Az előadó nézését, látását, hallását

A COVID-19 járvány következtében nagyon megugrott a távolról, videós kapcsolaton keresztül beszélő, tanító, előadó emberek száma. Ez egy nyitott, csupaablak-helyzet, mert az emberek belátnak (és hallanak) egymáshoz, illetve az előadó akár végtelen számú, általa nem látott, térben (és akár időben) távol levő emberhez szól. Álljon itt néhány egyszerű tanács tanító-előadó embereknek, de csak mérsékelt jelleggel. A mérsékelt jelleg azt jelenti, hogy nem lesz szó ruházatról, stílustanácsokról, sminkelésről, frizurákról és retorikáról, valamint speciális technikáról sem. Professzionális célokkal szakcikkeket/videókat ajánlok inkább.

A kamera

Hol a kamera?

Amikor beszélünk, nem árt a kamerába nézni, így a partnereink számára úgy tűnik, hogy rájuk nézünk. A laptop monitorán, a kamera mellé tehetünk egy kis darab post-itet vagy más, könnyen leszedhető jelet, így mindig tudjuk, hova kell nézni.

A számítógép/laptop/tablet/telefon, amelyől az előadást tartjuk legyen stabilan rögzítve az asztalon, állványon stb., ne tartsuk ölben, instabil helyen. Fontos, hogy a kezünk szabad legyen.

Megemelt laptop

Ha két monitorral dolgozunk, akkor a videókonferencia alkalmazás ablakát tegyük a kamerát tartalmazó monitorra.

Üljünk szembe a kamerával! Nem szerencsés, ha oldalról látnak. Keltsünk olyan benyomást, mintha figyelnénk a hallgatóságra. (Ha mesterséges hátteret alkalmazunk, lehet, hogy a fél arcunk el is tűnik.)

Az asztalon levő laptop kamerája olyan pozícióban van, hogy szinte mindig alulról vesz minket a kamera. Kedvezőbb a látvány, ha a kamera szemmagasságban vagy egy kicsit feljebb. Tegyünk a laptop alá dobozt vagy könyveket és emeljük meg úgy, hogy a webkamera szemmagasságban vagy kicsit felette legyen. (Ne takarjuk el teljesen az alul levő szellőzőnyílásokat!)

 

A fények

• Az arcunk akkor látszik a legkedvezőbben, ha szórt fény érkezik a laptop mögül. A legjobb a természetes fény, de a laptop mögé, tehát elénk tett lámpával is segíthetünk ezen. Ehhez olyan lámpát érdemes használni, amely nagyobb felületen kínálja a nem túl színes fényt.
• Ha a fény valamelyik oldalsó irányból vagy felülről érkezik az arcunkra, árnyékos lesz bizony orcánk és árkok jelennek meg rajta.
• Ha úgy helyezkedünk el, hogy az ablak mögöttünk van, akkor könnyen lehet, hogy a kép az erős kontraszt áldozatává válik és az arcunk sötét lesz, míg az ablak túl világos.
• Ha a szobában levő ablakon beszűrődik a napfény, akkor számoljunk a Föld forgásával is, azaz idővel lehet, hogy arcunkra, testünkre süt a nap. Ez megváltoztatja a fényviszonyokat, amelyeket már beállítottunk.
• Vannak speciális világítóeszközök videófelvételhez, de itt mérsékelt technikai tanácsokról van szó.

Több hiba is van a képen – előadói szemszögből (Polina Zimmerman fotója a Pexels oldaláról)

A háttér

A bejelentkezéskor vagy az előadás során látszódni fog a környezetünk egy része, a hátunk mögött levő tárgyak, a fal stb. Célszerű ezt a hátteret minél puritánabb módon átrendezni, hogy ne zavarja a nézőket, ne terelje el a figyelmet, ugyanakkor megőrizzük személyes szféránkat. Különösen figyeljünk arra, hogy ne látszódjanak fényképek vagy más, információt szolgáltató tárgyak. Kivételt képez persze, ha a miliő éppen az előadást szolgálja.

