Alkossunk fogalomtérképet!

A tanulás során a fogalmak közötti összefüggések bővülnek, változnak. Ha jó úton járunk, akkor egyre pontosabbak lesznek és egyre gyarapodnak is a fogalmakkal együtt. Agyunk egy igazi fogalomtérkép készítő mester, a konstruktivista pedagógia így tanítja.

Aki úgy látja, hogy hamis eredmény a gépiesen felmondott lecke vagy túl szeretne lépni a kattintott tesztkorszakon, akkor jó, ha színesíti a tanulást. Minél többféleképpen dolgoznak a diákok a tananyaggal, annál nagyobb esélye a hatékonyabb tanulásnak és egyben lehetőség a motiváció megmentésére. Egy jó lehetőség a fogalomtérképek készítése.

A fogalomtérképek amolyan infografikák, amelyek vizuálisan jelenítik meg a fogalmakat, az azok közötti kapcsolatokat, esetleg további információkat is. A vizuális megjelenítés hasonló akkor is, ha nem kifejezetten fogalmaket, hanem gondolatokat, elképzeléseket szeretnénk megmutatni.

Tenisz fogalomtérkép (forrás:
http://mindmapping.bg/mindmaps/examples/handmade/#!prettyPhoto)

A fogalomtérkép-készítés ezer útja

A fogalomtérképek készítésében nem a technológia az érdekes, hanem a gondolkodásmód elsajátítása és ennek a vizuális megjelenítésnek a megtanítása a diákoknak. Miként a jegyzetelést, ezt is meg lehet tanulni.

Technikailag rengeteg megoldás létezik:

• analóg módon, pl. papíron ceruzával, zsírkrétával vagy cetlikkel
• szövegszerkesztőben rajzeszközökkel
• rajzolóprogrammal (inkább vektorgrafikussal), mint az Inkscape
• prezentációkészítőben (pl. Powerpoint)
• online grafikai alkalmazásokkal mint pl. az Easel.ly vagy a Piktochart
• diagramszerkesztőkkel mint pl. a Diagrams.net (régebben Draw.io)
• céleszközök használatával, amelyekből sokféle van, de valójában mégsem.

Amit a céleszközökről tudni érdemes

A céleszközök nagy része online használható, kisebb részük még mindig asztali alkalmazásként funkcionál. Miközben valóban sok eszköz létezik, igazán mégsem dúskálunk a lehetőségekben, mert ingyenes megoldást alig találunk. Az ismertebb alkalmazások 3-5 fogalomtérképet engednek készíteni, de más korlátozás is van, így például az elkészült mű nem tehető priváttá vagy bizonyos funkciókat nem használhatunk (tárhely, méretkorlát, history, ábrák, ikonok stb.).

Természetes dolog, hogy egy szolgáltatásért fizetség jár. Nincs semmi baj, ha a fogalomtérkép-alkalmazásokért fizetni kell, de tekintettel arra, hogy a pedagógusok nem engedhetnek meg maguknak túl sok ilyen előfizetést (még van legalább 10-15 jó alkalmazás), fontos szempont a választásban az ingyenesség. Oktatási szempontból az is lényeges, hogy lehet-e közösen szerkeszteni a fogalomtérképet vagy nem.

Akinek az említett korlátozások nem okoznak gondot, próbáljon ki néhányat ezek közül: Mindmeister, Bubbl.us, Mindomo, Coggle. Igen, van még sok.

Gyorsan és egyszerűen

Az ingyenes megoldások közül a legegyszerűbb a nevében is szimpla Mindmaps, amellyel azonnal készíthetünk egy friss, ropogós fogalomtérképet, de csak akkor, ha van a fejünkben a témáról valami.

