A tankönyvek alkonya

A tankönyvek alkonya már eljött, csak sok helyen erős mesterséges világítással próbálják leplezni az elmúlást. A mesterséges világítás nem jó és ráadásul sokba is kerül. Volt idő, amikor a tankönyvek olyan tudáskonzervek voltak, amelyek jól pótolták a nehezen elérhető könyveket és jó társai voltak a tudás egyedüli birtokosaiként fellépő pedagógusoknak. Nekem hosszú heteken át kellett még leveleznem a kolozsvári egyetem kémikusával, hogy választ kapjak egy-két kérdésemre, amiben a tanáraim nem tudtak segíteni (sajnos) és az elérhető néhány könyv sem segített (sajnos). (Ma is megvannak az egyetemi kémikus „papír” levelei :-)) Az izgalmas témakörök ma is hiányoznak sok tankönyvből, az “apróbetűs” részek kicsit lettek nagyobbak. Ma már inkább arra van szükség, hogy a kíváncsi diák jól boldoguljon az internetes információhalmazban és kellően kritikusan vizsgálódjon. Ezekre volna szükség.

"Rozsda marja, nem ragyog"

“Rozsda marja, nem ragyog”

Tankönyvet írni nem egyszerű feladat. Nem is kellene fáradni vele. Ez a formátum egyre inkább muzeális a digitalizálódó világban, amelytől az iskola falai ma még sokszor megóvják a benne dolgozókat. Az elmúlt években sok tankönyvkiadó megpróbálta digitálisan kiegészíteni a tankönyveit és (fáj még leírni is) a munkafüzeteit. A legtöbb esetben az elavult, száraz, rugalmatlan tananyagokat ültették át digitális formába. Nem sokat ér, ha nem ceruzával, hanem billentyűzettel írunk be valamit, vagy ha a térképen megmozdulnak egyes alakzatok minél költséghatékonyabban elkészített animációk formájában. Néhány kísérlet alapján zsákutcának tűnik az is, ha a digitális ruhába öltöztetett tankönyv tabletekre költözik.

Ez nehéz ügy

Ez nehéz ügy

Sokat érne, ha átgondolnánk az egész tankönyv-tananyag kérdéskört és ezt azzal kezdenénk, ha mindent újragondolnánk. A „mindent” azt, hogy jelenti, hogy „mindent” és nem azt, hogy „valamit”: tantárgyakat, témaköröket, tanulási célokat, fejlesztési célokat és az ezeket szolgáló technológiai megoldásokat.

Sokszor kérdeznek így kollégák: „Nem tudsz valamilyen jó anyagot X tantárgyhoz?” A válasz: „Mit szeretnél elérni? Milyen tevékenységeket szeretnél a diákokkal megvalósítani?” Nagyon sokan a tabletek és okosmobilok világában is a kész tananyagokat, konzervként tálalható oldalakat, appokat keresnek. Ez a megközelítés már 15 éve is virágzott csak akkor még honlapokat és Flash animációkat kerestek a tanáremberek.
A célokhoz és a tevékenységekhez kell megfelelő digitális technológiát, e-eszközt keresni, amely segít túllépni a memoritereken, a definíciók mechanikus ismeretén, a tipikus „dolgozatkérdéseken” és a tanulást az alkotás, a kutatás, a problémamegoldás tájaira vezeti. Ilyesmi nincs a tankönyvekben még akkor sem, ha digitálisan elérhetők, digitálisan kivetíthetők. A csodaszép grafika, az ergonomikus tálalás, a szép animációk (ezek igen ritkák) csak kellemes kinézetet varázsolnak a digitális tananyagoknak, de a pedagógiai hozadék kevéske, ha a megközelítés, a tevékenységek (feladatok), az értékelés módjai nem változnak. A tananyagszerzők nem mindegyike érti jól a dolgát, nem mindegyike érzi a XXI. századot és szinte egyike sem érdekelt abban, hogy a megszokott, drága, a papír fogságába zárt tankönyvek alapjaiban megváltozzanak.