Egyes alkalmazások (pl. Teams) lehetővé teszik a háttér mesterséges elrejtését, elhomályosítását vagy valamilyen képpel való helyettesítését. Ilyen mesterséges hátteret használtam ebben a videóban.

A hangok

A COVID-19 idején otthon tanulnak a gyerekek, a szülők egy része otthonról dolgozik, ezért óhatatlanul keletkeznek olyan zajok, amelyek beszűrődnek. Ez természetes. Ha az előadást videóra rögzítjük és később közzé szeretnénk tenni, akkor érdemes megszervezni, hogy ne pont akkor dagasszon a kenyérsütő vagy ne üljünk a mosógép mellett. Ugyanakkor a természetes vagy külső zajok is zavaróak lehetnek (pl. kutyaugatás, flex, helikopter), lehet, hogy a zárt ablak ebben segít.

• Legyünk felkészülve arra, hogy szükség esetén gyorsan le tudjuk némítani a mikrofonunkat!
• A laptopok általában tartalmaznak beépített mikrofont, amelyek általánosabb célok esetén megfelelőek, azonban előadás esetén jó szolgálatot tesz egy külső mikrofon. A külső mikrofonnal kevésbé szűrődnek be a környezet hangjai, nem kell túl közel hajolni a laptophoz (ami a kamerakép miatt sem jó).
• A mikrofonos fejhallgatók, telefonos vagy gamer headsetek jók lehetnek (akárcsak a különálló mikrofonok), de próbáljuk ki és üzemeljük be ezeket jóval az előadás előtt! Nem jó, ha a gyülekező hallgatóság azt figyeli, ahogy küzdünk a hangtechnikával. Aki nem kedveli a füldugós megoldásokat, ne is kísérletezzen ezzel, mert diszkomfort érzést okoz majd az élő munka során.
• A fejhallgatók, fülhallgatók használata abban is segít, hogy kevésbé zavarjuk a környezetünket az eszközből érkező hangokkal.
• Ha a laptopunk (belülről) kellően poros, akkor hangosabb lesz és a ventillátor zaja is egyre zavaróbb, de megtörténhet, hogy a hallgatóság ezt sokkal jobban hallja, mint mi. (Kérjünk szakszerű segítséget vagy fújjuk/szívjuk ki a port magunk.)

A képernyő

Az esetek nagy részében prezentációt vagy megosztott képernyőt mutatunk a hallgatóságnak. Figyeljünk arra, hogy csak olyasmit osszunk meg, amely nem tartalmaz érzékeny adatokat, nem ad rólunk személyes információkat.

• Tegyünk rendet a számítógép asztalán!
• Kapcsoljuk ki a könyvjelzősávot a böngészőben!
• Ha webes űrlapokat, regisztrációs folyamatot mutatunk, akkor gondoljunk arra, hogy felbukkanhatnak elmentett előzmények, űrlapkitöltések tele személyes adattal. Megoldás: inkognitómód. Hátulütő: tudni kell fejből a jelszavakat.
• A háttérképet, színsémákat célszerű semlegesre állítani.
• Lépjünk ki a közösségi médiából az előadás idejére vagy tartsuk ezeket a felületeket kordában 🙂
• Állítsuk le az asztalra érkező üzeneteket ideglenesen, nem jó, ha felugrik egy üzenet vagy egy e-mail az előadás során (és a hangja is zavaró lehet).

Hálózat

A hálózat és a hálózati szolgáltatások igen nagy terhelésnek vannak kitéve olyankor, amikor mindenki tanul, dolgozik, vásárol, szórakozik, mégpedig egyszerre.

• Teszteljük előre a net sávszélességét (a meghibásodást úgyis nehéz kiküszöbölni)!
• Ha szűkös a sávszélesség, akkor ne az előadás alatt fussanak hosszabb letöltési folyamatok!
• Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban és van telefonos adatcsomagunk, akkor tartsuk készenlétben a készüléket, hogy átválthassuk kimaradás esetén.