Fogalomtérkép a Mindmaps-ben

Az alkalmazás egy központi téma köré tudja szervezni a fogalmakat, egy piros pontot mozgatva tudunk alágakat létrehozni és az ágak színét is módosíthatjuk. A munka után a felhőbe (Dropbox, Box és Onedrive) vagy a saját gépünkre menthetjük el fogalomtérképet, de képként is menthető vagy nyomtatható az eredmény. Ha később is dolgozni szeretnénk a fogalomtérképen, akkor feltétlenül mentsük el! Ekkor egy .json kiterjesztésű fájl keletkezik és azt kell majd legközelebb beolvasni.

Mentési lehetőségek

A jó párosítás: MindMup + Drive

Aki már régi motoros a fogalomtérképek alkotásában (valószínűleg nem is olvassa ezt a cikket), már talált magának jó megoldást. Aki most keresgél, nincs sok ideje, annak ajánlok egy kellemeset.

Az alkalmazás a MindMup, amely online külön is elérhető a https://www.mindmup.com/ címen, de érdemes kombinálni a használatot a Google Drive szolgáltatással. Chrome böngésző alá telepíthető a MindMup 2 for Google Drive bővítmény. A Drive-ba belépve a képernyő jobb oldalán a + jelre kattintunk és a keresőbe beírjuk, hogy “mindmup”, ezután egy gombnyomás a telepítés. (Firefox alatt nem elérhető ez a bővítmény.) A bővítmény ezután elérhető az alkalmazások között (9 pont a jobb felső sarokban).

MindMup 2 bővítmény a Google Drive-hoz

A MindMup segítségével szintén gyorsan lehet építkezni (tipp: a Tab megnyomásával könnyen készíthetünk leágazást, gyermek-elemet – ez sok ilyen alkalmazásban működik így). Színezhetjük a dobozokat, beilleszthetünk képeket, ikonokat. A dobozok elhelyezése automatikus, de manuálisan is állítható. A Mindmaps-hez képest lehet fogalmak között átívelő kapcsolatokat is jelezni és azonos szintű dobozokat is használni a központi fogalom mellett.

Fogalomtérkép készítése MindMup segítségével

Érdekes és hasznos funkciók:

• jegyzetek hozzáadása az elemekhez
• egy mozdulattal változható nézetek (View/Map theme)
• automatikus számozás az áttekinthetőségért, hivatkozásokhoz
• ágak, szinte elrejtése és felfedése a fogalomtérképhez kapcsolódó magyarázatokhoz és előadáshoz
• ikonok beillesztése
• mentés és megosztás Google Drive-on keresztül

A kész fogalomtérképek automatikusan a Drive-ba kerülnek, ahol mappákba szervezhetjük őket és megoszthatjuk diákokkal, munkatársakkal akár szerkesztésre is. (Ezért érdemes kombinálni a MindMup-ot a Drive szolgáltatással.) A közös szerkesztés nem szinkrón módon működik. Amikor valaki változtat a fogalomtérképen, kapunk egy értesítést és egy gombnyomással átvezetődnek a változtatások.

A MindMup ingyenes változatában akárhány, de legfeljebb 100 kB méretű fogalomtérképeket lehet készíteni és az ő felhőjükben félévig lehet azokat tárolni. Évi 25 dollárba kerül a nagyobb csomag, amely már többet kínál. Mindenki arra az eszközre esküszik, amelyet ismer, használ már régóta. Bizonyára van jobb eszköz, de ha ingyenességet szeretnénk és kerülni a számbeli és egyéb korlátokat, akkor ez lehet egy megoldás.

Módszertani javaslatok

A fogalomtérképeket a távtanítás során is jó lehet használni a tanári magyarázat vagy a tananyaghoz készített segédlet részeként. A tanulók is készíthetnek ilyen fogalomtérképeket, amelyeket aztán össze lehet hasonlítani, bővíteni, korrigálni. Párban vagy csoportban is mehet az alkotás. Az önálló tanulás és alkotás nagyon értékes, nem baj, ha a diákok nem mindig a tanár “online szemei” előtt dolgoznak.