A "tankönyv" kulcsszóhoz a képadatbázisban az "unalom" szó gyakori kapcsolat

A “tankönyv” kulcsszóhoz a képadatbázisban az “unalom” szó gyakori kapcsolat

Vannak már eszközök, amelyek a tantárgyi célok sokaságát segítenek elérni, mégsem egy tantárgyhoz kötődnek. Jól lehet dolgozni fogalomtérképekkel, tartalomkészítő eszközökkel, (ön)értékelő eszközökkel, adaptív tananyagelemekkel, amelyek figyelik a tanuló előrehaladását. Ezen kívül nagyon sokat lehet tanulni, ha szövegekkel dolgozunk. A szövegeket ne temessük, akkor sem, ha a tankönyvekben előforduló szövegek túl hosszúak, bonyolultak, esetleg hibásak és sokszor nem szólítják meg a tanulókat.

A tanulóknak ma már nem tartalomfogyasztóknak kell lenniük, hanem a tudáselemek értelmezőinek és alkotóinak. A digitális világ elrozsdásította a jól bejáratott régi feladatokat és módszereket. Ne féljünk megszabadulni ezektől! Tabletünkre ne konzerveket keressünk, amelyekről azt gondoljuk, hogy helyettünk is megtanítják a diáknak, amit kell! Ne azt tanítsuk, amit tudunk, hanem azt, amit kell!

Kódrejtő kockák

Az informatika- vagy korábban a számítástechnika órák réme az volt, hogy a tanárok a kettes számrendszert igyekeztek elmagyarázni azoknak a diákoknak, akik szívesebben kapcsolták volna be a számítógépet. Volt hely, ahol két hétig is vártak ezzel a kitűnő mozzanattal. Nem volt nagy sikere a témának. Nem is csoda. Olyan ez, mintha beülnénk egy mozifilmre, de mielőtt kezdődne, bejönne egy jóember és egy 2-3 órás előadást tartana a színekről.

logikus gondolkodásra vagy egy egyszerű algoritmus megértésére mindenkinek szüksége van (gondoljunk csak egy komplexebb konyhára), de ebben a században a programozás egyre fontosabb az élet sok területén. Sokan azt hiszik, hogy a programozást inkább hosszhajú, pizzás dobozok között ülő srácok végzik, de nem. Pár évtizede még elképzelhetetlen volt, hogy valaki otthon orvosi laboratóriumi teszteket végezzen el, ma pedig már ott van a gyógyszertárak polcain az ilyesmi. Régen régen volt, most meg most.🙂

A jópofa kódokat Legókockákból is lehet építeni, például így:

kod3
A képen négy darab szám látható kettes számrendszerben felírva úgy, hogy a fehér kockák a nullák, a pirosak az egyesek. Vagyis 83, 90, 73, 65. Kedves ugye? Persze ehhez még jó lenne tudni a számok jelentését. Ehhez egy másik kódtáblára is szükség van. Itt van mindjárt az ASCII-kódok táblázata. Ebből már kitalálható, hogy mi olvasható a képen.

kod2

Természetesen lehet igazi Lego kockákkal is dolgozni, én azonban a virtuális legózást választottam. Ehhez a LEGO Digital Designert használtam, ami letölthető innen.

bennenlg

Ez a kódolási megoldás látható a Klacsákné Tóth Ágota vezetésével készült feliraton, amely díjat nyert a Digitális Témahéten.

 

 

logó

GépMálna

logóPontosan 4 évvel ezelőtt indult útjára a “málnaszámítógép”, vagyis a Raspberry Pi. 2012. február 29. óta már hét változatban jelent meg ez az aprócska számítógép, amelynek fő küldetése a programozás tanulásának segítése.

A mai okostelefonok a nem is olyan régmúlt számítógépeit is túllépték teljesítményben. Az apró méretű eszközök, szenzorok a nagyközönség számára is elérhetők. A Raspberry Pi és más hasonló kezdeményezések révén a barkácskedvűek sok érdekes projektet tudnak velük véghez vinni, ha nem idegenkednek egy kis programozástól. A legfontosabb azonban, hogy a diákok, érdeklődők a lehető legközelebb kerülnek az elektronikához és a programozáshoz, a „csináldmagad mozgalom” sokadik fellángolásaként.

A Raspberry Pi-n többféle operációs rendszer is futhat, például a Debian alapokra épülő Raspbian vagy akár a Windows 10 speciális változata.