Végül pedig

A megjelenés, az öltözet, a kézmozdulatok, a szóhasználat, a beszédstílus szintén fontosak, de talán nem kell ezt hangsúlyozni. A fürdés hiánya nem érződik a mikrofonban, de azért ne hagyjuk ki 🙂

Alkossunk fogalomtérképet!

A tanulás során a fogalmak közötti összefüggések bővülnek, változnak. Ha jó úton járunk, akkor egyre pontosabbak lesznek és egyre gyarapodnak is a fogalmakkal együtt. Agyunk egy igazi fogalomtérkép készítő mester, a konstruktivista pedagógia így tanítja.

Aki úgy látja, hogy hamis eredmény a gépiesen felmondott lecke vagy túl szeretne lépni a kattintott tesztkorszakon, akkor jó, ha színesíti a tanulást. Minél többféleképpen dolgoznak a diákok a tananyaggal, annál nagyobb esélye a hatékonyabb tanulásnak és egyben lehetőség a motiváció megmentésére. Egy jó lehetőség a fogalomtérképek készítése.

A fogalomtérképek amolyan infografikák, amelyek vizuálisan jelenítik meg a fogalmakat, az azok közötti kapcsolatokat, esetleg további információkat is. A vizuális megjelenítés hasonló akkor is, ha nem kifejezetten fogalmaket, hanem gondolatokat, elképzeléseket szeretnénk megmutatni.

Tenisz fogalomtérkép (forrás:
http://mindmapping.bg/mindmaps/examples/handmade/#!prettyPhoto)

A fogalomtérkép-készítés ezer útja

A fogalomtérképek készítésében nem a technológia az érdekes, hanem a gondolkodásmód elsajátítása és ennek a vizuális megjelenítésnek a megtanítása a diákoknak. Miként a jegyzetelést, ezt is meg lehet tanulni.

Technikailag rengeteg megoldás létezik:

• analóg módon, pl. papíron ceruzával, zsírkrétával vagy cetlikkel
• szövegszerkesztőben rajzeszközökkel
• rajzolóprogrammal (inkább vektorgrafikussal), mint az Inkscape
• prezentációkészítőben (pl. Powerpoint)
• online grafikai alkalmazásokkal mint pl. az Easel.ly vagy a Piktochart
• diagramszerkesztőkkel mint pl. a Diagrams.net (régebben Draw.io)
• céleszközök használatával, amelyekből sokféle van, de valójában mégsem.

Amit a céleszközökről tudni érdemes

A céleszközök nagy része online használható, kisebb részük még mindig asztali alkalmazásként funkcionál. Miközben valóban sok eszköz létezik, igazán mégsem dúskálunk a lehetőségekben, mert ingyenes megoldást alig találunk. Az ismertebb alkalmazások 3-5 fogalomtérképet engednek készíteni, de más korlátozás is van, így például az elkészült mű nem tehető priváttá vagy bizonyos funkciókat nem használhatunk (tárhely, méretkorlát, history, ábrák, ikonok stb.).

Természetes dolog, hogy egy szolgáltatásért fizetség jár. Nincs semmi baj, ha a fogalomtérkép-alkalmazásokért fizetni kell, de tekintettel arra, hogy a pedagógusok nem engedhetnek meg maguknak túl sok ilyen előfizetést (még van legalább 10-15 jó alkalmazás), fontos szempont a választásban az ingyenesség. Oktatási szempontból az is lényeges, hogy lehet-e közösen szerkeszteni a fogalomtérképet vagy nem.

Akinek az említett korlátozások nem okoznak gondot, próbáljon ki néhányat ezek közül: Mindmeister, Bubbl.us, Mindomo, Coggle. Igen, van még sok.

Gyorsan és egyszerűen

Az ingyenes megoldások közül a legegyszerűbb a nevében is szimpla Mindmaps, amellyel azonnal készíthetünk egy friss, ropogós fogalomtérképet, de csak akkor, ha van a fejünkben a témáról valami.