A Pinteresten érdekes fogalomtérképeket lehet találni az irodalmi témáktól a környezetvédelemig, ezek jók lehetnek inspirációnak. Ha valaki jó fogalomtérképet készít, akkor ismeri a fogalmakat és az összefüggéseket, ez pedig nem olyan rossz pedagógiai cél.

Socrative – kvízek és ötletbörzék

A Socrative nem tegnap lett népszerű eszköze a tanároknak, hiszen 2011-ben alapították és azóta több ráncfelvarráson esett át.  Az eszköz ingyenes változata is jó társ a távtanításban is így 2020-ban a COVID-19 idején.

Mire jó a Socrative?

• kvízek készítése (egyszeres választás, igaz-hamis, rövid szöveges válasz)
• kvízek lejátszása szinkrón és aszinkron módon klasszikusan és játékosan
• ötletbörzék alkalmazása szavazással
• kilépőcetlik használata a foglalkozások végén

Ebben a videóban lépésről lépésre lehet megismerni a Socrative-ot, követhető tempóban:

A Socrative tartalmak készítéséhez számítógép/laptop szükséges, de a lejátszásához ezen kívül tablet és mobiltelefon is alkalmas. Utóbbiak esetén a tanárnak a Socrative Teacher, míg a diáknak a Socrative Student letöltése ajánlott (ezek hiányában böngészőből is lehet dolgozni).

A tartalomkészítés mellett a Socrative-ban meg lehet osztani egymással a kvízeket, szabad az út a tanárok közötti együttműködés felé. Az igazán szép cél az, hogy a diákok nem csak résztvevőként, hanem kvízkészítőként is elkezdik használni ezt a régi, jó eszközt.

Tanórakonzervek készítése egyszerűen

Ha a tanórát a tanár végigbeszéli, az élőben is fájdalmas, a távtanításban pedig egyenesen ellenjavalt. Érdemes magyarázatokat, kiegészítéseket, útmutatókat, instrukciókat és más segédanyagokat videós, de nem élő formában elérhetővé tenni a tanulóknak. A videó a legerősebb formája a tanulás támogatásának, de technikailag akár bonyolult is lehet és kell hozzá egy bizonyos rutin. Egyszerű, gyorsan alkalmazható lehetőségeket szedtem össze azoknak, akik nem tapasztaltak még e téren.

Előadás felvétele

A tanári magyarázathoz vagy bármilyen előadáshoz (legyen az szinkrón vagy aszinkron) készítsünk prezentációt. Ennek előnye, hogy vizuálisan is segíti a megértést és a tanári gondolatmenetre is jó hatással van. A legismertebb megoldás erre a Powerpoint prezentáció, amely most azért is érdekes, mert az elkészített prezentációt előadhatjuk otthon a számítógép előtt és mindezt rögzíthetjük is. Ha indokolt, akkor a webkamera képe is rajta lehet a felvételen, ezt a jobb alsó sarokban lehet be- vagy kikapcsolni. Ha szükséges, akkor használhatunk szövegkiemelőt vagy rajzeszközt is.

Ha végeztünk, akkor a Mentés másként útján mp4 formátumba menthetjük el a produkciót. Élő előadás helyett ezt ne használjuk, de kiegészítésként kifejezetten hasznos lehet.

Képernyővideó készítése

Ha a magyarázatunkhoz egy weboldalt vagy másféle prezentációt, esetleg egy asztali alkalmazást szeretnénk megmutatni, akkor a képernyő rögzítése a megoldás. Ehhez is szükségünk lesz mikrofonra (beépített vagy külső) és akár a webkamera képe is rajta lehet a videón.

Viszonylag kevés ingyenes eszközt találhatunk a világhálón a képernyő rögzítésére. Vannak, amelyek ingyenesnek tűnnek, de aztán kiderül, hogy nem egészen azok és ingyenesen sok lenne a kompromisszum. Ne is bonyolódjunk ebbe bele.

