A tanár appserege

Mutasd az okostelefonodon levő alkalmazásokat és megmondom, ki vagy! Kis túlzással ez a helyzet, hiszen a telefon vagy táblagép lényegét az appok (alkalmazások) adják. Mivel több szem többet lát, ezért megkérdeztem több szemet is arról, hogy pedagógusként milyen alkalmazásokat tartanak a telefonjukon (a táblagéppel ugyanez a helyzet). Nem is akármilyen szemeket, egyenesen sas- és sólyomszem-kategóriás embereket kérdeztem meg.

Megesik, hogy egy pedagógus új okostelefont kap és felmerül benne, hogy miként népesítse be eszközét, melyek a legfontosabb alkalmazások. Nekik, a kezdőknek készül ez a bejegyzés. A hazai pedagógustársadalomban ritkábbak az iOS-alapú készülékek, míg a Windows Phone olyan kevés applikációt kínál, hogy maga kéri, hadd vonulhasson le a pályáról. Ez nem jelenti azt, hogy ezekkel ne lehetne eredményesen dolgozni, különösen az előbbivel, de itt most az Android világában maradunk. A legnépszerűbb alkalmazásokat említem meg a teljesség igénye nélkül. Mindenkinek vannak kedvencei, amelyek majd kimaradnak, a tapasztaltak őrizzék meg nyugalmukat 🙂

Mire van szükség egy tanári okostelefonon?

Mire van szükség egy tanári okostelefonon?

Miként egy autóban is, bizonyos dolgok nélkülözhetetlenek, mások pedig opcionálisak. Az okostelefon használatához Android esetén szükségünk van a Gmail-es email címre, valamint az eszközön alapértelmezésben is megjelennek a Google alkalmazásai, azaz kereső, email applikáció, böngésző, naptár stb., valamint a Google Play alkalmazásbolt, ahonnan letölthetünk mindenfélét. Ha kényelmesen akarunk telepíteni, akkor a számítógépünkről is megtehetjük ezt a https://play.google.com/store oldalon. Keresünk, kiválasztjuk az alkalmazást, elolvasunk pár értékelést, figyeljük, hogy hányan töltötték le eddig és a Telepítés gombbal indulnak is a folyamatok. Az alábbi sorokban említett appok egy kattintással elérhetők.

Egy pedagógus sztop2ámára mindenképp ajánlott egy-két felhőalapú tárolóhely, hogy bárhol hozzáférjünk fontos dolgainkhoz és ezzel egyúttal a pendrájvtól is elbúcsúzhatunk (úgyis elveszítjük, otthon hagyjuk, szétesik, kimegy a divatból 🙂 stb.) A Google Drive a legnevesebb felhőszolgáltatás, mert már elég rég biztosít magasszintű irodai alkalmazásokat is ez a cég (pl. Google Dokumentumok). Ezen kívül ismert és népszerű a Dropbox, de sokkal inkább az a Microsoft OneDrive, amelyet mindenképp célszerű használni, ha a Windows-os a laptopunk. Több felhőszolgáltatást is használ a tanár is (aki ember), bátran telepítsünk.

top3A közösségi média is népszerű, már csak a szakmai tájékozódás okán is (pl. Twitter), de a kapcsolattartás és a tanári közösségek is elengedhetetlenek ma (pl. Facebook vagy Facebook Lite). A sok ötlet és inspiráció pedig nagyszerű gyógyír a kiégés ellen (pl. Pinterest).

top4A kommunikációs eszközök között több olyan üzenetküldő, csevegő és beszélgetést vagy videokapcsolatot is biztosító app van, amelyek éppen az email sírját ássák. A legelterjedtebbek a Viber, a Messenger (asztali változatban a Facebook része), a Skype, a Whatsapp.