Raspberry Pi

A Raspeberry Pi B+ modellje – by Lucasbosch – CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34179985

A BETT kiállításon járva jól látszik, hogy a programozás nem önmagáért való szórakozás, hanem számos tantárgyhoz és egyszersmind a valós világ kontextusához illeszkedő tudásról van szó. Ez nem kis szó akkor, amikor a tanulók rendszeresen kérdezik: “Ezt miért tanuljuk? Mi köze ennek a valóságos élethez, az iskolán kívüli világhoz?

Naturbytes

Természetfigyelő miniállomás Raspberry Pi alapokon

A Raspberry Pi miniszámítógép projektjei között orvosi, meteorológiai, kémiai alkalmazások mellett a 2016-os BETT-en az űrkutatás kapta a főszerepet, ugyanis ez az eszköz a brit Tim Peake asztronauta jóvoltából a Nemzetközi Űrállomásra is eljutott és jelenleg is ott van. Az Astro Pi küldetésben a speciálisan kialakított Raspberry Pi eszközzel az űrhajósok érdekes kísérleteket végeznek, amelyek a tanulók által nyomon követhetők a projekt honlapján.

A Raspberry Pi-hez kapcsolódó újdonság volt 2016-ban a PI-TOP, amely egy elemekből összerakható, a miniszámítógépre építő, speciális Linuxot futtató, a felhasználó által összerakható „csináld magad” laptop (van desktop társa is). Az eszközön vidáman lehet szörfözni, Scratchben programozni vagy akár a Minecraft Pi változatát futtatni.

PI-TOP - laptop Raspberry PI-ből

PI-TOP – laptop Raspberry PI-ből

A Raspberry Pi-t alkalmazó tanárok számára számos ingyenes tananyag, továbbképzés áll rendelkezésre a https://www.raspberrypi.org/ oldalon.

A “csináldmagad” miniszámítógépek világának a varázsa abban rejlik, hogy igen széles a belőlük építhető megoldások, kapcsolódó projektek tárháza, a meteorológiai állomástól a mini webszerveren keresztül a lakások okos vezérléséig. Ez már a dolgok internetének korszaka (Internet of Things), amely az oktatást is elérte.

Boldog születésnapot Raspberry Pi!

Update: A szülinapra megjelent a Raspberry Pi 3 Mobel B, rajta beépített wifi és Bluetooth.

BBC micro:bit – indul a lapka

micro:bit

A 2016-os BETT kiállítás sztárja a BBC micro:bit elnevezésű eszköz volt, amely mindössze 4×5 cm, de komoly reményeket fűznek hozzá az Egyesült Királyságban. Hamarosan 1 millió diákhoz jut el a lapka, amely kitűnő belépő lehet a programozás világába, a mérésekre és tényekre alapuló világba.

pingpong ütőA fél bankkártyányi micro:bit lapkán a mikrovezérlő, a gyorsulásmérő és a mágneses érzékelő mellett található még bluetooth, 2 kapcsoló, 1 reset gomb, valamint microUSB csatlakozó is. A leglátványosabb része az 5×5 LED-ből álló kijelző, a lapka szélén pedig ki- és bemeneti csatlakozók (GPIO 23) és 5 kerek lyuk van a külső eszközök csatlakoztatásához.

A lapka körül egy jelentős cégcsoport alakult ki, amelynek tagjai mind kiveszik a részüket a fejlesztésből. A micro:bit zászlóshajója a brit közszolgálati televízió, a BBC, amely már az 1980-as években indított hasonló, az informatikára fókuszáló projektet BBC Micro néven.

 

programozás

A Microsoft készítette azt a környezetet, amelynek segítségével programozható a lapka, amely a hetedikesek kezébe kerül majd.

A Samsumobilng készített Androidos applikációt a programozáshoz (pl. a kapcsolók használhatók távkioldóként fotók készítésekor akár egy természetfotóhoz). Az iOS alkalmazást a mérési adatgyűjtőiről ismert ScienceScope jegyzi. A lapkához Python programozási környezet is készült.

Ezen kívül vannak cégek, akik a tananyagok, tanári segédletek, képzési anyagok fejlesztését végezték vagy támogatják az eszközök elosztását.