Fogalomtérkép a Mindmaps-ben

Az alkalmazás egy központi téma köré tudja szervezni a fogalmakat, egy piros pontot mozgatva tudunk alágakat létrehozni és az ágak színét is módosíthatjuk. A munka után a felhőbe (Dropbox, Box és Onedrive) vagy a saját gépünkre menthetjük el fogalomtérképet, de képként is menthető vagy nyomtatható az eredmény. Ha később is dolgozni szeretnénk a fogalomtérképen, akkor feltétlenül mentsük el! Ekkor egy .json kiterjesztésű fájl keletkezik és azt kell majd legközelebb beolvasni.

Mentési lehetőségek

A jó párosítás: MindMup + Drive

Aki már régi motoros a fogalomtérképek alkotásában (valószínűleg nem is olvassa ezt a cikket), már talált magának jó megoldást. Aki most keresgél, nincs sok ideje, annak ajánlok egy kellemeset.

Az alkalmazás a MindMup, amely online külön is elérhető a https://www.mindmup.com/ címen, de érdemes kombinálni a használatot a Google Drive szolgáltatással. Chrome böngésző alá telepíthető a MindMup 2 for Google Drive bővítmény. A Drive-ba belépve a képernyő jobb oldalán a + jelre kattintunk és a keresőbe beírjuk, hogy “mindmup”, ezután egy gombnyomás a telepítés. (Firefox alatt nem elérhető ez a bővítmény.) A bővítmény ezután elérhető az alkalmazások között (9 pont a jobb felső sarokban).

MindMup 2 bővítmény a Google Drive-hoz

A MindMup segítségével szintén gyorsan lehet építkezni (tipp: a Tab megnyomásával könnyen készíthetünk leágazást, gyermek-elemet – ez sok ilyen alkalmazásban működik így). Színezhetjük a dobozokat, beilleszthetünk képeket, ikonokat. A dobozok elhelyezése automatikus, de manuálisan is állítható. A Mindmaps-hez képest lehet fogalmak között átívelő kapcsolatokat is jelezni és azonos szintű dobozokat is használni a központi fogalom mellett.

Fogalomtérkép készítése MindMup segítségével

Érdekes és hasznos funkciók:

• jegyzetek hozzáadása az elemekhez
• egy mozdulattal változható nézetek (View/Map theme)
• automatikus számozás az áttekinthetőségért, hivatkozásokhoz
• ágak, szinte elrejtése és felfedése a fogalomtérképhez kapcsolódó magyarázatokhoz és előadáshoz
• ikonok beillesztése
• mentés és megosztás Google Drive-on keresztül

A kész fogalomtérképek automatikusan a Drive-ba kerülnek, ahol mappákba szervezhetjük őket és megoszthatjuk diákokkal, munkatársakkal akár szerkesztésre is. (Ezért érdemes kombinálni a MindMup-ot a Drive szolgáltatással.) A közös szerkesztés nem szinkrón módon működik. Amikor valaki változtat a fogalomtérképen, kapunk egy értesítést és egy gombnyomással átvezetődnek a változtatások.

A MindMup ingyenes változatában akárhány, de legfeljebb 100 kB méretű fogalomtérképeket lehet készíteni és az ő felhőjükben félévig lehet azokat tárolni. Évi 25 dollárba kerül a nagyobb csomag, amely már többet kínál. Mindenki arra az eszközre esküszik, amelyet ismer, használ már régóta. Bizonyára van jobb eszköz, de ha ingyenességet szeretnénk és kerülni a számbeli és egyéb korlátokat, akkor ez lehet egy megoldás.

Módszertani javaslatok

A fogalomtérképeket a távtanítás során is jó lehet használni a tanári magyarázat vagy a tananyaghoz készített segédlet részeként. A tanulók is készíthetnek ilyen fogalomtérképeket, amelyeket aztán össze lehet hasonlítani, bővíteni, korrigálni. Párban vagy csoportban is mehet az alkotás. Az önálló tanulás és alkotás nagyon értékes, nem baj, ha a diákok nem mindig a tanár “online szemei” előtt dolgoznak.