Windows 10 alatt felvehető a képernyő a Windows + g billentyűkombinációval, de ezt inkább játékok felvételére találták ki, nagyon nagyméretű állományt készít, persze van, aki erre esküszik. Nekem nem kedvecem.

Screencast-o-matic

Régóta használom ezt az eszközt, amellyel max. 15 perces képernyővideókat lehet készíteni ingyen. A gépünkre letöltődik egy program, amely azonnal indítható is. A letöltéskor előre állítsunk be angolra a letöltendő program nyelvét (hacsak nem beszélünk portugálul). Rögzíthetjük a képernyőt és a webkamerát együtt vagy mindkettőt külön is. Praktikus, hogy ki lehet jelölni a képernyő egy adott részét, amit rögzíteni szeretnénk, de ezt minden valamirevaló alkalmazás tudja. Az ingyenes változatban az időkorlát mellett vízjel kerül a videóra, de nem profi műsort készítünk. Ezen kívül ebben a változatban nem vehetjük fel a számítógép saját hangját és nem rajzolhatunk.

Loom

Ez egy komplexebb eszköz, amelyre regisztrálni is szükséges. A telepítése sem egy perc és rögtön beteszi magát a géppel automatikusan induló programok közé (ezt vegyük ki bátran, ha nem naponta kell). A felvétel itt feltöltődik egy felhőalapú tárhelyre, de ez csak július 1-ig korlátlan (a járványra való tekintettel). Ez nem nagy gond, mert le lehet tölteni a felvételt és aztán azt kezdünk vele, amit szeretnénk. A tárhelyen levő felvételeket mappákba lehet szervezni, kicsit meg is lehet vágni és kattintható gomb is kerülhet rájuk.

Léteznek olyan alkalmazások, amelyekkel 3 vagy 5 perces videók készíthetől, de ezek a tanításban kevésbé praktikusak. Ingyenes, de némi beállítást igényel a magyar nyelven is elérhető nyílt forráskódú ShareX, valamint a talán legprofibb, de bonyolult eszköz az Open Broadcaster Software, amelynek segítségével elsősorban élő adásokat készíthetünk.

Hol publikáljuk a videókat?

Adódik az ötlet, hogy valamelyik videómegosztóra töltsük fel az elkészült tanórakonzerveket. Figyeljünk arra, hogy a tartalomtól függően ezek a videók nem biztos, hogy mindenkinek szólnak, lehet, hogy nem a nagyközönségnek szóló információk is elhangzanak rajtuk stb. ezért ne rohanjunk feltétlenül azonnal a Youtube-ra. Legjobb, ha az iskola által használt virtuális tanteremben osztjuk meg (inkább link formájában az iskolai Google Drive vagy Onedrive használatával). De ha mégis Youtube, akkor a láthatóságot állítsuk be nem nyilvánosra, így legalább csak az láthatja, aki ismeri a linket.

Tanácsok

• Törekedjünk arra, hogy úgy vegyük fel a videókat, hogy ne kelljen utólag vágni, mert az plusz munka és időrabló.
• Mindegyik programban vannak billenytűparancsok, amelyekkel indítható, szünetelhető vagy leállítható a felvétel, praktikus ezeket használni.
• Ha látszódunk a webkamerán, akkor figyeljünk az öltözékre és a háttérre.
• A felvétel során figyeljünk arra, hogy ne legyenek zavaró hangok, zörejek stb.
• Ha képernyővideót készítünk, akkor távolítsunk el minden nem oda való információt, tegyük láthatatlanná a böngésző könyvjelzősávját, zárjuk be a felesleges ablakokat és lapokat.
• Semmiképpen ne jelenítsünk meg érzékeny adatokat, olyan információkat, amelyeket nem szeretnénk vagy nem kellene nyilvánosságra hozni.

 

Két évtized a BETT Show-n

Jövő héten kezdődik a 2020-as BETT Show. A 2020-as BETT-látogatás számomra a 20. alkalom, és ez az egybefüggő sorozat lehetőséget teremt egy kicsit a visszatekintésre.