 

 

fal

1000 micro:bit-ből álló kijelző-fal

csocsó

A csocsónál az eredmény Raspberry Pi miniszámítógép számolja, a BBC micro:bit pedig kijelzőként funkcionál.

A lehetőségek, a BBC micro:bit alkalmazásai szinte korlátlanok. a gyerekek kezében válhat igazán a programozás tanulásának, az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésének apró, de erős eszköze. Az Egyesült Királyságban már jelentkezhetnek az iskolák a programra, várjuk, hogy egyszer keletebbre is hozzáférhető legyen az “okos” lapka.

Sighter, a látványvadász

sighterlogoA geolokációs játékok egyik híres erénye már a geocaching 2000-es indulása óta, hogy olyan helyekre is eljut az ember, illetve olyan helyeket is észrevesz a környezetében, amelyekről addig azt sem tudta, hogy léteznek. A városi “kincsvadászatban” előnyt jelent, ha mobiltelefonnal lehet ügyködni és gyorsan lehet találatokat gyűjteni. A Munzee éppen emiatt lett népszerű. (Kár, hogy sokszor az értelmetlen helyekre, igénytelenül elhelyezett kódtömegek éppen a geolokáció értékét nem mutatják meg.)

sighter5A Sighter egy olyan geolokációs játék, amelyben nem kódokat vagy elrejtett dobozkákat kell megkeresni, hanem magát a látványt, amit egy-egy épület vagy szobor vagy utcarészlet vagy éppen egy kirakat mutat magából egy bizonyos szögből. A Sighter egy magyar startup vállalkozás terméke, de nemzetközileg is ismert, amit a fórum bejegyzések is tanúsítanak. A “kincseket” tehát a mobilunk kamerájával keressük és a Sighter applikáción keresztül gyűjtjük be (mobilinternet használatával).

A játékhoz le kell tölteni a magyar nyelven is használható Sighter alkalmazást Androidra vagy iOS-re (Windows Phone-ra sajnos nincs), majd a regisztrációt követően játszhatunk is. Érdekesség, hogy az alkalmazás Androidon kissé másképp, több funkcióval működik.

sighter2A Sighter játékban ún. sight-okat keresünk, amelyeket távolság, témakor és térkép alapján is nyomon követhetünk a telefonon.  Az app kijelzi a távolságot és a javasolt irányt is. Ha közeledünk, akkor a langyos-meleg-forró szavak segítenek eligazodni. Amikor megtaláljuk a valóságban is a telefonon megjelenő látványt, akkor a megfelelő ikonra kattintva begyűjthetjük a találatot (ezt egy nagy pipa jelzi). A sight-ok rendelkeznek egy publikus mezővel, amit a megtalálás előtt is láthatunk és egy titkos mezővel, ami a megtalálás után tárul fel számunkra.

sighter6Pedagógiai alkalmazás szempontjából a Sighter több lehetőséget is tartogat:

  • adott témakörhöz kapcsolódó sight-ok gyűjtése (erre jó példa a 2014. október 23-ra készült sorozat az ’56-os forradalom tiszteletére)
  • sight-ok készítése érdekes leírásokkal
  • tematikus útvonalak (ún. trail-ek) készítése
  • rejtvényekkel összekapcsolt játék, ha a titkos mezőbe feladványokat helyezünk el

Androidon elérhető a Kanapé Sighter, amelynek segítségével beltéren is játszhatunk. Ez a menüpont lényegében egy tesztsort mutat meg, ahol egy képről kell megtippelni, hogy hol készült.

sighter4Annak ellenére, hogy a játék inkább szűkebb körben ismert, a budapesti sight-ok száma több ezres nagyságrendű.

A Sighter applikációval meghívhatjuk a játékba ismerőseinket, barátainkat vagy éppen diákjainkat, majd akár követhetjük is tevékenységeiket.

A geolokációs játékok között a Sighter az egyik legegyszerűbben játszható, korosztálytól függetlenül űzhető tevékenység.

Sétarajzok

track5A mobiltelefonokon, túra GPS eszközökön vagy éppen a táblagépeken működő geolokációs alkalmazások figyelemmel követik a földrajzi helyzetet és a legtöbb esetben rögzítik is a pozíciót. A geolokációs adatokból a sportoláshoz használt applikációk kiszámítják az átlagsebességet, az “elégetett” energiát, szintkülönbséget stb. A legtöbb esetben az útvonalat egy térképen is ábrázolják ezek az alkalmazások.