A Pinteresten érdekes fogalomtérképeket lehet találni az irodalmi témáktól a környezetvédelemig, ezek jók lehetnek inspirációnak. Ha valaki jó fogalomtérképet készít, akkor ismeri a fogalmakat és az összefüggéseket, ez pedig nem olyan rossz pedagógiai cél.

Socrative – kvízek és ötletbörzék

A Socrative nem tegnap lett népszerű eszköze a tanároknak, hiszen 2011-ben alapították és azóta több ráncfelvarráson esett át.  Az eszköz ingyenes változata is jó társ a távtanításban is így 2020-ban a COVID-19 idején.

Mire jó a Socrative?

• kvízek készítése (egyszeres választás, igaz-hamis, rövid szöveges válasz)
• kvízek lejátszása szinkrón és aszinkron módon klasszikusan és játékosan
• ötletbörzék alkalmazása szavazással
• kilépőcetlik használata a foglalkozások végén

Ebben a videóban lépésről lépésre lehet megismerni a Socrative-ot, követhető tempóban:

A Socrative tartalmak készítéséhez számítógép/laptop szükséges, de a lejátszásához ezen kívül tablet és mobiltelefon is alkalmas. Utóbbiak esetén a tanárnak a Socrative Teacher, míg a diáknak a Socrative Student letöltése ajánlott (ezek hiányában böngészőből is lehet dolgozni).

A tartalomkészítés mellett a Socrative-ban meg lehet osztani egymással a kvízeket, szabad az út a tanárok közötti együttműködés felé. Az igazán szép cél az, hogy a diákok nem csak résztvevőként, hanem kvízkészítőként is elkezdik használni ezt a régi, jó eszközt.

Tanórakonzervek készítése egyszerűen

Ha a tanórát a tanár végigbeszéli, az élőben is fájdalmas, a távtanításban pedig egyenesen ellenjavalt. Érdemes magyarázatokat, kiegészítéseket, útmutatókat, instrukciókat és más segédanyagokat videós, de nem élő formában elérhetővé tenni a tanulóknak. A videó a legerősebb formája a tanulás támogatásának, de technikailag akár bonyolult is lehet és kell hozzá egy bizonyos rutin. Egyszerű, gyorsan alkalmazható lehetőségeket szedtem össze azoknak, akik nem tapasztaltak még e téren.

Előadás felvétele

A tanári magyarázathoz vagy bármilyen előadáshoz (legyen az szinkrón vagy aszinkron) készítsünk prezentációt. Ennek előnye, hogy vizuálisan is segíti a megértést és a tanári gondolatmenetre is jó hatással van. A legismertebb megoldás erre a Powerpoint prezentáció, amely most azért is érdekes, mert az elkészített prezentációt előadhatjuk otthon a számítógép előtt és mindezt rögzíthetjük is. Ha indokolt, akkor a webkamera képe is rajta lehet a felvételen, ezt a jobb alsó sarokban lehet be- vagy kikapcsolni. Ha szükséges, akkor használhatunk szövegkiemelőt vagy rajzeszközt is.

Ha végeztünk, akkor a Mentés másként útján mp4 formátumba menthetjük el a produkciót. Élő előadás helyett ezt ne használjuk, de kiegészítésként kifejezetten hasznos lehet.

Képernyővideó készítése

Ha a magyarázatunkhoz egy weboldalt vagy másféle prezentációt, esetleg egy asztali alkalmazást szeretnénk megmutatni, akkor a képernyő rögzítése a megoldás. Ehhez is szükségünk lesz mikrofonra (beépített vagy külső) és akár a webkamera képe is rajta lehet a videón.