A pedagógiai munkához ma már számos céleszköz létezik, amelyek jól kidolgozottak és okostelefonon/táblagépen válnak a tanár társaivá. A(z e tájon) elhanyagolt területen, az értékelésben (Hajrá formatív értékelés!) olyan emblematikus appok léteznek, mint a szuper népszerű Socrative Student, Socrative Teacher), Kahoot! és Quizlet. Ahol az iskola (remélhetőleg) használja az Office 365-öt, a OneNote kihagyhatatlan szürke eminenciás. A játékos értékeléshez használható a ClassDojo, valamint a Plickers, a szegény ember szavazórendszere. Ötletbörzéhez sokan szeretik a Lino-t, de alkalmasak a közösen használható szövegszerkesztők is. A fogalomtérképek szintén elengedhetetlenek (pl. SchematicMind vagy Mindmeister) és sok pedagógus kedveli az Órarend alkalmazásokat, vannak jó számológépek, sztori kockák (pl. Story Dice) és olyan appok, amelyek elvégeznek egy felírt számítást. Nagyon nehéz befejezni az appok sorát, ráadásul a tanított tantárgytól függően sok hasznos alkalmazás kerülhet a legszükségesebbek közé.

top5

A tanári munkát segítik azok az alkalmazások, amelyek a tartalom kezelését, szerkesztését segítik vagy éppen a szervezésben társaink. Nem hiányozhat az okostelefonról valamilyen QR-kód olvasó, egy akár többnyelvű szótár (pl. Angol szótár vagy dict.cc), de igazán népszerű a Photo Grid képszerkesztő és a Trello nevű szervező- és projektmenedzsment eszköz is.

top6A biztonságot sem szabad elhanyagolni, ezért egy kártevőkre specializálódott vírusvédelmi alkalmazást is érdemes telepíteni. Itt egy 2016 végén született összehasonlító táblázat ezekről: https://www.av-test.org/en/antivirus/mobile-devices/.

Az alkalmazások működéséről számos blog írt már (lásd lejjebb is), de kérdéseit bárki bátran felteheti a Facebookon az M-learning kávéház csoportban is. Sok hasznos forrás van a világhálón, a szakértők száma egyre nő, de érdemes egy útvonalon elindulni és hamarosan el tudjuk majd dönteni, hogy kinek a tanácsai jobbak, illetve nem kelt zavart, ha nem mindenki ugyanaz ajánlja.

Köszönöm, hogy megosztotta kedvenceit Abonyi-Tóth Andor, Benedekné Fekete HajnalkaBognár Amália, Gere Ferenc, Jánossy Zsolt, Klacsákné Tóth Ágota, Nemes-Nagy Erika, Széles Gábor, Toró Csilla, Tóth Éva, Tóth-Mózer Szilvia, Varga Krisztina!

Reklámok

Sighter, a látványvadász

sighterlogoA geolokációs játékok egyik híres erénye már a geocaching 2000-es indulása óta, hogy olyan helyekre is eljut az ember, illetve olyan helyeket is észrevesz a környezetében, amelyekről addig azt sem tudta, hogy léteznek. A városi “kincsvadászatban” előnyt jelent, ha mobiltelefonnal lehet ügyködni és gyorsan lehet találatokat gyűjteni. A Munzee éppen emiatt lett népszerű. (Kár, hogy sokszor az értelmetlen helyekre, igénytelenül elhelyezett kódtömegek éppen a geolokáció értékét nem mutatják meg.)

sighter5A Sighter egy olyan geolokációs játék, amelyben nem kódokat vagy elrejtett dobozkákat kell megkeresni, hanem magát a látványt, amit egy-egy épület vagy szobor vagy utcarészlet vagy éppen egy kirakat mutat magából egy bizonyos szögből. A Sighter egy magyar startup vállalkozás terméke, de nemzetközileg is ismert, amit a fórum bejegyzések is tanúsítanak. A “kincseket” tehát a mobilunk kamerájával keressük és a Sighter applikáción keresztül gyűjtjük be (mobilinternet használatával).