A geocaching játékban már az okostelefonok elterjedése előtti időkben is felbukkantak olyan feladatok, hogy a bejárt nyomvonallal (tracklog) valamilyen alakzatot kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a terepen az eszközünkkel a kezünkben rögzítjük a az érintett pontokat, ebből kialakul egy alakzat. Ez lehet egy szám, egy ház, egy csigavonal és bármi, amit a fantázia, az ügyesség és a terep megenged. Az alábbi “rajz” egy bögrét formáz, ha jól elforgatjuk jobbra a fejünket és úgy nézzük🙂

track1

A fenti nyomvonal-rajz túra GPS-szel készült, de a sportoláshoz tervezett applikációkkal is lehet ilyen nyomvonalakat rögzíteni. Ilyen applikáció például a Runkeeper vagy az Endomondo, hogy az ismertebbek közül említsünk meg kettőt. Ezek egyike vagy akár mindkettő elérhető az Androidos, iOS-es és Windows Phone-os eszközökön és már az ingyenes változat is alkalmas “rajzolásra”. A telepítésen kívül szükséges egy regisztráció is, amely azért is fontos, mert a az alkalmazás webes felületét is el tudjuk érni és eredményeinket meg tudjuk osztani a közösségi hálón is.

A nyomvonal-rajzokat célszerű előre megtervezni térkép segítségével, de spontán is kitalálhatunk alakzatokat, mivel a képernyőn követhetjük a mozgásunkat. Ahhoz, hogy a folyamatot minden elemében követhessük a terepen, élő internet kapcsolat szükséges. Ha offline módban vagyunk, akkor is rögzíti a helyzetet az applikáció, sőt a Runkeeper esetében még fotókat is készíthetünk az út különböző pontjain, aztán amikor csatlakozunk az internetre, akkor feltölthetjük az adatokat.

Az alábbi képen a Runkeeper által rögzített nyomvonal látszik. Milyen alakzat ez?🙂

Runkeeper

Az alakzatok bejárásakor fontos tudni, hogy a GPS érzékenysége méteres nagyságrendű, tehát több tízméteres kitérések eredményeznek majd látható formákat és az egyenes vonal, nem mindig egyenes. A fenti nyomvonal például kb. 500 méter hosszúságú.

Endomondo

A fenti képen ugyanaz a a nyomvonal látható, de ezúttal az Endomondo alkalmazással készült változatban. (Az alakzat egy korona szeretne lenni :-))

A kész sétarajzokat célszerű másokkal is megosztani. A webes felületeken  való megosztás látható az alábbi videón:

Ha a sétarajz készítéséhez túra GPS-t használunk, akkor számíthatunk arra, hogy pontosabb alakzatok születnek, mert a GPS-vevők ezekben az eszközökben sokszor érzékenyebbek, pontosabbak. A Garmin márkájú túra GPS menüjében a Tracks vagy Track Manager vagy Nyomvonal kezelő menüpontot kell keresni, ahol el lehet menteni a bejárt útvonalat (például így). Az útvonal ekkor a készülék memóriájában tárolódik. Vannak olyan típusok, ahol beállítható, hogy mettől meddig vegye fel a nyomvonalat az eszköz.

track5

Ha a GPS-eszközben már megvan a nyomvonal, akkor a készülék gyártója által biztosított kezelőszoftverrel a számítógépünkön is meg tudjuk jeleníteni. A Garmin típusú készülék esetében ez a szoftver a Garmin Basecamp, amely ingyenesen elérhető itt. Ha Garmin készülékünk van, akkor célszerű a my.garmin.com oldalra is regisztrálni.