Viszonylag kevés ingyenes eszközt találhatunk a világhálón a képernyő rögzítésére. Vannak, amelyek ingyenesnek tűnnek, de aztán kiderül, hogy nem egészen azok és ingyenesen sok lenne a kompromisszum. Ne is bonyolódjunk ebbe bele.

Windows 10 alatt felvehető a képernyő a Windows + g billentyűkombinációval, de ezt inkább játékok felvételére találták ki, nagyon nagyméretű állományt készít, persze van, aki erre esküszik. Nekem nem kedvecem.

Screencast-o-matic

Régóta használom ezt az eszközt, amellyel max. 15 perces képernyővideókat lehet készíteni ingyen. A gépünkre letöltődik egy program, amely azonnal indítható is. A letöltéskor előre állítsunk be angolra a letöltendő program nyelvét (hacsak nem beszélünk portugálul). Rögzíthetjük a képernyőt és a webkamerát együtt vagy mindkettőt külön is. Praktikus, hogy ki lehet jelölni a képernyő egy adott részét, amit rögzíteni szeretnénk, de ezt minden valamirevaló alkalmazás tudja. Az ingyenes változatban az időkorlát mellett vízjel kerül a videóra, de nem profi műsort készítünk. Ezen kívül ebben a változatban nem vehetjük fel a számítógép saját hangját és nem rajzolhatunk.

Loom

Ez egy komplexebb eszköz, amelyre regisztrálni is szükséges. A telepítése sem egy perc és rögtön beteszi magát a géppel automatikusan induló programok közé (ezt vegyük ki bátran, ha nem naponta kell). A felvétel itt feltöltődik egy felhőalapú tárhelyre, de ez csak július 1-ig korlátlan (a járványra való tekintettel). Ez nem nagy gond, mert le lehet tölteni a felvételt és aztán azt kezdünk vele, amit szeretnénk. A tárhelyen levő felvételeket mappákba lehet szervezni, kicsit meg is lehet vágni és kattintható gomb is kerülhet rájuk.

Léteznek olyan alkalmazások, amelyekkel 3 vagy 5 perces videók készíthetől, de ezek a tanításban kevésbé praktikusak. Ingyenes, de némi beállítást igényel a magyar nyelven is elérhető nyílt forráskódú ShareX, valamint a talán legprofibb, de bonyolult eszköz az Open Broadcaster Software, amelynek segítségével elsősorban élő adásokat készíthetünk.

Hol publikáljuk a videókat?

Adódik az ötlet, hogy valamelyik videómegosztóra töltsük fel az elkészült tanórakonzerveket. Figyeljünk arra, hogy a tartalomtól függően ezek a videók nem biztos, hogy mindenkinek szólnak, lehet, hogy nem a nagyközönségnek szóló információk is elhangzanak rajtuk stb. ezért ne rohanjunk feltétlenül azonnal a Youtube-ra. Legjobb, ha az iskola által használt virtuális tanteremben osztjuk meg (inkább link formájában az iskolai Google Drive vagy Onedrive használatával). De ha mégis Youtube, akkor a láthatóságot állítsuk be nem nyilvánosra, így legalább csak az láthatja, aki ismeri a linket.

Tanácsok

• Törekedjünk arra, hogy úgy vegyük fel a videókat, hogy ne kelljen utólag vágni, mert az plusz munka és időrabló.
• Mindegyik programban vannak billenytűparancsok, amelyekkel indítható, szünetelhető vagy leállítható a felvétel, praktikus ezeket használni.
• Ha látszódunk a webkamerán, akkor figyeljünk az öltözékre és a háttérre.
• A felvétel során figyeljünk arra, hogy ne legyenek zavaró hangok, zörejek stb.
• Ha képernyővideót készítünk, akkor távolítsunk el minden nem oda való információt, tegyük láthatatlanná a böngésző könyvjelzősávját, zárjuk be a felesleges ablakokat és lapokat.
• Semmiképpen ne jelenítsünk meg érzékeny adatokat, olyan információkat, amelyeket nem szeretnénk vagy nem kellene nyilvánosságra hozni.