A 2010-es BETT kiállítás egyik érdekessége volt, hogy az eddig a reklámokban, üdítős palackok címkéjén látható fekete-fehér mintázatok besurrantak a tankönyvekbe. A papír boldog pillanatai ezek és a kiadóké, akik titkon reménykednek és éjszakánként arról álmodnak, hogy mégsem érnek ide az e-könyvek, hanem befordulnak a sarkon.
Az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóság, melynek lényege, hogy egy mintázatot egy képbeviteli eszköz útján felismertetünk, majd egy hozzá társított tartalom (kép, modell stb.) jelenik meg a képernyőn. A kiterjesztett valóság célja a fapados 2D-hez egy izgalmas 3D-t kapcsolni. A mobiltelefóniában a megoldás már korábban megjelent. Például az Upcode oldaláról bárki letölthet megfelelő olvasót, amely ezt a kódtípust olvashatóvá teszi. Alkalmas arra, hogy a felhasználó egy mintázat beolvasásával névjegyinformációkhoz, webcímekhez, videókhoz, játékokhoz stb. jusson.
Mit tartogat ez a tanuló számára? A megoldás elsősorban mobileszközökkel működik jól, így amikor a vonaton, buszon egy tankönyvet olvasunk és további infomációkra, vagy a papíron nem megmutatható animációra vagyunk kívácsiak, akkor lefotózzuk a mintázatot és a telefonunk/PDA-nk/PSP-nk megmutatja a jó kis háromdét.
A Playstation nem idén mutatkozott be az oktatási tartalmak virágzó rétjén. Számos példa létezik erre az oktatójátékoktól a sminkelés lépéseinek felvételéig. A kirejesztett valósághoz azonban az okos diákok mellett okos mobiltelefonok vagy hasonló eszközök szükségesek. Ennek anyagi oldalára nem lehet nem gondolni, hiszen a költséges eszközök mellett mobil adatátvitelt garantáló előfizetésre is szükség van. E helyen picit érintjük a sci-fi világát, ha a hazai lehetőségekre gondolunk.
Az osztályterem egy másik, szintén ritka, de igen hasznos kellékére épített a SMART. A BETT kiállításon bemutatott egyik megoldás (mixed reality) szerint a fekete-fehér mintázat egy kocka oldalaira kerül és a képernyőn megjelenő modell forgatását a tanár valódi mozdulatokkal végzi (itt egy videó erről). A cég többek között aminosavak molekuláit mutatta be és egy kis habot is elhelyezett a süteményen azzal, hogy a kockát megrázva másik modellre válthatunk. Persze felmerül a kérdés, hogy a kémiatanár mindezt az egérrel már több mint egy évtizede meg tudja oldani (pl. a VRML segítségével), de ma is vannak szép megoldások (pl. a JMOL).
Az aminosavak molekuláinak ilyen típusú bemutatása érdekes, de kémiatanárként választhatunk jobbat. A papírból kinövő lehetőségek terén azonban egy mamut formájában kecsegtetőbbet is lehetett látni. A papír alapú tartalomba (pl. tankönyv, munkafüzet) illesztett mintázat olyan 3D formákhoz vezetheti el a tanulót, amelyre a papír sajnos nem lehet képes. Technikailag ebben az esetben is VRML típusú állományokról van szó. Az AR akár arra is képes, hogy papírkönyveket teljesen háromdimenzióssá tegyen, ahogy ebben a videóban is látható.
A kiterjesztett valóság (AR) az Egyesült Királyság kormányának egyik fontos célja érdekében is csatasorba állt, igaz, a lenyűgözés igénye (és eredménye) nélkül. A BETT 2010 megnyitóján Vernon Coaker oktatási miniszter kiemelte a természettudományos oktatás fontosságát és bejelentette, hogy készült egy Scimorph nevű digitális tartalom a diákok ilyen érdeklődésének ébren tartására.
A Scimorph központi figurája egy kis lény, mely ugyancsak egy 3D modell, melyet például webkamerával beolvasott mintázattal lehet képernyőre vinni. Maga a keretjáték, a természettudományos tartalom, melyben ez a hangsúlyozottan ingyenes Scimorph bóklászik, meglehetősen enyhe. Kedves dolog a készítők részéről, de a természettudományos oktatásért hangyányival többet fognak tenni más próbálkozások.
A 3,5 colos floppy lemezt ma már megmosolyogjuk (pedig van iskola, ahol hasznáják! – :-() és több gigabájtos adathordozóinkhoz lassan nagyítóra lesz szükségünk. Hogy az AR evolúciós zsákutca lesz-e, nemsokára kiderül, mert jelenleg inkább prototípusok hemzsegnek körülöttünk. A közoktatásban, főleg a kompetenciafejlesztés ösvényein haladó hazai pedagógusok életében a kiterjesztett valóság érdekes, de inkább dekorcsempeként megjelenő kiterjesztett apróság.
“AR – kiterjesztett apróság” bejegyzéshez egy hozzászólás