A Basecamp szoftverben a belső tárhelyen sorban láthatók a nyomvonalak és ezek mindegyike megjeleníthető az éppen aktuális térképen. Ha be vagyunk jelentkezve a MyGarmin felületre, akkor a felhőbe is elmenthetjük az adott nyomvonalat (jobb gomb – menü / küldés).

track6

Módszertani szempontból az alakzatrajzolást célszerű összekapcsolni egy adott településrész vagy természeti környezet bemutatásával. A tanulók fotókat és leírásokat is készíthetnek a túra során, miközben a térkép tanulmányozásáról sem feledkeznek meg.

track4A “sétarajzok” tehát kiegészítik a mozgás sportértékét valamilyen hozzáadott tartalommal és tevékenységgel. Az útvonalon szerzett adatokat az applikációk összegyűjtik és megjelenítik, így azokkal a későbbiekben saját számításokat vagy statisztikákat is készíthetünk.

Elektronikus kilépők

kilAhány tanóra, annyiféle befejezés. Az óra vége telhet összegzéssel, visszatekintéssel, értékeléssel, de van olyan ismerősöm, aki hallotta, hogy valaki látott olyan embert, aki olvasta, hogy nagyon távoli országokban néha:

  • az óra végén a tanulók egyszerűen csak elrohannak,
  • a tanár még gyorsan lead egy adag “anyagot” a csengetés ellenére is,
  • a tanulók és a tanár is örül, hogy vége az órának,
  • a tanár nagyon gyorsan házi feladatot ad,
  • kellemesen befejeződik az óra minden további nélkül.

A “kilépőkártya” mint módszer nem gyakran jelenik meg a hazai tanórákon, ha pedig igen, akkor inkább papíron. A tanóra záró akkordjaként azonban egy olyan eszközről van szó, ami kiválóan segíthet abban, hogy az óra alatt felépült “szerkezetek” nem omoljanak össze (azonnal). A kártya segít összefoglalni, rákérdezhet a legérdekesebb vagy a legnehezebb témára és kérdéseket tartalmazhat, amit a diák tesz fel a tanárának.

Az infokommunikációs technológia a kilépőkártya (angolul exit ticket vagy exit slip) lehetőségeit nagymértékben kitágítja és sokszor a “kártyaságát” is eltűnteti (de ez nem baj).

A digitálisan támogatott kilépőkártyák vagy elektronikus kilépők számára vannak már céleszközök is, amelyek online módon, kifejezetten azt biztosítják, hogy visszajelzést gyűjtenek a tanulóktól. Ilyen az ExitTicket vagy a Socrative ezen funkciója. Alapvetően a kilpőkártyás visszajelzés szinkrón módon történik, de nincs akadálya, hogy időben egy kicsit kitoljuk. Ahogyan papíron is nagyon sok megoldás létezik (érdemes itt megnézni), úgy elektronikusan is nagy a bőség.

socrative

A visszajelzésekhez használhatunk elektronikus űrlapokat (pl. Google űrlapokat), kvízt, online szavazó-felületet (pl. PollEverywhere), de sok iskolában szunnyadnak tanulói válaszadó rendszerek is (pl. ilyen vagy akár ilyen).

Igazán izgalmas lehetőséget rejtenek a vizuálisabb megvalósítások. Ezekhez is, mint a fentebb említett megoldásoknál is megfelelő lehet a laptopon kívül egy táblagép vagy okostelefon is. A Linoit és a Padlet is egy virtuális felületet biztosít számunkra, amelyre az első eszköz esetében színes cetliket és fotókat helyezhetünk el, míg a másodiknál bármilyen linket, fájl vagy akár webkamerával készített fotót is. Akár fotó vagy grafika formájában is érkezhet a kilépő tanuló visszajelzése, így a Pinterest is szóba jöhet egy közösen használt tábla formájában.

 

exitticket

Amennyiben használunk virtuális osztálytermet (ilyen pl. a Sulinet Közösség, az Edmodo vagy a Neo LMS), az elektronikus kilépő is ott kaphat helyet különböző formákban. Az elektronikus üzeneket emailen is küldhetik persze a diákok, de több tanár is eredményesen alkalmazza a Twittert is (akár papíron is :-)).

Az eszközök sokszínűsége azért is fontos, mert a kilépőkártya esetleg rutinszerűvé válhat vagy a tanulók nem veszik elég komolyan. Fontos, hogy érezzék: ez egy olyan történet, amelyben ők a főszereplők, nem pedig a tanár. A kilépőkártya a formatív értékelés eszköze, az pedig a tanuló fejlődésének nyomon követésére és értékelésére jött létre az Univerzumban.