A játékhoz le kell tölteni a magyar nyelven is használható Sighter alkalmazást Androidra vagy iOS-re (Windows Phone-ra sajnos nincs), majd a regisztrációt követően játszhatunk is. Érdekesség, hogy az alkalmazás Androidon kissé másképp, több funkcióval működik.

sighter2A Sighter játékban ún. sight-okat keresünk, amelyeket távolság, témakor és térkép alapján is nyomon követhetünk a telefonon.  Az app kijelzi a távolságot és a javasolt irányt is. Ha közeledünk, akkor a langyos-meleg-forró szavak segítenek eligazodni. Amikor megtaláljuk a valóságban is a telefonon megjelenő látványt, akkor a megfelelő ikonra kattintva begyűjthetjük a találatot (ezt egy nagy pipa jelzi). A sight-ok rendelkeznek egy publikus mezővel, amit a megtalálás előtt is láthatunk és egy titkos mezővel, ami a megtalálás után tárul fel számunkra.

sighter6Pedagógiai alkalmazás szempontjából a Sighter több lehetőséget is tartogat:

  • adott témakörhöz kapcsolódó sight-ok gyűjtése (erre jó példa a 2014. október 23-ra készült sorozat az ’56-os forradalom tiszteletére)
  • sight-ok készítése érdekes leírásokkal
  • tematikus útvonalak (ún. trail-ek) készítése
  • rejtvényekkel összekapcsolt játék, ha a titkos mezőbe feladványokat helyezünk el

Androidon elérhető a Kanapé Sighter, amelynek segítségével beltéren is játszhatunk. Ez a menüpont lényegében egy tesztsort mutat meg, ahol egy képről kell megtippelni, hogy hol készült.

sighter4Annak ellenére, hogy a játék inkább szűkebb körben ismert, a budapesti sight-ok száma több ezres nagyságrendű.

A Sighter applikációval meghívhatjuk a játékba ismerőseinket, barátainkat vagy éppen diákjainkat, majd akár követhetjük is tevékenységeiket.

A geolokációs játékok között a Sighter az egyik legegyszerűbben játszható, korosztálytól függetlenül űzhető tevékenység.

Sétarajzok

track5A mobiltelefonokon, túra GPS eszközökön vagy éppen a táblagépeken működő geolokációs alkalmazások figyelemmel követik a földrajzi helyzetet és a legtöbb esetben rögzítik is a pozíciót. A geolokációs adatokból a sportoláshoz használt applikációk kiszámítják az átlagsebességet, az “elégetett” energiát, szintkülönbséget stb. A legtöbb esetben az útvonalat egy térképen is ábrázolják ezek az alkalmazások.

A geocaching játékban már az okostelefonok elterjedése előtti időkben is felbukkantak olyan feladatok, hogy a bejárt nyomvonallal (tracklog) valamilyen alakzatot kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a terepen az eszközünkkel a kezünkben rögzítjük a az érintett pontokat, ebből kialakul egy alakzat. Ez lehet egy szám, egy ház, egy csigavonal és bármi, amit a fantázia, az ügyesség és a terep megenged. Az alábbi “rajz” egy bögrét formáz, ha jól elforgatjuk jobbra a fejünket és úgy nézzük 🙂

track1

A fenti nyomvonal-rajz túra GPS-szel készült, de a sportoláshoz tervezett applikációkkal is lehet ilyen nyomvonalakat rögzíteni. Ilyen applikáció például a Runkeeper vagy az Endomondo, hogy az ismertebbek közül említsünk meg kettőt. Ezek egyike vagy akár mindkettő elérhető az Androidos, iOS-es és Windows Phone-os eszközökön és már az ingyenes változat is alkalmas “rajzolásra”. A telepítésen kívül szükséges egy regisztráció is, amely azért is fontos, mert a az alkalmazás webes felületét is el tudjuk érni és eredményeinket meg tudjuk osztani a közösségi hálón is.

A nyomvonal-rajzokat célszerű előre megtervezni térkép segítségével, de spontán is kitalálhatunk alakzatokat, mivel a képernyőn követhetjük a mozgásunkat. Ahhoz, hogy a folyamatot minden elemében követhessük a terepen, élő internet kapcsolat szükséges. Ha offline módban vagyunk, akkor is rögzíti a helyzetet az applikáció, sőt a Runkeeper esetében még fotókat is készíthetünk az út különböző pontjain, aztán amikor csatlakozunk az internetre, akkor feltölthetjük az adatokat.

