között sok különbség van technikai jellemzők, méret, gyártó tekintetében, nem biztos, hogy mindenki ugyanarra gondol, amikor tabletet emleget.

Nemrégiben egy tanár azt mondta, hogy egy pályázatból vettek tableteket és azt kérdezte, hogy mire lehetne ezeket használni. Nem jobb az ilyen kérdést a beszerzés előtt feltenni?