A BETT Show (eredeti nevén British Educational Training and Technology Show) a leghíresebb oktatástechnológiai kiállítás a világon, amely 1985-ben indult útjára. A kiállítást az Egyesült Királyságban, Londonban rendezik meg minden év januárjában. Eleinte a Barbican Centre, 1993-tól az Olympia Exhibition Centre, 2013-tól az ExCeL London ad helyet ennek a nagy tömeget vonzó nemzetközi eseménynek, amely mind a mai napig az oktatástechnológia és a digitális eszközöket alkalmazó pedagógia “lakmuszpapírja”.

Az élővilág evolúciójáról kénytelenek vagyunk a tudomány eszközeivel tájékozódni, de az oktatástechnológia világában az elmúlt évtizedek BETT kiállításait átnézve is képet kaphatunk arról, mi és hogyan alakult. Ez annál is inkább hasznos, mert az emberek hajlamosak nem jól emlékezni attól függően, hogy aktuálisan mit szeretnének kihagsúlyozni. Az első két látogatás alkalmával nem készítettem fényképeket, mert még csak analóg fényképezőgépem volt (Chinon CM-4s :-)), de ezt követően igyekeztem sokat dokumentálni, persze a teljesség igénye nélkül és az érdeklődésemnek megfelelő témákban.

BETT 2008

A BETT látogatások első nagy élménye az volt, hogy milyen sok embernek fontos az oktatás és hogy van, ahol a pedagógusok nagy számban igen érdeklődőek és nyitottak az új technológiák és módszerek iránt. Bár az utóbbi időben megcsappant a BETT-re látogató tanárok száma, ez az érzés azért nem tűnt el.

A BETT Show elmúlt két évtizede képet adott arról, hogy hogyan indultak útjukra az interaktív táblák, a szavazórendszerek, a Flash-technológiára épülő tartalmak és hogy tűntek el vagy alakultak át. Az egyik 2011-es blogposztomban például örvendeztem egy fejlett szavazórendszernek arra utalva, hogy mobiltelefonja és wifije nem mindenkinek van. Mostanában mindenkinek van mobilja és majdnem iskolában van wifi is (bár nem mindenhol használják oktatási célra a tanulók), így a szavazórendszerek mára el is tűntek. 2015-ben az eltűnő interaktív táblák okán zajló átrendeződésről, a távol-keleti eszközök megjelenéséről, a 3D nyomtatás és a kódolás egyre erőteljesebb megjelenését láthattuk.

A 2016-os BETT Show sztárja kétségkívül a BBC micro:bit volt, amely mára világszerte méltán ismert és használt eszköz lett. Erről egy kis videóban is beszámoltam.

A robotika, a kódolás nagy aránya és a sok startup megjelenése jellemzte a 2017-es BETT Show kínálatát, amelyről cikket is írtam és készült egy kis videó is.

A 2018-as BETT Show-n sokat beszéltünk a mindig ígéret szintjén levő VR-ről, a tabletek alkonyáról, valamint lelkesedtünk a makerspace koncepció terjedése és a sok STEAM alkalmazás láttán. Ekkor volt alkalmam előadást is tartani a kiállításon a magyar standon az Alba Innovár képviseletében.

BETT 2018 – előadás a magyar standon

17 év BETT Show fényképeit Wakelet-gyűjteményekben is megnézheti bárki, akit érdekelnek a korabeli netbook-ok, PDA-k vagy a különböző robotok, a fejlődő és az eltűnő technológiák.

BETT 2005, Olympia

2016 óta BETT-túrákon igyekszem kollégáimmal együtt egy kis áttekintést adni a kilátogató hazai pedagógusoknak, így lesz ez 2020-ban is.

A 2020-as BETT Show-ról fényképes, videós formában is jelentkezem majd az instagramon, akit érdekel, kövesse a @k.o.m.p.o.s.z.t felhasználót.