Az alábbi képen a Runkeeper által rögzített nyomvonal látszik. Milyen alakzat ez? 🙂

Runkeeper

Az alakzatok bejárásakor fontos tudni, hogy a GPS érzékenysége méteres nagyságrendű, tehát több tízméteres kitérések eredményeznek majd látható formákat és az egyenes vonal, nem mindig egyenes. A fenti nyomvonal például kb. 500 méter hosszúságú.

Endomondo

A fenti képen ugyanaz a a nyomvonal látható, de ezúttal az Endomondo alkalmazással készült változatban. (Az alakzat egy korona szeretne lenni :-))

A kész sétarajzokat célszerű másokkal is megosztani. A webes felületeken  való megosztás látható az alábbi videón:

Ha a sétarajz készítéséhez túra GPS-t használunk, akkor számíthatunk arra, hogy pontosabb alakzatok születnek, mert a GPS-vevők ezekben az eszközökben sokszor érzékenyebbek, pontosabbak. A Garmin márkájú túra GPS menüjében a Tracks vagy Track Manager vagy Nyomvonal kezelő menüpontot kell keresni, ahol el lehet menteni a bejárt útvonalat (például így). Az útvonal ekkor a készülék memóriájában tárolódik. Vannak olyan típusok, ahol beállítható, hogy mettől meddig vegye fel a nyomvonalat az eszköz.

track5

Ha a GPS-eszközben már megvan a nyomvonal, akkor a készülék gyártója által biztosított kezelőszoftverrel a számítógépünkön is meg tudjuk jeleníteni. A Garmin típusú készülék esetében ez a szoftver a Garmin Basecamp, amely ingyenesen elérhető itt. Ha Garmin készülékünk van, akkor célszerű a my.garmin.com oldalra is regisztrálni.

A Basecamp szoftverben a belső tárhelyen sorban láthatók a nyomvonalak és ezek mindegyike megjeleníthető az éppen aktuális térképen. Ha be vagyunk jelentkezve a MyGarmin felületre, akkor a felhőbe is elmenthetjük az adott nyomvonalat (jobb gomb – menü / küldés).

track6

Módszertani szempontból az alakzatrajzolást célszerű összekapcsolni egy adott településrész vagy természeti környezet bemutatásával. A tanulók fotókat és leírásokat is készíthetnek a túra során, miközben a térkép tanulmányozásáról sem feledkeznek meg.

track4A “sétarajzok” tehát kiegészítik a mozgás sportértékét valamilyen hozzáadott tartalommal és tevékenységgel. Az útvonalon szerzett adatokat az applikációk összegyűjtik és megjelenítik, így azokkal a későbbiekben saját számításokat vagy statisztikákat is készíthetünk.

AR – kiterjesztett apróság

A 2010-es BETT kiállítás egyik érdekessége volt, hogy az eddig a reklámokban, üdítős palackok címkéjén látható fekete-fehér mintázatok besurrantak a tankönyvekbe. A papír boldog pillanatai ezek és a kiadóké, akik titkon reménykednek és éjszakánként arról álmodnak, hogy mégsem érnek ide az e-könyvek, hanem befordulnak a sarkon.

Az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóság, melynek lényege, hogy egy mintázatot egy képbeviteli eszköz útján felismertetünk, majd egy hozzá társított tartalom (kép, modell stb.) jelenik meg a képernyőn. A kiterjesztett valóság célja a fapados 2D-hez egy izgalmas 3D-t kapcsolni. A mobiltelefóniában a megoldás már korábban megjelent. Például az Upcode oldaláról bárki letölthet megfelelő olvasót, amely ezt a kódtípust olvashatóvá teszi. Alkalmas arra, hogy a felhasználó egy mintázat beolvasásával névjegyinformációkhoz, webcímekhez, videókhoz, játékokhoz stb. jusson.

Mit tartogat ez a tanuló számára? A megoldás elsősorban mobileszközökkel működik jól, így amikor a vonaton, buszon egy tankönyvet olvasunk és további infomációkra, vagy a papíron nem megmutatható animációra vagyunk kívácsiak, akkor lefotózzuk a mintázatot és a telefonunk/PDA-nk/PSP-nk megmutatja a jó kis háromdét.

AR használata PSP-n

a PSP-vel beolvasott forgó mintázat a képernyőn forgó kígyóként jelenik meg

A Playstation nem idén mutatkozott be az oktatási tartalmak virágzó rétjén. Számos példa létezik erre az oktatójátékoktól a sminkelés lépéseinek felvételéig. A kirejesztett valósághoz azonban az okos diákok mellett okos mobiltelefonok vagy hasonló eszközök szükségesek. Ennek anyagi oldalára nem lehet nem gondolni, hiszen a költséges eszközök mellett mobil adatátvitelt garantáló előfizetésre is szükség van. E helyen picit érintjük a sci-fi világát, ha a hazai lehetőségekre gondolunk.

Az osztályterem egy másik, szintén ritka, de igen hasznos kellékére épített a SMART. A BETT kiállításon bemutatott egyik megoldás (mixed reality) szerint a fekete-fehér mintázat egy kocka oldalaira kerül és a képernyőn megjelenő modell forgatását a tanár valódi mozdulatokkal végzi (itt egy videó erről). A cég többek között aminosavak molekuláit mutatta be és egy kis habot is elhelyezett a süteményen azzal, hogy a kockát megrázva másik modellre válthatunk. Persze felmerül a kérdés, hogy a kémiatanár mindezt az egérrel már több mint egy évtizede meg tudja oldani (pl. a VRML segítségével), de ma is vannak szép megoldások (pl. a JMOL).

a kocka mintázata mozgatható aminosav modellként látszik

a kocka mintázata mozgatható aminosav-modellként látszik

Az aminosavak molekuláinak ilyen típusú bemutatása érdekes, de kémiatanárként választhatunk jobbat. A papírból kinövő lehetőségek terén azonban egy mamut formájában kecsegtetőbbet is lehetett látni. A papír alapú tartalomba (pl. tankönyv, munkafüzet) illesztett mintázat olyan 3D formákhoz vezetheti el a tanulót, amelyre a papír sajnos nem lehet képes. Technikailag ebben az esetben is VRML típusú állományokról van szó. Az AR akár arra is képes, hogy papírkönyveket teljesen háromdimenzióssá tegyen, ahogy ebben a videóban is látható.

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

a 3D mamut még ad esélyt a papírnak

A kiterjesztett valóság (AR) az Egyesült Királyság kormányának egyik fontos célja érdekében is csatasorba állt, igaz, a lenyűgözés igénye (és eredménye) nélkül. A BETT 2010 megnyitóján Vernon Coaker oktatási miniszter kiemelte a természettudományos oktatás fontosságát és bejelentette, hogy készült egy Scimorph nevű digitális tartalom a diákok ilyen érdeklődésének ébren tartására.

A Scimorph központi figurája egy kis lény, mely ugyancsak egy 3D modell, melyet például webkamerával beolvasott mintázattal lehet képernyőre vinni. Maga a keretjáték, a természettudományos tartalom, melyben ez a hangsúlyozottan ingyenes Scimorph bóklászik, meglehetősen enyhe. Kedves dolog a készítők részéről, de a természettudományos oktatásért hangyányival többet fognak tenni más próbálkozások.

Scimorph

Scimorph

A 3,5 colos floppy lemezt ma már megmosolyogjuk (pedig van iskola, ahol hasznáják! – :-() és több gigabájtos adathordozóinkhoz lassan nagyítóra lesz szükségünk. Hogy az AR evolúciós zsákutca lesz-e, nemsokára kiderül, mert jelenleg inkább prototípusok hemzsegnek körülöttünk. A közoktatásban, főleg a kompetenciafejlesztés ösvényein haladó hazai pedagógusok életében a kiterjesztett valóság érdekes, de inkább dekorcsempeként megjelenő kiterjesztett apróság.